Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-63

5189 Az Országgyűlés 63. ülése, 1989. október 30-án, hétfőn 5190 portjai, valamint a független képviselőcsoport által jelölt képviselőkből álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Tekintettel a törvény fenti rendelkezésére, a parlamenti képviselettel rendelkező pártok és a képviselőcsoportok javaslata alapján az alábbi összetételű jelölőbizottság megválasztását ajánlom: A jelölőbizottság elnökének javaslom dr. Vona Ferenc független képviselőt. Tagjainak javaslom: Balogh László Pest megyei képviselőt, a Magyar Szocialista Párt képviselőjét, Dudla Józsefet, a Magyar Szocialista Párt képviselőjét, Karvalits Ferencet, a Magyar Szocialista Párt képviselőjét, Kasó Józsefet, a Magyar Szocialista Párt képviselőjét, dr. Ballá Évát, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselőjét, dr. Séra Jánost, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjét, Roszik Gábort, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselőjét, dr. Márton Jánost, a Magyar Néppárt képviselőjét, dr. Raffay Ernőt, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjét, Árvái Lászlóné független képviselőt. Tehát a bizottság 11 tagú. Négy képviselő a Magyar Szocialista Párt tagja, a többi képviselettel rendelkező pártok egy-egy jelöltet ajánlottak és két képviselő független képviselő. Tekintettel arra, hogy a nevek vonatkozásában a törvény csak a pártoknak, illetve a képviselőcsoportoknak adja meg a jelölés jogát, új neveket, más neveket nem fogadhatok el. A vita alapját csak az képezheti, hogy az arányokkal egyetért-e az Országgyűlés, valamint a bizottság elnökének a személyével. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy van-e valakinek eltérő véleménye, más javaslata? Benjamin Judit kér szót. BENJAMIN JUDIT: Mivel előzetesen nem ismertem, hogy milyen arályok lesznek most jelzem: úgy gondolom, hogy a két független képviselő kevés, ha négy MSZP jelölt van. Ez nem felel meg az arányosság elvének. ELNÖK: Képviselőtársaim, van-e más javaslat? Én fenntartom eredeti javaslatomat. Megkérdezem a képviselőtársaimat egyetértenek-e Benjámin Judit javaslatával, hogy kevés a két független képviselő? Kérem szavazzunk! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés nem támogatja Benjamin Judit javaslatát. Ennek megfelelően kérdezem a tisztelt Országgyűléstől, elfogadja-e az általam javasolt összetételben a bizottságot? Kérem szavazzunk! (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a jelölő bizottság összetételére vonatkozó javaslatot elfogadta. Felkérem a most megválasztott jelölő bizottságot, hogy a mai ülésnap első szünetében tartson ülést és tegyen javaslatot az Alkotmánybíróság öt tagjának jelölésére. Javaslatát juttassa el hozzám, hogy azt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbítsam a jelöltek meghallgatása céljából. Felkérem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy a javaslat kézhezvételét követően, de legkésőbb kedden reggel tartson ülést és a jelöltek meghallgatása után alakítsa ki állásfoglalását, amelyet a jelölő bizottság elnöke fog ismertetni az Országgyűlés előtt. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk második napirendi pontunk, az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat tárgyalására. A terv és költségvetési bizottság, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság újabb ülésén tárgyalta a törvényjavaslatot. Ennek eredményeként a törvényjavaslat szövege módosult. Kérem képviselőtársaimat, tárgyalási alapnak ezt a módosított, 327-es számmal jelölt változatot tekintsék. A korábban ismert törvényjavaslat szövegéhez képest jelentősebb változás a 10. szakaszban, az összeférhetetlenség szabályozásánál, továbbá a 12. szakaszban a megbízatás megszűnése eseteinek részletesebb szabályozásánál található. Itt a terv és költségvetési bizottság átvette az Alkotmánybíróságról szóló törvényben alkalmazott megoldást. A törvényjavaslathoz írásban módosító indítványt nyújtottak be Bánffy György és dr. Südi Bertalan képviselőtársaink. Mivel a törvényjavaslathoz a képviselők módosító javaslatokat nyújtottak be, a Házszabály 40. szakaszának (3) bekezdése alapján kétolvasásos tárgyalást, azaz általános és részletes vitát kell tartani. Bejelentem, hogy a törvényjavaslat vitájához eddig kilenc képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Most az előterjesztőt, dr. Puskás Sándort, a terv és költségvetési bizottság elnökét illeti a szó. DR. PUSKÁS SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan törvényjavaslat előadójaként szólhatok Önökhöz, amely a Magyar Köztársaság Állami Számvevőszékének létrehozásáról, működéséről rendelkezik, s ezt az érzést bennem több ok táplálja. Elsőként hadd említsem a jogállamiság valamenynyiünk által oly kívánatosnak tartott célját. Nem mai az a felismerés, hogy Európa keleti részén különös jelentőséggel bír a hatalom megosztásának, a hatalmi ágak elválasztásának és azok egyensúlyának, illetőleg ezek gyakorlati alkalmazása. Mindannyian jól tudjuk, hogy eddig az elv halkabb, majd egyre érthetőbben szóló kimondásáig jutottunk el, ez sem volt rövid és kitérőktől, fordulatoktól, buktatóktól mentes út, és ezt is eredményként kell elfogadni. Most azonban olyan pillanathoz érkeztünk, amikor az elv valósággá válhat, a törvényhozás, a névszuverenitás letéteményese olyan szervezetet hozhat létre, amely biztosíték lesz a végrehajtói hatalmi ág oly sokszor megállapított és joggal bírált túlsúlyának korlátozására. A második indok, amit meg kell említenem az, hogy most olyan szervezetről döntünk, amely az Országgyűlés intézménye lett és amely képviselői kezdeményezésrejön létre. Hosszú és sok vitával járó út végére jutottunk el a mai nappal, és éppen ezért szükségesnek tartom megemlíteni azon képviselőtársainkat, akik különösen sokat tettek azért, hogy ma a törvényjavaslat vitáját lefolytathatjuk. Bognár József, Szabó Kálmán és Polgárdi József képviselőtársainkról van szó. Támogatásuk és munkájuk jelentős hozzájárulást adott az előkészítés és a véglegesítés során egyaránt. Tisztelt Ház! Szükségszerű és tovább nem halasztható az, hogy a legfőbb népképviseleti államhatalmi