Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-59
4935 Az Országgyűlés 59. ülése, 1989. október 17-én, kedden 4936 koznak. Indoklásként annyit mondanék el, amennyiben a tisztelt Ház elfogadná a javaslataimat, akkor az ENSZ gazdasági, szociális és kulturális egyezségokmány III. rész 7-es cikkben megfogalmazottakkal jobban összhangba kerülne Alkotmányunk. A munkakörülményekre vonatkozó kiegészítésemet, gondolom, azokszámára, akik dolgoztak, vagy megfordultak veszélyes munkahelyeken, nem kell külön indokolni. Az ésszerű munkaidővel kapcsolatban hallottam oh/an megjegyzést, hogy ez is értelmezhetetlen. Meggyőződésem, pontosabban lehet meghatározni, mint például a köz érdekét, melyről az elmúlt időszakban számos negatív tapasztalatunk volt, mert többnyire olyankor hivatkoztak a köz érdekére, amikor a többség számára kedvezőtlen intézkedést akartak elfogadtatni. Véleményem szerint három tényező határozza meg az ésszerű munkaidőt: a munkakörülmények, az átlagos emberi teljesítőképesség és a bővített újratermeléshez társadalmilag szükséges munkaidőalap, konkrét, részletes meghatározása pedig a Munka Törvénykönyvében lehetséges. Az ünnepnapokra járó díjazás esetében már meglévő, de nem következetesen alkalmazott jogról van szó. Például hosszú ideig hátrányos helyzetben voltak ilyen vonatkozásban a folyamatos, több műszakban dolgozó emberek. Hangsúlyozom, hogy az általam tett javaslatok, amelyeket a bizottság minimális többséggel nem fogadott el, csak szavazástechnikailag módosítások, jogi és gyakorlati értelemben a nemzetközi egyezségokmányban foglaltak pontosabb átvezetését jelentik a magyar Alkotmányban. Érthetetlen számomra, hogy a bizottsági jelentés több helyen hivatkozik a nemzetközi egyezményekkel való összhangra, és amikor ilyen jellegű javaslat van, nem támogatja. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy kiegészítő javaslataimat támogatni szíveskedjenek. Köszönöm türelmüket. (Tips.) ELNÖK: Szóra következik Sebők János, Veszprém megye 12. választókerületbeni képviselőtársunk. SEBŐK JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor a napirenden lévő törvényjavaslatokat törvényerőreemeljük, akkor elmondhatjuk, hogy a pártállam megdőlt, mert a trónfosztást elvégeztük. En ezt tartom a törvények legnagyobb jelentőségének, legnagyobb értékének. A beterjesztett törvényjavaslatokról az a véleményem, hogy a tárgyalófelek, szakértőik, az Igazságügy Minisztérium törvényelőkészítői alapos, körültekintő munkát végeztek, sőt jó politikai alapot biztosítottak ahhoz, hogy az Országgyűlés a tervezeteket megvitassa és törvényeket alkosson. Azonban az elmondottak ellenére kijelentem, hogy én a törvényekért elsősorban választópolgáraim előtt vagyok felelős. Ezért nemtudbk pártérdekeket az ország érdekei eléhelyezni. Megjegyzem, azt senki nem tagadhatja, hogy a törvények döntő többsége pártérdekek kompromisszuma. Ezért fönntartom magamnak azt a jogot, hogy a törvénytervezetekhez pontosító, kiegészítő javaslatokkal éljek. Elnézést kérek a jogi bizottság minden tagjától, hogy külön munkát biztosítok részükre, de nem értem, hogy miértvolt aregionális tanácskozás, miért voltak a bizottsági ülések, amikor javaslataimat elmondottam ott is Győrben, a honvédelmi bizottság ülésén is, és ezt senki nem továbbította. Viszont a két bizottsági ülés első napja egybeesett, választhattam, hogy ahonvédelmi bizottság ülésén veszek részt vagy a jogi bizottság ülésén. De hát sikerült legépeltetni és tisztelt képviselőtársaim előtt ott vannak módosító javaslataim. Két olyan módosító javaslattal kezdem, amelynek a szükségességét, úgy hiszem, még a ma realitása adja. Az Alkotmány 2. § és 3. § módosításáról van szó. Az egyik egy mondattal, a másik pedig egy kiegészítés. Önök előtt ott van a szöveg, tehát láthatj ák. Ugyanis bennem e szükségesség kapcsán merülnek fel különböző kérdések, amelyeket szeretnék megosztani Önökkel, a Kormánnyal és fölteszem ezeket önmagamnak is. Ha az ideológiai elkötelezettség és a pártküldöttség olyan funkciója, hogy államot külföldön képviselje továbbra is él, ugye nem kell mondanom, amíg élt, mit jelentett ez az országnak. De ha továbbra is él, akkor a következő kérdéseim vannak először az első javaslathoz, tehát a 2. §-hoz. Ki és hogyan fogja meggyőzni Ceausescut és elvbarátait , hogy : 1. Mi nem vagyunk és nem leszünkegy állammal szemben sem ideológiai el- vagy lekötelezettek. Természetesen ezt a jogot a pártoktól nem vitatom. 2. Nincs joga nálunk egyik párt hatalmát sem megvédeni, mint ezt óhajtotta Lengyelország esetében, mert: — nálunk nincs olyan párt, amelynek történelmi, erkölcsi vagy bármilyen joga lenne ahhoz, hogy a nép ellenére, a nép felett és a nép nevében uralkodjon — vagy nálunk párt többé nem lehet hatalmi tényező. Tehát, ami nincs, azt nem kell megvédeni és — nálunk egyedül a nép joga lesz és egyedüli joga, hogy egy pártot az égig emeljen, vagy éppen lesöpörjön a politikai palettáról. És ez ellen erőszakkal senki nem tiltakozhat. 3. Nem kérünk és nem adunk internacionalista segítséget és nem tűrjük, hogy a Varsói Szerződés csendőrszerepben magának tetsző vezetőt válasszon vagy éppen magának nem tetsző vezetőt elmozdítson. A másik javaslatomhoz: ki fogja a Varsói Szerződés átvezetését és a többi úgynevezett szocialista állampártvezetését meggyőzni és velük elfogadtatni, hogy : 1. Párt nem képviselheti az államot külföldön, tehát a kétoldalú tárgyalás során született megállapodás, szerződés, nyilatkozat, stb. az államhatalmi szerveket semmire nem kötelezi. 2. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ülésén a magyar delegációban pártvezető nem vehet részt, vagy akkor az összes párt vezetőinek részt kell vennie. Nos, kedves képviselőtársaim, ezek a gondolatok merültek fel, és úgy hiszem, nekünk garanciát kell adni arra, hogy nem történnek meg. Ha tudunk garanciát adni, akkor nem is javaslom, hogy az Alkotmányba ez a szöveg bekerüljön, de ha nem tudunk, akkor javaslom, hogy kerüljönbele, mert a magyar Alkotmányt nemcsak a magyar népnek kell elfogadni és betartani, hanem minden államnak kötelessége, hogy ezt tiszteletben tartsa. A második javaslatcsoporttal kapcsolatban feltétlenül javaslom, hogy Önök fogadják el, mert megmondom, ezeket mégsem lehet cáfolni. Mégpedig a 7. oldalon a