Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-59

4933 Az Országgyűlés 59. ülése. 1989. október 17-én, kedden 4934 DR. ORDOGH FERENC: Elnök Ur! Tisztelt Országgyűlés ! Hozzászólásomat azzal kezdeném, hogy visszautalnék a Mándity Marin képviselőtársam által idézett §-ra, az alkotmánymódosításra vonatkozó 69. §-ra, amely azzal zárul, hogy nemzetiségeinktagjainakjoguk van saját nyelvük használatára, ideértve a saját nyelven való névhasználat jogát is. Jelenlegi anyakönyvezési gyakorlatunkat az 1983-ban megjelent Anyakönyvi Igazgatás című kézikönyv foglalja össze, és lényegében véve a Magyar Utónévkönyvhöz hasonló módon szabályozza a Magyarországon élő nemzetiségek által használt utóneveket. Ezeknek a nem magyar utóneveknek az anyakönyvezése magyar ABC betűivel történik, elhagyja tehát a román és a szláv nyelvekbenhasználatos ékezeteket, (â, d, â, zstb.), s ezáltal az eredeti, azaz az egyetlen helyes olvasatuk az illető nyelvek olvasatától igen messze esik. Egészen pontosan fogalmazva, az Anyakönyvi Igazgatás gyakorlatban se nem ortográfikus, azaz eredeti helyesírású, se nem kiejtésszerű, tehát nem fonetikus. így a Dzsorzse, vagy Györgye névből a névtár 3. számú függelékében Dorde lesz, a Csedomírből, amit úgy kellene érteni, ha ott lenne az ékezet, Cedomír lesz, a Cirillből, amely fölött ott vana lágyjel, tehát a c fölötti6jele, abból Cirill lesz, a Zsivkoból meg Zivkó lesz, stb. Ennek a helyzetnek más vonatkozásban való bántó voltára egy kisebbségben élő magyar kutató névtudományi munkájából idézek:,, A murántúli kétnyelvű területek közigazgatási gyakorlatában most már elfogadott a köztudatban is, hogy a szlovének nevét szlovénul, a magyarokét magyarul, a németekét németül, az olaszokét olaszul, stb. illik írni. Vagyis nem úgy írják, hogy Joha Lajos, az s-t, mekcsennel, hanem Gyoha Lajos, a Lajos fölé nem teszik ki a mekcsent, tehát azt az éket. És nem VereS Karel, hanem Vörös Károly. Nekem az lenne a javaslatom, hogy az anyakönyvezésre vonatkozó nemzetiségeink számára ne csak a nemzetiségüknek megfelelő utónevek kiválasztásában, hanem az ortográfia megválasztásában is adjon szabadságot. Azaz az efajta utónevek a magyar ABC betűivel való bejegyzés mellett kívánságukra anyakönyvezhetők legyenek a német, a román, a horvát, a szlovén és a szlovák ABC betűivel is. Az esetleges görög, ukrán, szerb nemzetiségek görög, illetőleg cirill betűs nevét természetesen a magyar ABC betűivel kell átírni. Átírásukat grécistáink, tehát a görög nevek kutatói, és szlavistáink már korábban kidolgozták. Amennyiben javaslatomat a tisztelt Ház, illetőleg a belügyminiszter úr elfogadja, át kellene dolgozni a már említett Anyakönyvi Igazgatás című kézikönyv harmadik számú függelékében található névtárakat úgy, hogy ezek tartalmazzák a magyar ABC betűivel leírt nevek mellett az illető nyelv ABC-jével leírt írásváltozatokat is. A kétfajta ortográfia közti választást pedig bízzuk a szülőkre, (laps.) ELNÖK: Szóra következik dr. Séra János, Komárom megye 10. választókerületében megválasztott képviselőtársunk. DR. SÉRA JÁNOS: Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az Alkotmány részletes vitájánál egy kérdést tegyek fel magamnak, amely tulajdonképpen úgy hangzik, hogy összeegyeztetett-e ez az alkotmánymódosítás a jogállamiságunkkal. Én nem vagyok államjogász, de mint laikus magyar állampolgár úgy tudnám meghatározni a jogállamiságot, hogy jogállamban az egyetemes emberi szabadságjogok teljes egészükben érvényesülnek, az államhatalom működése ezen szabadságjogokkal összeegyeztetett, a közigazgatás és az egyén minden jogát független bíróság védi, és a védelmet a fentieken kívül a gazdasági érdekviszonyokra, a társadalmi erkölcsre, a tisztességes életre és a társadalmi igazságra azonos mértékben érvényesíti. Úgy érzem, hogy az Alkotmányunk törvénymódosítása e szellemben mutat, a §-okis ez irányban haladnak. Hogy mégis szót kértem a részletes vitában, azon ok miatt történt, tudniillik törvénymódosítást terjesztettem elő, amely a bizottság állásfoglalásában, a törvénymódosításban megjelent. Mindegyik törvénymódosításomat tulajdonképpen a bizottság elfogadta, viszont a miniszter úr az expozéjában úgy szólt, hogy szeretné, ha a munkához való jogot, a foglalkozás szabad megválasztását, valamint a munkának a díjazását az Alkotmányból kihagynák. Ezzel sehogyse tudok egyetérteni. Nem tudok egyetérteni elsősorban azért, mert a gyakorlati életünkben olyan gyakorlat alakult ki, hogy nagyon sokan dolgoznak, kénytelenek dolgozni a létminimum alatti munkabérért. Bizonyára sokan vannak, akik tudják, hogy több százezren vannak ilyenek Magyarországon, de elmondom azt, hogy nagyon sokan vannak, akik 2500 forintot vittek, sőt mi több, volt olyan dolgozó, aki 1830 forinton aluli munkabért vitt haza. Tehát feltétlenül, ha tisztelni akarjuk a jogállamiságnak azt a tételét, hogy a gazdasági viszonyokat, a tisztességes életet is biztosítsa, akkor nem hagyhatjuk ki az Alkotmányunkból erre vonatkozó §-okat. Én tulajdonképpen nem az egész, négy §-nakamódosítását kértem. Egyhez volt kiegészítésem, amelyik röviden úgy szólt, hogy a munkavállalót a végzett munkáért olyan méltányos munkabér illesse meg, olyan méltányos jövedelemhez jusson, ami a tisztességes megélhetést biztosítja mind a maga, mind szociális védelmet élvező családja számára. Úgy érzem, hogy a bizottság által átdolgozott formulában el tudom fogadni, és ez lényegében ugyanazt mondja ki, esetleg kicsit a jog nyelvén pontosabban, s arra kérem képviselőtársaimat, hogy a bizottságnak ezt a javaslatát támogassák. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Felszólal Kovács László, Pest megye 20. számú választókerületében megválasztott képviselőtársunk. KOVÁCS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kulcsár Kálmán miniszter úr említette a 70/c. § (1) bekezdésével kapcsolatosan, hogy nehezen értelmezhető vagy nem értelmezhető. Én úgy érzem, hogy az általam tett javaslatok ezt a problémát feloldhatják részben. A kiegészítő javaslataim tulajdonképpen a biztonságos és egészséges munkakörülményekre, a munkaidő törvényes ünnepnapokrajáró díjazás Alkotmányba való rögzítésére vonat-