Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5559 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5560 15 százaléknál magasabb adókulcs ne terhelje ezt a csoportot. A második megjegyzésem: a középjövedelműek csoportja. Én itt a havi 10—20 ezer forintos jövedelműekre gondolok. Hogy kik tartoznak ide, ezt ismerjük, de azért mégis hadd szóljak róla. Jól kvalifikált szakmunkások, mérnökök, technikusok, s azok a pedagógusok, akikről most újabban megkülönböztetett módon gondoskodni akarunk, joggal, az orvosok egy jelentős része és így tovább. Hadd említsem meg azért, ha itt nem lesz adóteher-csökkentés, akkor az egyik kezünkkel adunk 25 százalékot, a másikkal pedig elvesszük. Tehát ez a népes tábor is mindenképpen igényli, hogy történjen változtatás. A kiadott írásos anyagban az általunk támogatott táblázat a B-s táblázat. Mostanság is még szóba kerül, hogyha forráskiesés van, bevételkiesés van, akkor azt honnét lehet pótolni. Hogy látom én, hogy látja alulnézetből egy képviselő? Mindenképpen lehet pótolni, ha az adóhivatal másképpen dolgozik. Eredményesebben. Kérem, a latens-gazdaságból szakemberek véleménye szerint az évi adóbevétel-kiesés közelíti a 10 milliárdot. Bocsássanak meg, én úgy tudtam, hogy az adóhivatal is a Pénzügyminisztériumhoz tartozik közvetlenül. Tehát itt is meg kellene vonni a tanulságokat, és szükséges lenne technikai, módszertani és egyéb dolgokon változtatni, hogy ne elsősorban, vagy kizárólag a bérből és keresetből élőket sújtsák a terhek, és az e zónába tartozó kisiparosokat, hanem ne lehessen az adóztatás alól kibújni, ahogy erről már itt szó volt. Van azért még forrás. És végül hadd utaljak erre. Tisztelt Pénzügyminiszter Űr! A tervezési munka ma nagyon nehéz. Én ezzel is egyetértek. Megértem, hogy a Kormány mozgási lehetősége nagyon szűkre szabott. Ezt is megértem. De lássukbe, az elmúlt években alátervezés történt egy sor helyen. Kihangsúlyozom: ez a személyi jövedelemadó törvénytervezet 12 százalékos bérnövekménnyel számol. Valószínűleg ennél több lesz. Márpedig ha több lesz, a B) táblázatnál nem lesz forráskiesés. Egy sor helyen lehetne még forrást szűkíteni, de úgy gondolom, ez nem a mi feladatunk. Azzal zárom hozzászólásomat, hogy a hatok nevében tisztelettel kérem az Országgyűlést, értsen egyet fő céljainkkal, elképzeléseinkkel. Mi elfogadjuk a személyi jövedelemadó törvényt — mert erre szükség van — de elviselhető adóterheket szeretnénk. Csak ezt tudjuk elfogadni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm a hozzászólását. Pál József, Győr-Sopron megye l-es számú választókerületének képviselője kér szót. PÁL JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Akik ismernek, tudják, hogy nem vagyok notórius hozzászóló és azt is tudják, hogy a szükségesnél többet nem beszélek. Mégis azt kérem Önöktől, nézzék el, ha kicsit hosszabb leszek, mert amiről beszélek, az létkérdés, sok százezer kisember akarata. Tisztelt Országgyűlés! Ismét összeültünk, hogy megtárgyaljuk helyzetünket és döntsünk nagyon fontos gazdasági kérdésekben. Úgy érzem, ezeket a törvényeket is nyugodtan nevezhetjük sarkalatos törvényeknek, mert ezek hatásukban a társadalom számára az életfeltételeket jelentik. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy amikor az új adótörvényeket két évvel ezelőtt az Országgyűlés elé terjesztették elfogadásra, a pénzügyi kormányzat ezt azzal indokolta, hogy ez az egyetlen járható út, ez a kibontakozás alapját képezi. Eltelt két év, és valljuk be őszintén, a pozitív hatások nem jelentkeztek, a gazdaság vergődik, a kibontakozás feltételeinek megteremtését pedig magunk tesszük lehetetlenné a költségvetés centrikus gondolkodásmódunkkal. Szeretném elmondani képviselőtársaimnak, a személyi jövedelemadó tárgyalása során azon fogunk vitatkozni, hogy egy tízezer forintot kereső munkás, alkalmazott, vagy vállalkozó adója havi 83, vagy 158 forinttal csökkenjen. Csak emlékeztetőül mondom: a tervezett áremelések (élelmiszereknél, energiahordozóknál, lakbéremeléseknél), ennek többszörösei és súlyos terheket jelentenek számunkra. Ugyanakkor azt is látni lehet az indoklásban, hogy az adó mértékei miatt az egész vállalkozói szféra adó és jövedelem eltagadásra készül. Arról már nem is szólok, hogy az állami vállalatoknál az adómérték csökkenést bőségesen ellensúlyozza az új adóforma, az állami vagyon utáni osztalék. Többször hangsúlyoztuk a bérvállalati kategória. A jó vállalatok annyi bért fizetnek, amennyit a költség szerkezete elbír. Azt halványan jegyezzük meg, hogy aki bért fejleszt, annak külön adóval csapják le a fejét. Tisztelettel megkérdezem, ilyen jövedelemkoncentráció és beavatkozás mellett vajon ki dönt. Marad-e olyan forrás, mozgáslehetőség a vállalatoknál, tudják-e garantálni a vállalat vezetői, hogy a törvények egyben garanciát is jelentenek. Arról nem is szeretnék beszélni, hogy mit éreznek a bérből és fizetésből élők, a kisvállalkozók. Erről szóljon az a petícó, amit a Győri Keksz- és Ostyagyár és a Tejipari Vállalat juttatott el hozzám 1200 fő aláírásával; és szóljon az a levél, amit egy ötgyermekes kisvállalkozó írt nekem azzal, hogy adjam át Németh miniszterelnök úrnak, számomra nagy lehetőség, hogy ezt a felhívást itt a Parlament színe előtt olvassam fel, mert úgy érzem, ebben nem az Országgyűlés elnökének, hanem tisztelt képviselőtársaimnak kell nyilatkozni. Az említett vállalat dolgozói, szakszervezeti tagsága felhívással fordult hozzám. Arra kérnek, a következő parlamenti ülésen — ahol a személyi jövedelemadó módosítása a soron következő téma — tegyem szóvá nevükben a személyi jövedelemadó terheinek csökkentését. Igénylik az aláíró dolgozók, hogy ha a személyi jövedelemadó terheinek csökkentése a bérből, fizetésből élők érdekében reálisan nem lehetséges, akkor a műszakpótlék és a túlóra adómentességéért szálljak síkra. Továbbá kérik azon tiltakozásuk bejelentését, amely a szakszervezeti tagdíjak megadóztatására vonatkozik. Tehát követeljük a szakszervezeti tagdíjak adómentességét. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Úgy érzem, nemcsak 1200 dolgozó problémája az, amit felolvastam most Önöknek. Problémája ez közel egy-kétmillió állampolgárnak, aki az iparban és más