Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-58
4869 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4870 ellene büntetőeljárás van folyamatban, s ez a kijelentés alkalmas arra, hogy választói bizalmát iránta megingassa. Mindez olyan időszakban történt, amikor viszszahívására különböző politikai szervezetek kampányt indítottak. Az Országgyűlés elnöke az ügyet kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak véleményezésre és állásfoglalásra. A bizottság a képviselő meghallgatása után vele egyetértésben oh/an álláspontot alakított ki, hogy most nem javasolja az Országgyűlésnek a szigorú büntetőjogi eszköz alkalmazását, amely a képviselőknek — mint hivatalos személynek — védelmül szolgálhat. Szükségesnek tartja azonban, hogy a Parlament egy nyilatkozat elfogadásával határozottan foglaljon állást a képviselők jóhírének és becsületének védelme érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés egy képviselőt ért sérelem nyomán általánosabb érvénnyel fogalmazza meg az eset tanulságait és vonja le ebből a szükséges konzekvenciákat. Ugyanakkor a bizottság véleménye szerint a nyilvánosság előtt elhangzott valótlan kijelentéseket a nyilvánosság előtt kell helyreigazítani. A nyilatkozat-tervezetet képviselőtársaim között írásban kiosztattam. Kérem, hogy jegyző társam a nyilvánosság érdekében ezt most ismertesse. DR. KARVALITS FERENC jegyző: „A Magyar Országgyűlés nyilatkozata az országgyűlési képviselők jóhírének, becsületének védelme érdekében. Az elmúlt időszakban a hazai társadalmi, politikai közélet jelentős megélénkülésének lehetünk tanúi, ami az Országgyűlés szerepét, a képviselők tevékenységét is közvetlenül érinti. A közélet fórumai ma sokan és gyakran szenvedélyesen vitatják a képviselők helyzetét, megbízatásuk teljesítését, de az általuk végzett munka fontossága minden vitán felül áll. A képviselőket ezért megfelelő védelem kell megillesse. A politikai vitákat és támadásokat természetes jelenségnek tartjuk, határozott álláspontunk viszont az, hogy ezek során a képviselők becsületét, jó hírnevét nem érhetik alaptalan támadások. Meggyőződésünk, a politikai küzdelem eszköze nem lehet a felületes információn alapuló téves tájékoztatás, a képviselők lejáratása. E véleményünk kinyilvánításának az elmúlt ülésszak óta történt események adnak aktualitást. Nevezetesen azok a valótlan tömegkommunikációs híradások, amelyek a Kossuth rádió június 27-i, illetve a Győri Stúdió június 28-i adásaiban Babiczky Klára munkatárs részéről hangzottak el. A téves, kellő ellenőrzés híján közölt információk Szálai Gyula székesfehérvári képviselőtársunk jó hírnevét csorbították, amikor választópolgárait és a szélesebb nyilvánosságot is úgy tájékoztatták, hogy ellene büntetőeljárás van folyamatban. Az alaptalan híradásokat jelen nyilatkozatunkkal visszautasítjuk, miként azt az eljárásmódot is, hogy Szálai Gyula tiltakozó levelét a Magyar Rádió még válaszra sem méltatta. Az eset összes körülményeit mérlegelve a jogi eszközökkel adható elégtétel kezdeményezésétől ezúttal eltekintünk, az Országgyűlés azonban a jövőben is feladatának tekinti, hogy a képviselőket az ilyen és az ehhez hasonló fellépésektől megvédje. Ezért ezúton is felhívunk minden érintettet, hogy felelősségteljes magatartásával előzze meg az alaptalan vádaskodásokat." ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy ezzel kapcsolatban kíván-e valaki szólni? Amennyiben nem, javaslom: szavazatunkkal nyilvánítsuk ki, hogy a nyilatkozatot elfogadjuk. Kérem szavazzunk erről. Most lehet szavazni. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a nyilatkozatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Sebők János képviselőtársunk az 1968. évi csehszlovákiai eseményekben való magyar részvétel elítélését tartalmazó felhívást jutatott el, az Országgyűlés elnökéhez. Kérte, hogy javaslatát az Országgyűlés a szeptemberi ülésszakon tárgyalja meg. A javaslatot az Országgyűlés elnöke a Külügyi Bizottságnak kiadta. A bizottság állásfoglalását többszöri vita eredményeként egy nyilatkozat-tervezetben fogalmazta meg, amelyet az Országgyűlésnek benyújtott. Ezt képviselőtársaim megkapták, azonban tévedésből azt a változatot kapták kézhez, amely még a Külügyi Bizottság 1989. szeptember 26-i ülése előtt született. A szünetben kiosztattam azt az érvényes nyilatkozat-tervezetet, amely a 267/1-es számmal van megjelölve. Kérdezem a képviselőtársaimat, sikerült-e áttanulmányozni vagy igénylik annak felolvasását? Tehát nem kell felolvasni. MegkérdezemBerecz Jánost, a Külügyi Bizottság elnökét, kíván-e kiegészítést fűzni a nyilatkozattervezethez? Igen. BERECZ JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Teljesen egyetértve az elnök úr bevezető szavaival, két megjegyzést szeretnék tenni: Az egyik: a Külügyi Bizottság nagy többséggel döntött úgy, hogy szükségesnek ítéli Sebők János képviselőtársunk kezdeményezésének támogatását és ezért működött közre a nyilatkozat-tervezet elkészítésében. A nyilatkozat-tervezet elkészítésénél egyetértés született abban, hogy az 1968-as lépésünk mai megítélésével foglalkozzunk, ezért ítéljük el és határolódjunk el attól; másrészt nyilvánítsuk ki azt a véleményünket, hogy a magyar fegyveres erők az Országgyűlés egyetértésével vethetők be külföldön; harmadrészt utasítsuk el az erőszakkal való fenyegetést elismerve az arról való lemondást. Támogassuk és kezdeményezzük a kormányzati munka ilyen irányú lépéseit nemzetközi területen is. A másik megjegyzés: Sebők János képviselőtársunk kifejezte a bizottság ülésén a tervezettel kapcsolatban, hogy bár nem elégíti ki törekvéseit és véleményét teljes egészében ez a nyilatkozat-tervezet, de szükséges kompromisszumként elfogadja, figyelembe véve, hogy a megfogalmazásnál a bizottság részben fontos alapelvekből, másrészt pedig nemzetközi kapcsolataink mai érdekeiből indult ki, és így született meg ez a szöveg. Ezért kérem, hogy a tisztelt ház fogadja el és támogassa. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem Sebők János képviselőtársamat, kíván-e kiegészítést fűzni?
