Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4103 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4104 ELNÖK: Szólásra következik Viola Károly képviselőtársunk, Pest megye 14. választókeriilet. VIOLA KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy az előttünk lévő törvényjavaslatok jelentősége megközelíti a mezőgazdaság kollektivizálását elhatározó döntések súlyosságát. Az állami tulajdonban lévő földek oszthatóságának kimondása, az állampolgárok tulajdonszerzési korlátozásának megszüntetése, a földek forgalmának biztosítása: az erőszakos, esetenként agresszív kollektivizálást elszenvedő parasztok részleges rehabilitálását is jelenti. Tudom, hogy ma már túlhaladta az idő a kizárólag családi alapon álló mezőgazdaságot. Az ilyen szerkezetű gazdaság nem volna képes a mai mennyiségi igényt kielégíteni. Azt hiszem azonban, a másik véglet, a gigantikus méretű, nehézkes, többszöri összevonással kialakított termelőszövetkezeti forma sem jelentheti a jövő útját. A földműveléssel foglalkozók nem kívánják visszaállítani a tsz-ek kialakítása előtti állapotot, csak nagyobb lehetőséget kívánnak az egyéni gazdálkodásra és biztosabb, a ráfordítást jobban tükröző értékesítési lehetőséget a háztájiban megtermelt árura is. Nem kis mennyiségről van szó. így termelődik meg az ország zöldségszükségletének 62 százaléka, a burgonyának 73 százaléka, a gyümölcsnek pedig 60 százaléka. Indokolt tehát, hogy figyeljünk a mezőgazdaság ezen területére is. Nem értem például, miért nem oldódik már meg évtizedek óta a fővárosi Bosnyák téri —, tarthatatlan körülmények között üzemelő — nagybani piac sorsa. Itt az országban termelt zöldárunak 20 százaléka cserél gazdát. Nem kizárólag az ide árut hozó 80 ezer kistermelőnek, ötezer kereskedőnek és a környéken lakóknak volna szükségük egy új, megfelelő piacra, hanem a főváros és a vidéki városok lakosságának is érdeke az, hogy jóminőségű és olcsó áruk rendszeresenbiztosítva legyen számukra. Az új piac létrehozásához anyagi áldozatot is vállalók nevében kérem az illetékeseket, különösen a Fővárosi Tanácsot, hogy szíveskedjék végre hathatós és konkrét intézkedést hozni ez ügyben. Ez ugyanis elősegíti a főváros jobb ellátását, a termelők jobb termelési kedvét és értékesítési lehetőségét, alacsonyabb fogyasztói árak kialakulását. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy szíves türelmükkel nem visszaélve egy-két konkrét megjegyzést tegyek a törvénymódosító javaslattal kapcsolatban. Feltétlenül jónak és ésszerűnek találom, hogy a javaslat megszünteti az ingatlanszerzési korlátozást, a termőföld magántulajdoni mértékének maximálását és biztosítja az illetmény, a háztáji föld és más, a termelőszövetkezet belső életére vonatkozó előírás alapszabályban történő rögzítését. Sorolhatnám még az előterjesztők bölcs előrelátásából adódó, a törvényjavaslatban lévő kedvező módosításokat. A termelőszövetkezeti tagokkal és vezetőkkel beszélgetve azonban, akik a szélesebb körű egyeztetést hiányolták, egy-két probléma is felvetődött. Ezeket módosító javaslatként benyújtottam. Az első javaslatom a 41. §-ra vonatkozott. Lényege a termelőszövetkezet megszűnése esetén, ha a tag a föld kiadására nem tart igényt, azt ne a megváltási ár ötszörös összegéért, hanem a mindenkori forgalmi értéknek megfelelően lehessen más szerveknek eladni. Az indok egyszerű: a piaci viszonyok érvényesüljenek. A kiosztott bizottsági jelentés szerint a javaslatot az előterjesztő is és a bizottság is elfogadta. A másik módosító javaslatom a 14. §-ra vonatkozik, amely a meglévő kezelői jogot tulajdonjoggá alakítja át. Nagy vihart kavart ezen előírás az országban. Lehet hallani pro és kontra érveket. Azt javaslom, hogy a tulajdonformák rendezéséig, az állami vagyon kezeléséről szóló törvény hatályba lépéséig ne emeljükezt a szakaszt törvényerőre. Hatálybalépése esetén ugyanis rengeteg feszültség keletkezik a szövetkezet és a tagok, a szövetkezet és főleg más közigazgatási területen élő lakosság között. A szinte ellenérték nélkül tulajdonába került földet hatalmas összegekért értékesítheti a beszorított pénzügyi helyzetben lévő termelőszövetkezet. Vissza nem fordítható, utólag helyre nem hozható folyamat indulna el. A falusi ember és a föld között lévő kapcsolat egyre inkább megszűnne. A gazdasági szempontok mellett a termőfölddel együtt élő, együtt lélegző ember a föld használatának eredményeként kialakult és abból létező falut is figyelembe kell venni. Örömmel fogadtam, hogy a MÉM vezetése elfogadva indokaimat és a társadalom véleményét, a javaslattal egyetértve az említett paragrafust kivetteatörvényjavaslatból. Kérem képviselőtársaim egyetértését is. Bízom benne, hogy harmadikjavaslatomat, amely az idős, rokkant, munkaképtelen tagok természetbeni juttatásának pénzben történő megváltására irányult, a bizottsági ülésen elhangzottaknak megfelelően a végrehajtási utasítás tartalmazni fogja. Kedves Képviselőtársaim! A mezőgazdasági földterület megváltásának módja, főleg annak mértéke váltja ki ma is az érintettek legnagyobb elégedetlenségét, sőt felháborodását. Azzal, hogy az előttünk lévő javaslat lehetővé teszi a termelőszövetkezeteknek az 1967. évi IV. törvénnyel bevezetett földmegváltási árnál magasabb ellenérték kifizetését is, mindenképpen kedvező előrelépést jelent. Ez azonban még nem jelenthet végleges megoldást. Azért, mert valamit törvény mond ki, még nem biztos, hogy az általános emberi-erkölcsi értékrend szerint is elfogadható. Egyszerűen megalázó és felháborító az a pár száz forint, amely a komoly munkával megszerzett földterület megváltásáért jelenleg jár. Ennek az előírás nakapiaci viszonyoknak megfelelő megváltoztatása jelentené a parasztság teljesebb rehabilitációját. Ezen elégtétel megadására már nem sok időnk van! Tudom, hogy ez ma a termelőszövetkezetek nagy részénél pénzügyi okok miatt megvalósíthatatlan. Erről azonban nem a földet beadni kényszerült tag tehet, hanem többek között mezőgazdasági politikánk, gazdaságirányítási és szabályozó rendszerünk. Miért mégis a földet megművelő parasztnak kell a következményét vállalni? Javaslom, hogy az új földtörvény, amely remélhetőleg már biztosítja a földnek az értékét és becsületét, feltétlenül rendezze korrekt, megnyugtató módon ezt a ma még komoly feszültséget kiváltó kérdést. Tisztelt Ház! Javaslom, hogy az elhangzott indítványok figyelembevételével fogadjuk el a földtörvény mó-