Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5334 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5335 sen szólt. Az ökológiai kérdésekkel kapcsolatos vizsgálatok újabb és újabb bizonytalansági forrásokat tártak fel. Szaporodott a megválaszolatlan kérdések száma: algásodás, szennyvízkérdés, földrengésbiztonság és a többi. Mindezek alapján mondta ki a Kormány az ökológiai szükséghelyzet kialakulásának lehetőségét. Erről ugyancsak szólt mind a két beszámoló. Külön szeretnék kitérni a szennyvíztisztítás kérdésére, amelyet a Parlament által felállított ad hoc bizottság két alkalommal is vizsgált. A legutóbbi ülésen megállapította a bizottság, hogy csehszlovák oldalról a rendelkezésre álló adatok hiányosak, és nem adnak terjes áttekintést a kérdésről. Hiányzik a programból az egyik legnagyobb szennyvíz-szállító folyó, a Morava. így a Parlament által is előfeltételként szabott teljes körű szennyvíztisztítási program időbeli végrehajtásának nincs meg a reális alapja. S nem jött létre a két állam között a kérdésben megállapodás, egyezmény. Mindezen tények ismeretében a Parlament településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága és a Parlament előtt említett ad hoc bizottsága együttes ülést tartott október 27-én, melyen részt vettek az építési és közlekedési, továbbá a terv- és költségvetési bizottságok képviselői is. Az együttes bizottsági ülésen szakértői vélemények meghallgatása után a vita az alábbi kérdésekre koncentrálódott. Mi a Kormány és a Kormány egyes tagjainak felelőssége a jelenlegi helyzet kialakulásában? Milyen döntést hozhat a Parlament, mire vállalkozhat és mire nem? Mire vállalkozik a Kormány és mire kell vállalkoznia? Mennyiben politikai és mennyiben műszakigazdasági kérdésről van szó? A helyenként éles és heves vita eredményeként az alábbiakban foglalható össze a kialakult többségi álláspont. Mire vállalkozhat a Parlament? Nem vállalkozhat arra, hogy a tudományos vitákban döntőbíró legyen. Nem vállalkozhat arra, hogy a szakmai részletkérdésekben állást foglaljon. Nem vállalkozhat arra, hogy az ökológiai szükséghelyzet feloldásának módszereit és eszközeit meghatározza, hogy időbeli programot állítson fel a tennivalókra. És arra sem vállalkozhat, hogy parlamenti határozattal oldjon fel olyan kötelezettségeket, melyek feloldásában a nemzetközi jog játékszabályai az irányadók. Vállalkozhat viszont a Parlament és vállalkoznia is kell arra, hogy megítélje: megtett-e a Kormány mindent az elmúlt félévben annak érdekében, hogy a vízlépcsővel kapcsolatos különféle tudományos álláspontok és nézetek felszínre kerüljenek és szabadon ütközzenek; hogy a tudomány kiemelkedő, nemzetközileg is elismert képviselői az adott szakterületeken kifejthessék nézeteiket; hogy pártatlan nemzetközi szakértő csoportok is véleményt formálhassanak az építkezésről és annak hatásairól; hogy a különféle vélemények a nyilvánosság előtt megmérettessenek; hogy a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásokon a nemzeti érdekeket határozottan és világosan képviselje; hogy az érintett térség természeti erőforrásai és értékei a legkisebb kárt szenvedjék el; és végül: hogy az egyes megoldási javaslatok keresésében és megvalósításában az ökológiai szempontok elsődlegességet élvezzenek. Ezekre a kérdésekre én igennel válaszolok. Igennel válaszolok még akkor is, ha a Kormány intézkedései esetenként tétovák, bizonytalanok voltak, ha kitérőkkel, vargabetűkkel jutott el egy-egy intézkedés a végállomásig, hiszen az egyes szakbizottságokban több tucat szakértő dolgozott, köztük — ahogy hallottuk — az alternatív szervezetek képviselői is. A végleges döntésben a Kormány a Tudományos Akadémia álláspontjára támaszkodott. Több nemzetközi szakértő csoport is vizsgálta a kérdést, és ezek közül a legjelentősebb, a Természetvédelmi Világalap szakértőinek véleménye, amely a dokumentumok között megtalálható. És végül a Kormány korábbi álláspontjának felülvizsgálatát a Parlament által prioritásként kezelt ökológiai szempontok váltották ki, vagyis a Kormány a Parlament korábbi állásfoglalásai alapján, a kritikai észrevételeket elfogadva dolgozott az elmúlt félévben és ezt a munkát a Parlamentnek értékelnie kell és a Kormányt támogatni abban, hogy a megkezdett munka, a megválaszolatlan kérdések lezárása hasonló szellemben folytatódjon a jövőben is. Tisztelt Ház! A fentiek alapján azt javaslom, hogy a Parlament vegye tudomásul a Kormány tájékoztatóját, adjon felhatalmazást az 1977-es szerződés módosításának kezdeményezésére, s részletkérdésekben ne foglaljon állást, de korábbi álláspontját részben megerősítve, megismételve mondja ki, hogy a további munkánál a Kormány az alábbiakat vegye figyelembe: az ökológiai szempontok elsődlegességét, a nemzeti érdekeket, a tudomány már rendelkezésére álló és újabb eredményeit és a térségben élő, érintett lakosság jogos érdekeit. Ezek a szempontok a Kormány által összeállított 343-as határozati javaslatban gyakorlatilag megfogalmazódnak. Ezeknek a kiegészítését csak a három rövid mondattal javaslom, tehát az ökológiai szempontokkal, a nemzeti érdekekkel és a tudomány szerepének a hangsúlyozásával. A fentiek alapján nem tudok egyetérteni azokkal a képviselői kezdeményezésekkel, közöttük Nagy Sándor képviselőtársamnak az állásfoglalásával — miszerint a Parlament határolja el magát a kérdéstől, és kizárólag a Kormány foglalkozzon vele. Ebben az esetben ugyanis a Parlament korábbi állásfoglalásával kerül ellentétbe, hiszen legutóbb, amikor ezzel a kérdéssel foglalkoztunk, köteleztük a Kormányt arra, hogy számoljon be; végül a Parlament felhatalmazást kell hogy adjon a Kormánynak, — egyébként alkotmányos előírásokkal kerül ellentétbe. A fentiek alapján ismételten kérem a tisztelt Házat, hogy vegye tudomásul a Kormány jelentését, és adja meg a szükséges felhatalmazásokat. Köszönöm türelmüket. (Taps.) ELNÖK: A vitában felszólal Zsigmond Attila képviselőtársunk, Budapest 5. számú választókerületéből. ZSIGMOND ATTILA: Tisztelt Országgyűlés! Egyetértünk a miniszterelnök úr és a Kormány azon erőfeszítéseivel, amelyek a nagymarosi gát építésének végleges elhagyására és az ökológiai kockázatok minimalizálására irányulnak, sőt támogatjuk azokat. Mondom ezt a nagymarosi gátat ellenző képviselők cso-