Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4105 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4106 dosításáról szóló törvényjavaslatot. — Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Most szót adok Csipkó Sándor képviselőtársunknak, Bács Kiskun megye 20. választókerületéből. CSIPKÓ SÁNDOR: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Minisztertanács! A vitatott törvényjavaslat elfogadása elméletileg és gyakorlatilag is nagyjelentőségű. A szocialista gazdaság alappillére—eddig úgy tanultuk— a közösségi tulajdon, mint eszköz. Viszont azt is tudjuk, hiszen nagyon sokszor volt róla szó, hogy ez az elszemélytelenedett tulajdon nemhatékonyan működik. Törvényszinten először történik meg a mezőgazdaságban, hogy ezen változtatunk, amikor e törvény egyik passzusa kimondja, hogy a magánszemély korlátlan mértékben szerezhet ingatlant. E törvénnyel lényegében az egyéni érdekeltségű, vállalkozó szellemű parasztságnak, vagy parasztgazdaságoknak nyitunk utat. Felmerült, és sokan megkérdezték már tőlem, hogy ugyan kik fognak földet vásárolni, hiszen a parasztságnak nincs pénze ahhoz, hogy árutermelő gazdaságokat tudjon vásárolni, vagy kialakítani! Nincs önálló gazdálkodási tapasztalata. Az első kérdésre nem tudok válaszolni: hogy mikor lesz a paraszt olyan gazdag, hogy földet tudjon venni? A második kérdésre viszont igen! Én szakszövetkezetben dolgozom és a közös gazdaság mellett szépen virágzanak az egyéni gazdaságok is. A tradíció nem veszett ki. Úgy gondolom, ha ennek feltételrendszerét a termelőszövetkezeti gazdaságokban kialakítják, ott is meg fogják tanulni a parasztemberek az önálló gazdálkodást, hiszen a politikai demokráciát is most tanuljuk, — azt is meg fogjuk tudni tanulni! Éppen ezért nagyon fontosnak tartom, hogy a föld bármely kérdésében a szövetkezeti tagság döntsön és ne mások! Majd el tudják dönteni, hogy bérletbe adják-e ki, osszanak-e ki vagy adjanak el földet? Úgy érzem viszont, tisztázni kell pár témát. Az egyikpolitikai jellegű. A különböző politikai pártoknak más-más jelszavaik vannak a birtokszerkezet nagyságát illetően. Van olyan politikai erő, amely azt mondja, hogy ,,csak nagyüzem, közösségi nagyüzem, megtűzdelve kisgazdasággal". Van olyan politikai erő, amely a ikrmergazdaság mellett tör lándzsát, és van olyan, amelyik teljes földosztást kér. Ezeknek a témáknak a tisztázása rendkívül fontos. Valahogy úgy érzem, hogy ezek a jelszavak különkülön szinte nem is alkalmazhatók. De egy-egy gazdaságon, egy-egy szövetkezeten belül e jelszavaknak van szerepe és használhatók. Én a jövő mezőgazdaságát is szövetkezetben tudom elképzelni, de más szerkezettel. Én olyan nevet adnék nekik, hogy , ,termelő, értékesítő, beszerző és szolgáltató szövetkezet". Nem ártana nekünk megvizsgálni az ilyen típusú nyugat-európai országokmezőgazdaságát és az ott kialakult ilyesféle típusú szövetkezeteket. A jövő mezőgazdasága nem zárja ki a nagyüzemet, de meg kell keresni azt, — és ez megint a szövetkezetekre legyen bízva, — hogy milyen terméket, vagy milyen ágazatot nagyüzemileg, és milyent családi kisüzemi művelésben vagy farmszerű gazdálkodásban. A másik kérdés, amelyet tisztázni kell: gazdasági. A magyar mezőgazdaságot sikerágazatnak vettük, így jellemeztük, és ez igaz is volt. Volt ! Nem vizsgáltukés nem mondtuk ki, hogy ez a „siker" jelző miért változott át „válság" jelzővé? Fontos ennek tisztázása, mert ha továbbra is folytatjuk azt a gazdaságpolitikát, amely a mezőgazdaságot kizsarolja, akkor a létesülő egyéni gazdaságokat, parasztgazdaságokat is ugyanilyen helyzetbe hozzuk, mint a nagyüzemeket, és ez már nagyobb politikai konfliktusok kialakulásának lehetőségét adja meg. Pár praktikus témát is felvetnék. Ahhoz, hogy ezek a gazdaságok, a jövő árutermelő parasztgazdaságai működni tudjanak, tőkére van szükség. Húszegynéhány százalékos kamatú hitelekkel? — mert tőke nincs ! A mezőgazdaság jövedelme körülbelül ennek a kamatnak egyharmadát teszi ki. Ki az, aki ilyen feltételek mellett mer vállalkozni? Hiszen a nagyüzemek is gondban vannak. A másik: ezek a típusú gazdaságok, ezek a birtoknagyságú gazdaságokúj eszközökre tartanak igényt, bár az előbb úgy mondtam, hogy az új szövetkezeti típus szolgáltatást is végezhet, de nem mindenben az ilyen birtokon, tehát új eszközökre van szükségünk. Ezt most vagy magunk gyártjuk, vagy be kell hozni, de mindenképpen fel kell készülni rá, ha ezzel foglalkozni kívánunk, hiszen a törvény utat nyit előtte. Éshát énnemhagyomki, hogy milyen adórendszerrel akarjuk ezeket a gazdaságokat működtetni! Felhívnám a biztosító társaságok figyelmét arra is, — mivel itt nem bérről van szó, — hogy keresni kell a nyugdíjbiztosításnak különböző formáit ezen gazdák részére. Egy másik témát vetnék fel. Ma nagyon sokszor mondjuk, hogy majd a piac elrendezi a dolgokat. Igen! Én azzal egyetértek, hogy a termelést befolyásolja a piac. De valahogy úgy tűnik, hogy a mi általunk mondott piacgazdálkodásból, gazdaságból mintha az állam kivonult volna. Kérem, amikor az Európai Parlament Tanácsa itt volt ebben aházban, rákérdeztem a mezőgazdasági szakértőjükre, hogy egy piacgazdaságban hogyan is működik, mi is az állam szerepe? Hát nem az, ami nálunk van! Csak egy példát: a mezőgazdaság támogatott az ipari árak magassága miatt. A nagyüzemek ezt a támogatást megkapják és az abban egyénileg gazdálkodó parasztok nem kapják meg. Végig kell ezt is gondolnunk. A szerződéses fegyelem pro és kontra: kérem! Van, amikor hónapokig nem tudják az egyénileg gazdálkodó parasztokleadnihízójukat. Van borháború, csirkeháború, tojásháború — az ilyen anomáliák mind akadályai annak, hogy ezek a gazdaságok, ha majd kialakulnak, ha kialakulnak, megfelelő gazdasági egységek lehessenek. Elhangzott az is, most is és korábban is, hogy e törvényt — amikor előkészítettük — széles körben nem vitattuk meg. Ennek kontrája, hogy különböző szövetségeknél, itt-ott tárgyalásra került. Valljuk be azért őszintén, hogy inkább vezetői szinten tárgyalt törvénytervezetről van szó és éppen ezért nagyon fontos az az intelem—amely szintén elhangzott, máshol —, hogy ha a jövőben, a jövő évben a földtörvénnyel, a szövetkezetitörvénnyel foglalkozni kívánunk, ez a tervezet tényleg a parasztság körében is megvitatott legyen, mert úgy jóval tökéletesebb törvénytervezet tud idejönni.