Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5340 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5341 Kérem önöket, hogy vitassák meg és nagyon örülnék neki, hogyha a mi határozati javaslatunkat fogadnák el. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Káldi Endre Győr-Sopron megye 9. számú választókerületében megválasztott képviselő felszólalása következik. KÁLDI ENDRE: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Felszólalásomban abból akarok kiindulni, hogy a Dunakiliti duzzasztómű majdnem teljesen készen áll. A csehszlovák fél terjes erővel építkezik, mi pedig, emberek ezrei a Duna bal és jobb partján ott lakunk. Mint ismeretes, a legutóbbi, október 26-ai pozsonyi kormányfői tárgyalásokon sajnos semmilyen alternatív megoldás nem született. Egy azonban tény, hogy Szigetközben az ökológiai szükséghelyzet bekövetkezése vitathatatlan. A nagymarosi erőmű építése körül kialakult vitában úgy tűnt, hogy Dunakiliti—Hrusovo víztározó az üzemvízcsatorna, Gabcsikovói erőmű és főleg azoknak közvetlen környezetre gyakorolt hatásai mintha háttérbe szorultak volna. Viszont napjainkban e témával foglalkozó felelős bizottságok elvi állásfoglalásai, Kormánynak tett ajánlásai Szigetköz számára némileg kedvezőbbnek látszanak. Úgy tűnik, a heves nagymarosi viták mellett mindinkább tért nyer az a szakmai vélemény, hogy akár így, akár úgy döntenek, ökológiailag a BNV legkényesebb pontja a vízlépcső felső szakasz, vagyis Szigetköz és Csallóköz térsége. Ebből kiindulva Szigetköz állampolgárai a megye vezetésével együtt fenntartják álláspontjukat, miszerint Győr-Sopron megye, ezen belül Szigetköz térsége ne kerüljön sem ökológiai, sem gazdasági szempontból hátrányos helyzetbe. Szigetköz népe bármilyen döntés esetén ne jusson a jelenleginél rosszabb állapotba és semmiképpen se legyenek többletkiadásai az itt élő embereknek. Ehhez országgyűlési, valamint kormányzati garanciát kérünk, illetve elvárunk. Elfogadom, a 343-as számú minisztertanácsi határozati javaslatot, illetve azt tudomásul veszem. De ezen kívül engedje meg a tisztelt Országgyűlés, egy-két garanciára, amit kérünk, illetve elvárunk, külön is kitérjek. 1) Abban az esetben, ha a nagymarosi vízlépcső építése elmarad és a Gabcsikovói erőmű alapüzemben fog működni, az egész Szigetközre új hatásvizsgálatokat kell végezni. Szükségessé válik a monitoring rendszer térbeli kiterjesztése és tartalmilag komplexszé tétele. 2) Alapvetően fontosnak tartjuk a Duna vízmérlegének újraszámítását, az Öreg-Duna, a Mosoni-Duna, a hullámtér és mentett oldali kötelezően megépítendő vízvisszapótló rendszerek vízhozamának biztosítására. 3) A szigetköz mezőgazdaságának termelési biztonsága csak tervszerű meliorációval és ezzel együtt végrehajtott öntözés-fejlesztési programmal együtt tartható fenn. Az üzemek az üzemi beruházásokra felkészültek, ugyanakkor aggasztó, hogy a mentett oldalú vízvisszapótló rendszernek még a tervezése is le van állítva. Az öntözés elengedhetetlen feltétele, hogy a vízvisszapótló rendszer megépüljön. 4) A Szigetköz felszín alatti vízkészletének védelme, vagyis az ivóvíz bázis védelme csak úgy biztosítható, ha az egész térségre kiterjedő szennyvíztisztítási program megvalósul. Ez egyben nemzeti érdek is, előbb is hallottuk a kormánybiztos úr expozéjában, s ehhez szükséges pénzügyi fedezet sem a helyi, sem a megyei forrásból nem biztosított. 5) Az Öreg-Duna határvizi jellegének megőrzése mellett tartsa meg idegenforgalmi jelentőségét is. 6) Garanciát kérünk arra, hogy a Dunakiliti— Gabcsikovói erőmű építése által e térségben tulajdonokban károsodott lakosság eddigi kárait mielőbb megtérítsék. Csak utalok a Dunakiliti 51 háznak ominózusos sorsára. És további károktól kérem mentesítsék a térség lakosságát. S mindezeken kívül a Dunakiliti duzzasztómű munkáinak lecsökkentése, valamint az Öreg-Duna áttöltésének időbeni elhalasztása jelenleg térségünkre hoszszabb ideig tartó árvízveszélyes helyzetet idézhet elő. Abban az esetben, ha a Dunán nagyobb árhullám vonul le. Az árvízveszélyhelyzet elhárítására azonnali biztonságos műszaki óvintézkedéseket kell foganatosítani, azaz árvízveszélyes helyzet eredeti terv szerint mintegy 4 hónapig tartott volna, jelenleg 12 hónapig áll ez a helyzet fenn. Azt is közölhetem a tisztelt Országgyűléssel, ennek az elhárítására jelen pillanatig semmi nem történt. Ez azt jelenti, hogy a Duna két oldalán, ahol magyarok, emberek élnek, nem kell dózert használni, esetleg buldózert egy árvíz esetén, hogy a három baloldali községet a víz elvigye. Sajnos ma már majdnem tényként kell elkönyvelni, hogy a csehszlovák fél egyoldalúan elkezdheti a Dunakiliti—Hrusovói tározónak a kettéosztását. Ez azt jelenti, hogy a mi térségünkre, felelősségem tudatában ki merem jelenteni, katasztrofális helyzet állhat elő Szigetköz és az egész mosoni síkság területére. Mintegy 250 ezer embernek a sorsát érinti ennek a gátnak, ideiglenes gátnak a megépítése. Kérem a tisztelt Országgyűlést, különösen kérem a Kormányt, hogy ezeknek a munkálatoknak az elkezdését minden lehetséges eszközzel akadályozza meg. Kérem más a tárgyalás, más a gyakorlat, más az építés. Mi ott élünk. Míg a tárgyalás tart, ott maradunk víz nélkül. S mi lesz mivelünk? Javaslatot tennék a tisztelt Kormánynak. Nagyon kérném, hogy valósuljon meg az a kerekasztal, ahol a három oldalán Magyarország három jeles képviselői — a tudomány, a környezetvédelem és a vízügyi szaktekintély — helyet foglaljon. És hasson oda a Kormány teljes erejével, hogy szülessen végre kompromisszum, megegyezés, mert ma már, még egyszer hangsúlyozom, az emberek sorsáról van szó, az ott élő emberek sorsáról. Kérem a javaslatomat vegyék figyelembe, s köszönöm a figyelmeket, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Balogh László Pest megye 29. választókerületében megválasztott képviselő. BALOGH LÁSZLÓ Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Gondolom számoltak a felszólalásomra, tudják, hogy érintett terület képviselője vagyok, a Duna bal parti rész Váctól északra jelenti ezt a körze-