Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5300 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5301 1988-ban a helyi tanács 300 ezer forintért elkészítette a tanulmánytervet. Ez az oktatóbázis négy ütemben épülne, amely tartalmazna egy általános iskolát, kollé­giumot és gimnáziumot is. A területet, amelynek az ér­téke körülbelül 10 millió forint, a rendezési terv értel­mében a tanács fenntartja. A területet a helyszínen az NSZK kulturális bizottsága megtekintette, és megfele­lőnek találta az oktatóbázis építésére. Tudomásunkra jutott, hogy az NSZK kormánya a közeljövőben újabb egymilliárd márka hitelt nyújt be­ruházásra Magyarországnak. Tisztelettek kérném, kér­dezném a miniszter urat, van-e lehetőség arra, hogy ennek az oktatóbázisnak a megépítésére, akár ebből a keretből, akár más keretből is 300 millió forint jusson, a jelenlegi áron számítva persze. Köszönöm szépen ELNÖK: A kérdésre dr. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszol. DR. GLATZ FERENC művelődési miniszter: Tisz­telt Országgyűlés! A képviselő úr kérdése nyomán munkatársaimmal megvizsgáltattam a pilisvörösvári német kisebbségi iskolacentrum kérdését. Valóban, 1987-ben az NSZK magyar állandó albizottság vállalt egyfajta kötelezettséget és egyetértést néhány magyar­országi német nemzetiségi iskolabázisnak a kiépítésé­re, azonban 1988 februárjában az állandó albizottság ettől elállt, és az NSZK csak a bajai iskolaközpont tá­mogatására kötelezte el magát, ami folyik is. A művelődésügyi kormányzat a jelenlegi helyzetben maximum azt tudja vállalni, hogy önerőből az előbb már említett XX. kerületi iskolaközpontnak a kiépíté­sére fordítja a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket. Egy iskola építése ma 100 milliókba kerül. Ehhez ké­pest természetesen egy üres telek vagy egy terv elké­szítése tulajdonképpen nem is rejthet költségarányos­ságot, minthogy ezt nem is várjuk el. ígérni tehát felelőtlenség lenne. Azt azonban megtesszük termé­szetesen, hogy az NSZK különböző szövetségi állama­ival folytatott, következő hetekben, hónapokban lezaj­ló tárgyalásainkon a pilisvörösvári iskolacentrum kérdését szóba hozzuk, és valamilyen formában az is­kolacentrum fokozatos kiépítésének lehetőségét meg­vizsgáljuk. ELNÖK: Bánffy György képviselőtársunk kérdést tesz fel a miniszterelnökhöz a Magyar Rádió és Televí­zió adócsatornáinak teljes vagy részleges bérbeadásá­ról, vagy elidegenítése tárgyában. Bánffy György kép­viselőtársamat illeti a szó. BÁNFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A sajtóból értesülhettünk arról, hogy a Kormány által meghirdetett frekvencia­moratórium ellenére, előrehaladott tárgyalások foly­nak különböző bel- és külföldi cégekkel televíziós állo­mások létesítéséről, illetve a meglévő csatornák teljes vagy részleges bérbeadásáról. Az üzleti szellemű kereskedelmi televíziózás megje­lenése eddig minden országban tönkretette a nemzetek érdekeit szolgáló, úgynevezett közszolgálati televízió­zást. Ez még nálunk sokkal gazdagabb országokban is bekövetkezett, vagy pedig folyamatban van. A mi kicsiny, tízmilliós nemzetünk egyedi nyelvével és kultúrájával nem engedheti meg magának, hogy a képernyő nagy részben üzleti szempontok áldozatává váljon. Meg kell itt azonban jegyeznem, hogy ez az irányzat a világon mindenhol a rossz tapasztalatok kö­vetkeztében megfordulni látszik. Olyan országokban például, mint Ausztria, Finnország, óriási anyagi erők latba vetésével és törvényekkel tartják fenn az állami televíziózást. A gazdasági nehézségeket jól ismerjük, de tény, hogy a rövid távú előnyök hajszolása ebben az esetben tragikus és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. Tudnunk kell azt, hogy a Magyar Televízió tudat- és nemzetformáló szerepe egyszerűen összehasonlíthatat­lan bármely más sajtótermékkel. Ezért tapasztaljuk ag­godalommal, hogy a színfalak mögött ellenőrizhetet­len tárgyalások zajlanak. Sőt az adásidő, és a végre megszületett új stúdiók és felszerelések külföldi tőkés érdekeltségek által történő kibérelése is szóba került. A televíziónak meg kell őriznie mostani két csator­náján a nemzeti televízió arculatát. Nem engedhető meg, hogy e közszolgálati szellemmel ellentétesen a tv és a rádió adócsatornái és hullámhosszai bármilyen alku tárgyai legyenek, és ennek érdekében jóvátehetet­len megállapodásokat kössenek. Ezek szellemi követ­kezményei egyszerűen alapjaiban veszélyeztetik a nemzeti identitást és kultúrát. Ezért határozatot kell kérnünk és hoznunk, amely az érvényben lévő moratórium ellenére a színfalak mögött létrejött megállapodásokat érvénytelennek mondja ki, és azokat a jövőben sem engedélyezi. Ez egyébként monopolhelyzetet nem teremtene, mert a létrejövő har­madik, esetleg negyedik csatorna nyitva marad min­dennemű kereskedelmi jellegű műsor számára. Jelenthetem Önöknek, hogy az Országgyűlés kultu­rális bizottsága támogatásával és megbízásából kérem most fel miniszterelnökünket, tájékoztassa a Parla­mentet, történt-e fentiek értelmében eddig bármilyen megállapodás, valamint számíthatunk-e a televíziózás és rádiózás közszolgálati szellemének akár áldozatok árán történő megőrzésére is? Tisztelettel várom a választ. ELNÖK: A kérdésre a Kormány megbízásából dr. Udvari László államtitkár válaszol. DR. UDVARI LÁSZLÓ közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képvise­lő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök úrhoz in­tézett kérdésre a Kormány nevében a választ én adom meg. A Kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít, és kö­telességének tartja, hogy fenntartsa és erősítse az álla­mi rádió és televízió nemzeti arculatát, kulturális ér­tékhordozó és politikai sokszínűségét, a demokrácia kibontakozását szolgáló szerepét. A lehetőségek kere­tei között tehát törekszünk országos rádió- és televízió­műsorok vételjavítására, a műsoridők növelésére, vál­tozatosabb műsorszerkezet kialakítására, az adóháló-

Next

/
Oldalképek
Tartalom