Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5300 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5301 1988-ban a helyi tanács 300 ezer forintért elkészítette a tanulmánytervet. Ez az oktatóbázis négy ütemben épülne, amely tartalmazna egy általános iskolát, kollégiumot és gimnáziumot is. A területet, amelynek az értéke körülbelül 10 millió forint, a rendezési terv értelmében a tanács fenntartja. A területet a helyszínen az NSZK kulturális bizottsága megtekintette, és megfelelőnek találta az oktatóbázis építésére. Tudomásunkra jutott, hogy az NSZK kormánya a közeljövőben újabb egymilliárd márka hitelt nyújt beruházásra Magyarországnak. Tisztelettek kérném, kérdezném a miniszter urat, van-e lehetőség arra, hogy ennek az oktatóbázisnak a megépítésére, akár ebből a keretből, akár más keretből is 300 millió forint jusson, a jelenlegi áron számítva persze. Köszönöm szépen ELNÖK: A kérdésre dr. Glatz Ferenc művelődési miniszter válaszol. DR. GLATZ FERENC művelődési miniszter: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr kérdése nyomán munkatársaimmal megvizsgáltattam a pilisvörösvári német kisebbségi iskolacentrum kérdését. Valóban, 1987-ben az NSZK magyar állandó albizottság vállalt egyfajta kötelezettséget és egyetértést néhány magyarországi német nemzetiségi iskolabázisnak a kiépítésére, azonban 1988 februárjában az állandó albizottság ettől elállt, és az NSZK csak a bajai iskolaközpont támogatására kötelezte el magát, ami folyik is. A művelődésügyi kormányzat a jelenlegi helyzetben maximum azt tudja vállalni, hogy önerőből az előbb már említett XX. kerületi iskolaközpontnak a kiépítésére fordítja a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket. Egy iskola építése ma 100 milliókba kerül. Ehhez képest természetesen egy üres telek vagy egy terv elkészítése tulajdonképpen nem is rejthet költségarányosságot, minthogy ezt nem is várjuk el. ígérni tehát felelőtlenség lenne. Azt azonban megtesszük természetesen, hogy az NSZK különböző szövetségi államaival folytatott, következő hetekben, hónapokban lezajló tárgyalásainkon a pilisvörösvári iskolacentrum kérdését szóba hozzuk, és valamilyen formában az iskolacentrum fokozatos kiépítésének lehetőségét megvizsgáljuk. ELNÖK: Bánffy György képviselőtársunk kérdést tesz fel a miniszterelnökhöz a Magyar Rádió és Televízió adócsatornáinak teljes vagy részleges bérbeadásáról, vagy elidegenítése tárgyában. Bánffy György képviselőtársamat illeti a szó. BÁNFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! A sajtóból értesülhettünk arról, hogy a Kormány által meghirdetett frekvenciamoratórium ellenére, előrehaladott tárgyalások folynak különböző bel- és külföldi cégekkel televíziós állomások létesítéséről, illetve a meglévő csatornák teljes vagy részleges bérbeadásáról. Az üzleti szellemű kereskedelmi televíziózás megjelenése eddig minden országban tönkretette a nemzetek érdekeit szolgáló, úgynevezett közszolgálati televíziózást. Ez még nálunk sokkal gazdagabb országokban is bekövetkezett, vagy pedig folyamatban van. A mi kicsiny, tízmilliós nemzetünk egyedi nyelvével és kultúrájával nem engedheti meg magának, hogy a képernyő nagy részben üzleti szempontok áldozatává váljon. Meg kell itt azonban jegyeznem, hogy ez az irányzat a világon mindenhol a rossz tapasztalatok következtében megfordulni látszik. Olyan országokban például, mint Ausztria, Finnország, óriási anyagi erők latba vetésével és törvényekkel tartják fenn az állami televíziózást. A gazdasági nehézségeket jól ismerjük, de tény, hogy a rövid távú előnyök hajszolása ebben az esetben tragikus és visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el. Tudnunk kell azt, hogy a Magyar Televízió tudat- és nemzetformáló szerepe egyszerűen összehasonlíthatatlan bármely más sajtótermékkel. Ezért tapasztaljuk aggodalommal, hogy a színfalak mögött ellenőrizhetetlen tárgyalások zajlanak. Sőt az adásidő, és a végre megszületett új stúdiók és felszerelések külföldi tőkés érdekeltségek által történő kibérelése is szóba került. A televíziónak meg kell őriznie mostani két csatornáján a nemzeti televízió arculatát. Nem engedhető meg, hogy e közszolgálati szellemmel ellentétesen a tv és a rádió adócsatornái és hullámhosszai bármilyen alku tárgyai legyenek, és ennek érdekében jóvátehetetlen megállapodásokat kössenek. Ezek szellemi következményei egyszerűen alapjaiban veszélyeztetik a nemzeti identitást és kultúrát. Ezért határozatot kell kérnünk és hoznunk, amely az érvényben lévő moratórium ellenére a színfalak mögött létrejött megállapodásokat érvénytelennek mondja ki, és azokat a jövőben sem engedélyezi. Ez egyébként monopolhelyzetet nem teremtene, mert a létrejövő harmadik, esetleg negyedik csatorna nyitva marad mindennemű kereskedelmi jellegű műsor számára. Jelenthetem Önöknek, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága támogatásával és megbízásából kérem most fel miniszterelnökünket, tájékoztassa a Parlamentet, történt-e fentiek értelmében eddig bármilyen megállapodás, valamint számíthatunk-e a televíziózás és rádiózás közszolgálati szellemének akár áldozatok árán történő megőrzésére is? Tisztelettel várom a választ. ELNÖK: A kérdésre a Kormány megbízásából dr. Udvari László államtitkár válaszol. DR. UDVARI LÁSZLÓ közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Miniszterelnök úrhoz intézett kérdésre a Kormány nevében a választ én adom meg. A Kormány rendkívüli jelentőséget tulajdonít, és kötelességének tartja, hogy fenntartsa és erősítse az állami rádió és televízió nemzeti arculatát, kulturális értékhordozó és politikai sokszínűségét, a demokrácia kibontakozását szolgáló szerepét. A lehetőségek keretei között tehát törekszünk országos rádió- és televízióműsorok vételjavítására, a műsoridők növelésére, változatosabb műsorszerkezet kialakítására, az adóháló-