Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-58

4871 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4872 SEBŐK JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Az idő elő­rehaladtára való tekintettel elállók a tervezett felszóla­lásomtól. Az indokokat a Külügyi Bizottság elnöke el­mondotta, hogy miért csak kompromisszumként fogadom el az állásfoglalás-tervezetet. ELNÖK: Tisztelt képviselőtársaim! Javasolom, hogy szavazzunk a nyilatkozat-tervezet elfogadásáról. Kérem a szavazást. Elnézést kérek, nem vettem figye­lembe, hogy dr. Hellner Károly képviselőtársunk je­lentkezett. DR. HELLNER KÁROLY: Tisztelt képviselőtársak! Nekem az a javaslatom: tekintettel arra, hogy a tömeg­kommunikáció jelen van, a nyilatkozat kerüljön felol­vasásra. ELNÖK: Egyetért az Országgyűlés ezzel a javaslat­tal? Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik.) Megállapítom: az Országgyűlés úgy határozott, hogy a nyilatkozat kerüljön felolvasásra. Kérem jegyző képviselőtársamat, olvassa fel a nyilatkozatot. DR. KARVALITS FERENC (jegyző olxassa): „Országgyűlés Nyilatkozata az 1968. évi csehszlová­kiai eseményekben való részvételről" A magyar Országgyűlés a szuverenitás elve alapján állva, a nemzetbiztonság megőrzésének, az államok és népek egyenrangúságon és kölcsönös előnyökön ala­puló együttműködésének szükségességéből kiindulva, a közelmúlt magyar történelmének tanulságait is figye­lembe véve, elhatárolja magát attól a döntéstől, amely 1968 augusztusában törvénytelenül magyar katonai egységeket irányított Csehszlovákiába és ezzel a ma­gyar nemzeti érdekeket is sértő módon beavatkozott a szomszéd ország belügyeibe. Elutasítja az országok belügyeibe való beavatkozást, mert minden országnak szuverén joga, hogy maga határozza meg társadalom építésének irányát, belső konfliktusai rendezésének módját. Elítéli azt, hogy az 1968. augusztusi katonai beavatkozásban magyar fegyveres erők vettek részt az Országgyűlés jóváhagyása nélkül. Egyúttal emlékeztetünk arra, hogy az akkori magyar politikai vezetés több alkalommal is két- és többoldalú tárgyalásokon a viták békés rendezését, valamint Csehszlovákiában a társadalmi egyetértés párbeszéd útján történő kialakítását és megszilárdítását szor­galmazta. A magyar Országgyűlés kinyilvánítja azt a meggyő­ződését, hogy az államközi kapcsolatokból ki kell kü­szöbölni az erőszak eszközeit. Üdvözli a Szovjetunió vezetőinek az erőszak mentességet hirdető deklaráció­ját és támogatja a Kormány törekvéseit az ehhez szük­séges intézményes nemzetközi garanciák létreho­zására. Az Országgyűlés ezúton is megerősíti, hogy Ma­gyarország és Csehszlovákia jó együttműködése érde­kében továbbra is szorgalmazza sokoldalú kapcsolata­ink korlátozások nélküli fejlesztését, bővítését." ELNÖK: Köszönöm szépen. Természetesen ezen túlmenően a nyilatkozat szó szerinti szövege a sajtóban meg fog jelenni. Dr. Bokor Lászlkó képviselőtársam kért szót. DR.BOKOR LÁSZLÓ: Tisztelt Elnök Úr! Nem tu­dom, nem eső után köpönyeg-e, nekem szövegi finomí­tásra lenne indítványom. ELNÖK: Tessék elmondani. DR. BOKOR LÁSZLÓ: Kérem tisztelettel, ha elol­vassák az utolsó előtti bekezdést; „üdvözli a Szovjetu­nió vezetőinek erőszakmentességet hirdető deklaráció­ját, és támogatja a magyar Kormány törekvéseit az éhez szükséges intézményes nemzetközi garanciák lét­rehozására." Szerintem ez kicsit túlzás. A magyar Kor­mány nehezen tudja a Szovjetunió vezetőinek erőszak­mentességet hirdető deklarációját intézményes nemzetközi garanciák létrehozásával támogatni. Javaslom, hogy a 2. oldalon az „ehhez szükséges" pár szó helyett az „ehhez hasonló" kerüljön, és akkor a magyar igyekezetről, a saját honi terepen van szó. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem a külü­gyi bizottság elnökét, hogy kíván-e a javaslathoz véle­ményt fűzni. BERECZ JÁNOS: Elfogadni elfogadható, de én az eredeti fogalmazást jobbnak tartom. ELNÖK: Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy itt egy bizottság által készített nyilatkozatról van szó, én azt javaslom, hogy anélkül szavazzunk a módosító javaslat felett, hogy ezt most ismételten a bizottságnak egy vitára kiadnénk, tehát azt kérdezem, hogy egyet értenek-e az Országgyűlés tagjai Bokor László képvi­selőtársamnak azzal a javaslatával, hogy a 2. oldalon a szükséges helyett hasonló szó kerüljön a szövegbe. Ké­rem, hogy erről szavazzunk. Tehát egyetértünk-e Bo­kor László módosító javaslatával? A szavazás mehet. Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy a bizottság a szövegmódosító javaslattal nem értett egyet, Raffai Ernő képviselőtársam kért szót. DR RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Ház! Egy rövid szö­vegmódosító javaslatra kérem fél perc türelmüket. Az előbbi szövegmódosítást. Ez egy új szövegmódosítás. Elmondhatom? ELNÖK: Igen tessék elmondani. DR. RAFFAY ERNŐ: Köszönöm szépen. A vissza­felé második bekezdés úgy hangzik, hogy ezúttal emlé­keztetünk arra, hogy az akkori magyar politikai veze­tés több alkalommal is két- és több oldalú tárgya­lásokon a viták békés rendezését, valamint Csehszlo­vákiában a társadalmi egyetértés párbeszéd útján törté­nő kialakítását és megszilárdítását szorgalmazta. Innen az, amit javaslok. Végül azonban rossz politikai dön­tést hozott. Azért volt rossz a döntés és ezt senki sem tagadhatja tisztelt Ház, mert végül is a magyar hadse­reg bevonult Csehszlovákiába. Hogy rossz döntés volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom