Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5302 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5303 zatok továbbfejlesztésére. Nem kisebb a fontossága a központi műsortól eltérő helyi és regionális műsorigények kielégítésének, amelyek a helyi kérdések nyilvánosságát, a kisebb közösségek demokratikus szerveződését segítik. Az elmúlt évek tapasztalata azt is bizonyította, hogy a műholdas adások vételének elterjedése jótékonyan hatott a Magyar Televízió műsoraira. A még gyerekcipőben járó verseny megnövelte a műsorválasztékot, s ami ennél is fontosabb, a tájékoztatás gyorsaságát és hírértékét is. E követelményrendszert figyelembe véve, osztva az Országgyűlés kulturális bizottságának korábban többször kifejtett aggodalmát, szembe kell néznünk a műsorszórás mai súlyos nehézségeivel is. A Magyar Televízió l-es műsort sugárzó adáshálózata 31 év után sem épült ki teljesen, a Il-es műsort sugárzó adóhálózat 50 százalékos kiépítettségű az országban. A kiegészítő kisteljesítményű adóhálózatnak mindössze egyhatoda üzemel. A nap 24 órájából a televízió l-es adóhálózata 10 órán át, a TV Il-es adóhálózata 17 órán át kihasználatlanul áll. A Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Posta eszközállománya, a stúdiótechnika és az adóhálózat komoly anyagi értéket képvisel. Nem lehet közömbös, hogy ezeket az értékeket, szabad kapacitásokat a jelenleginél jobban hasznosítsák. Felismerték ezt a hazai és külföldi tőkebefektetők is, és a politikai változások és piacgazdasági nyitás következtében egyre nagyobb az igény a különböző vételkörzetű televízió- és rádiótársaságok alapítására, műsorszóró frekvenciák felhasználására Magyarországon. Jelenlegi jogszabályaink és intézményeink nem tudják biztosítani, hogy a műsorszórás egésze, figyelemmel az üzleti igényekre is, a hosszú távú értékrendszeren alapuló valódi nemzeti érdekeknek megfelelően működjön. Ezért került sor július 3-án a stúdióalapítást és a frekvencia-kijelölést tiltó moratórium elrendelésére. A moratórium kihirdetése óta senki nem kapott engedélyt új adó létesítésére, vagy a meglévő adókon a szabad műsoridő bérbeadására. A Kormánynak nincs tudomása arról, hogy a színfalak mögött bármiféle titkos megállapodások készülnek, és elhatározott szándéka, hogy minden ehhez hasonló akciót megakadályoz. A moratórium megakadályozta egy kaotikus helyzet kialakulását, nemzeti értékek kiárusítását, de nem helyettesíti a bonyolult politikai, gazdasági és műszaki kérdések összefüggő rendszerét érintő, mielőbb szükséges, új szabályozást. Minthogy a műsorszórás közege, a frekvencia nemzeti kincs, éppúgy mint a föld vagy a víz, felhasználásának módja pedig egy plurális demokráciában elemi politikai kérdés, a szabályozás formája kizárólag törvényi lehet. Ezért szándékaim szerint még ez évben a Parlament elé kerül a tájékoztatási törvény és a postatörvény módosítása. Emellett a Kormány a soron következő ülésen dönt a tájékoztatás felügyeleti feladatainak az új igények szerinti korszerűsítéséről és az ezzel kapcsolatos szervezeti kérdésekről. Az új törvények és megszületésükig a jelzett felügyeleti szervezeti módosítás garanciái lesznek — bízom ebben — a Bánffy képviselő úr által megfogalmazott nemzeti érdekeinkkel és a Kormány szándékával is teljesen összhangban lévő szabályozásnak. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Dr. Gágyor Pál képviselőtársunkjelen van? (Igen. ) Kérdést tesz fel a belügyminiszterhez az időközi választások kiírásának tárgyában, Budapest 13-as számú választókörzetének képviselőjét illeti a szó. DR. GÁGYOR PÁL: Köszönöm. De már megkaptam a választ. ELNÖK: Bánffy György képviselőtársunknak van még egy kérdése a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez a Magyar Televízió és a Magyar Rádió adásainak tárgyában, őt illeti a szó. BÁNFFY GYÖRGY: Tisztelt Államtitkár Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ez a kérdésem csak részben függ össze az előbb föltett kérdéssel és csak részben a már kapott kiváló válasszal. Úgy gondolom, sokan vagyunk, akik szerint egyre inkább elengedhetetlen, hogy a Magyar Rádió és Televízió adáserősségét növeljük, különös tekintettel a határainkon túl élő magyarság millióinak hiteles tájékoztatására, valamint a környező népek nyelvén történő tájékoztatás történelmi jelentőségű fontosságára. Székelyföldön a Magyar Televízió egyáltalán nem, a Kossuth rádió gyöngén, vagy egyáltalán nem fogható, hallható. így milliónyi magyar teljesen elzáródik a magyar nyelv és kultúra áramkörétől. A kérdéseim tehát: milyen lehetőség van az adások erősségének növelésére? Milyen lehetőség van az esetleges irányított jellegű adások technikai bevezetésére? Milyen lehetőség van a szlovák, román, délszláv nyelvű tájékoztatások számának és jellegének növelésére? Érdeklődéssel várom államtitkár úr válaszát. ELNÖK: A kérdésre dr. Udvari László államtitkár válaszol. DR. UDVARI LÁSZLÓ államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rádió és a televízió adócsatornáinak teljes, vagy részleges bérbeadásáról és elidegenítéséről szóló kérdés alapvetően kultúrpolitikai, művelődéspolitikai és kereskedelempolitikai megfontolások tárgyát kell hogy képezze. Ezt a postatörvény előkészítése során számos esetben felvetődött kérdést, azt hiszem, mondhatom, hogy egymás között is megvitattuk. Itt, az Országgyűlés előtt annyit mondhatok, hogy elfogadott megoldás a postatörvény előkészítésének vitái során még nem alakulhatott ki. A kérdéskör teljes, minden oldalról történő rendezéséhez feltétlenül szükség lenne arra, és ezt a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium kezdeményezi, hogy egy széleskörű társadalmi bizottság kezdje meg működését, amely az említett szempontokat kiegészítve a műszakitechnikai ügyekkel, tenne javaslatot a rendezésre. Ez a rádiósugárzás tekintetében a kiterjesztés irányait határozná meg, illetve a részleteket illetően döntéselőkészítő javaslatokat dolgozna ki. Képviselő úr azon kérdésére, amely a szlovák, román és délszláv nyelvű tájékoztatások növelésére irányul, megemlítem, hogy a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió elnökének