Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-62

5173 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5174 A vegyesen megjelenő állami, párt-, illetve tömegszervezeti feladatok elválasztása a finanszírozás oldaláról, lehetetlen. Tisztelt Országgyűlés! A párt Központi Bizottsága e tákékoztatáshoz hasonló szerkezetben és tartalommal beszámolt vagyonáról és működéséről a pártkongresszuson. A kongresszus úgy foglalt állást, hogy a Magyar Szocialista Párt a működéséhez elengedhetetlenül szükséges ingatlanokon kívül minden ingatlankezelői jogáról mondjon le, ajánlja fel a Kormánynak. Ezek között az ingatlanok között irodaépületek, oktatási létesítmények, üdülők, vendégházak egyaránt találhatók. Az újjáalakuló párt működésének szükségleteit a közeljövőben szakértő bizottság fogja felülvizsgálni és megállapítani. A Minisztertanács 1977-ben hozott határozata alapján 1977. szeptember 1-je óta a párt minden ingatlana állami tulajdonban van. Ezen ingatlanokra a Kormány kezelői jogot biztosított az MSZMP részére. Tulajdonjogi rendezésre tehát nincs szükség. A Kormánynak a vagyon hasznosításáról kell döntenie. A Kormány a párt ingatlanvagyonának hasznosításakor három rendezőelvet fog követni. Mindenekelőtt ebből a vagyonból kívánja megteremteni a pártot, még a Magyar Szocialista Párt működéséhez elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális feltételeket, összhangban azzal az elfogadott elvvel, hogy a többpártrendszer sem kerülhet többe, mint az egypártrendszer. Az ingatlanok másik részét oktatási, egészségügyi, szociális célokra kívánja igénybe venni, bevonva e munka előkészítésébe a fővárosi, a megyei és a helyi tanácsokat is. Ez a munka már elkezdődött. Végül, de nem utolsósorban, az ingatlanvagyon harmadik részéről a jogállamiság kiépítéséhez nélkülözhetetlen intézmények elhelyezésére és a pártok közötti vagyonelosztás korrekciójára is célszerű tartalékot képezni. Ezt azért is szeretném kiemelten hangsúlyozni, mert nem hiszem, hogy a jogállamiság megteremtése elháríthatatlanul többe kerüljön az országnak, mint az eddigi hatalmi berendezkedés. Másképp összegezve azt is mondhatnám, amennyivel többe kerül a demokrácia, legalább annyi megtakarítást érjünk el a diktatórikus rendszer intézményeinél, azaz a demokrácia se kerüljön többe a népnek, mint a diktatúra. A folyó költségvetési támogatások összegéről a párttörvénynek megfelelően, illetve az éves költségvetés keretében a Parlament fog dönteni. Ez a pártokra és a társadalmi szervezetekre egyaránt vonatkozik. Első alkalommal a jövő évi költségvetés előterjesztésekor dönt majd az Országgyűlés az új elveknek és szabályoknak megfelelően a költségvetési támogatás összegéről. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány a pártingatlanok felosztásának előkészítésére kormánybiztost nevez ki. A vagyon elosztása két szakaszban bonyolítható le. Az első szakasz előkészítését ez év végéig célszerű befejezni. Addig sor kerülhet a párttörvény alapján bejegyzett pártok törvényes szükségleteinek felmérésére, majd az ingatlanok tételes átadására. Hogy az előkészítés ideje alatt semmilyen visszaélésre ne kerülhessen sor, az MSZP kongresszusa felfüggesztette a kezelésében lévő ingatlanok üzletszerű hasznosításának jogát. A kormány üdvözli a Magyar Szocialista Pártnak azt a kezdeményezését, hogy soron kívül, november 15-ig három budapesti kerületi székházat berendezéseivel együtt átad a Kormánynak. Ezek az épületek a párttörvény alapján regisztrált pártok átmeneti elhelyezési igényeit lesznek hivatva kielégíteni. A Kormány 1990 január 31-éig dönt a pártingatlanok hasznosításáról, és arról március 31-éig beszámol az Országgyűlésnek. A Kormány nevében szeretném felkérni az Országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát, hogy a Kormány döntése előtt a kormánybiztos felosztási javaslatát tárgyalja meg és véleményezze. A vagyonelosztás második szakaszára, a pártok közötti vagyonfelosztás korrekciójára a választások után, az elnyert mandátumok arányában kerülhet sor. Akkor célszerű dönteni arról is, hogy az ingatlanok a pártok tulajdonába, vagy csupán használatába kerüljenek. A Kormány nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjék elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm a miniszter szóbeli kiegészítését. Megkérdezem Király Zoltán képviselőtársunkat, az indítvány előterjesztőjét, kíván-e szólni? KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Csak nagyon röviden. Bár nyilván érdemi vita is kialakulhatott volna akkor, ha az idő nem szorítana bennünket. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy amit a pénzügyminiszter úr elmondott, még azok figyelembe vételével is, hogy itt elkerülhetetlen hiányosságok vannak, hogy nem tudnak igazán valós képet adni az állami költségvetésen kívül erről a helyzetről. Én úgy gondolom, az amit elénk vázolt, az a határidő sorrend, azok az elképzelések, amelyeket fölvázolt, — illetve nem is vázlat az, hanem konkrétumok — az legalábbis számomra elfogadhatóvá teszi, mert tisztességesnek és korrektnek tűnik, határozott cselekvésről ad számot. Én tehát ezért el tudom fogadni — még ha nem is alakul ki vita mindezekről — a beszámolót, illetve a tájékoztatót. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Felszólalásra jelentkezett dr. Hellner Károly. Átadom a szót. DR. HELLNER KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid időre kívánom igénybe venni a tisztelt figyelmüket. A kormányjavaslatainak, elgondolásainak a teljesebbé tételét szeretném szolgálni a mondanivalómmal. Megfontolásra ajánlom a Magyar Kórházszövetség 1989. július 20-i, tehát a pártvagyonnal kapcsolatos viták kiéleződése előtti javaslatát, amelyet a szövetség a szociális- és egészségügyi miniszterhez juttatott el, és amivel magam is azonosulok. Ennek lényege a szociális otthoni hálózat bővítését, a jelenleg hiányzó ápolási otthoni hálózat megteremtését célzó program. Közismert, hogy kórházainkban a szociális ellátás nem kellő fejlettsége miatt jelentős számban ápolnak szociális indokból beutaltakat. Sokszor a betegségből meggyógyult, de kora, rossz általános állapota miatt gondozás-