Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-58

4865 Az Országgyűlés 58 ülése, 1989. szeptember 28-án, csütörtökön 4866 Meggyőződésem, hogy vannak üdülők, hiszen szóltunk erről, Király Zoltán képviselőtársam is kifogásolta a NEXT 2000 és egyéb létesítményeket, amelyek üdülőkből alakultak. Tehát az üdülőket kihasználni, vagy az ipari létesítményeket, amelyeket feltétlenül erre a célra igénybe kell és lehet venni, bérlet útján is. Ismét hangsúlyozva a menekültek segítésének fontosságát, kérem: először üdülőket, netán elhagyott laktanyákat és ne iskolákat vegyünk igénybe. E két fontos érdeket figyelembe véve és segítve a menekültek és az oktatás ügyét. Októberben én ismételten interpellálni fogok a megnyugtató rendezés miatt. Ezt a bejelentést, higgyék el, igen nagy és őszinte segítséggel teszem meg, választóim akarata szerint és az egyéb, ezt megelőző tárgyalások alapján. Elnézést. Kérem megértésüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Javaslom, hogy Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk bejelentését a Parlament vegye tudomásul. Természetesen ehhez a napirendhez, amelyikről éppen tárgyalunk, ennek nincsen köze. Kérdezem, hogy ehhez a napirendhez akar-e még valaki hozzászólni? Tudok róla, hogy még vannak más témákban képviselői bejelentések. Azokra még sort kerítünk. Kérem szépen, amennyiben nincsen, dr. Német Miklós miniszterelnök kíván válaszolni a kérdésekre. DR. NÉMETH MIKLÓS, a Minisztertanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Azok véleményéhez szeretnék csatlakozni, akik azt mondták és javasolták, hogy ne nagyon bővítsük az előterjesztett programot. Nemcsak azért, mert a megfelelő előkészítés a Minisztertanácsra is óriási terhet hárít, hanem azért is, mert — én úgy gondolom — ez a program, amely december 31-ig terjeszt elő javaslatokat, még januárban, februárban is folytatható, ha az élet úgy kívánja tőlünk, akkor felelősségünk és kötelességünk az, hogy dolgozzunk. Ezt ma még nehéz megjósolni, hogy meddig és milyen felhatalmazás, milyen meggondolások alapján folytathatjuk munkánkat. De nekünk abban kell hinni, hogy a ránk bíott feladatot becsülettel és tisztességgel elvégezzük. Ezt nem zárja ki, hogy azok a képviselő elvtársak, vagy képviselői javaslatok, amelyek itt külön szavazást kértek, itt ne kerüljenek külön szavazásra. Sorba mennék a javaslatokon. Vadászat és erdőgazdálkodás kérdésében több kérdés és észrevétel elhangzott. A Kormány illetékes minisztériuma két változatban előkészítette a törvénytervezetet. Ezek bizonyos szakmai és társadalmi vitán is szerepeltek. Előterjeszthetők az illetékes bizottság, illetve az agrárszektor elé, tehát a Kormányon nem fog múlni ennek az előterjesztése. • Az ifjúságpolitikai intézkedéscsomag meggyőződésem szerint a költségvetés tárgyalásánál decemberben terjeszthető felelősséggel elő, nemcsak az anyagi kihatások miatt, hanem azért is, mert a prioritások meghatározásában a Kormány felelőssége fontos, de még fontosabb, hogy az találkozzon az Önök véleményével is. A bányászat és energiagazdálkodás ügyét nem szakítanám el az energiapolitikai koncepciótól, nem vitatom ugyanakkor azt, hogy a bányászat kérdéseivel, a bányásztársadalmat izgalomban tartó problémákkal folyamatosan, humánusan és a rendelkezésünkre álló eszköztárat is bővítve a kormányzatnak foglalkoznia kell. De kiszakítva, egy távlatosabb energiagazdálkodási és energiapolitikai koncepció nélkül én úgy érzem, hogy féloldalas információkat adnánk, és nem hoznánk magunkat sem jó helyzetbe. Ezért nem tanácsolom, nem ajánlom a téma önálló napirendként történő szerepeltetését. A munkásőrség kérdésében szeretném elmondani, hogy itt az az indítvány hangzott el, hogy novemberre hozzon a Kormány ide egy javaslatot. Én abból indulok ki, hogy a Minisztertanács májusban már hozott bizonyos, nagyon fontos döntéseket a munkásőrséggel kapcsolatban. Talán a mi hibánk, hogy ezt nem propagáltuk kellően és megfelelően. Szintén nem ajánlom az Országgyűlésnek, hogy ezt a kérdést napirendre tűzze, és ezúttal felidézném a májusi döntéseink sarkalatos pontjait. Talán ez magyarázza is azt, hogy miért nem ajánlom. Először is: a Minisztertanács ezen a májusi ülésén úgy döntött, hogy módosítja azt a korábban érvényben levő 78-as minisztertanácsi döntését, miszerint a munkásőrség felett a párt Központi Bizottsága, vagy illetékes vezetői gyakorolnak felügyeletet. Ettől a döntéstől kezdve, tehát ez év májusától a Minisztertanács gyakorolja a felügyeletet és irányítást is. Ilyen értelemben tehát a munkásőrséget nem lehet már párthadseregnek minősíteni. Másodszor: döntés született arról, hogy ezen előbbi pontból következően a munkásőrségnek — hogy úgy mondjam — az idő által, a történelem által túlhaladott funkcióit annulálni, vagyis törölni kell a 78-as határozatból, és a Minisztertanács döntött arról is, hogy jelképei, neve és funkciói átgondolásra kerülnek, beillesztve a védelmi doktrína, illetve a hadseregfejlesztési koncepció keretébe mindezt. Ami azt jelenti: hátországvédelem, polgári védelem ipari és egyéb katasztrófák előállása esetén, amit senki nem kíván ugye ebben az országban. A munkásőrség tehát ilyen típusú feladatok ellátására sorítkozik. \&gyis: azok a nyilvánvaló megnyilvánulások, amelyek korábban jelen voltak és tapasztalhatók voltak, hogy tudniillik a munkásőrség díszőrséget áll bizonyos ünnepeken, zászlófelvonásnál és így tovább, ezek ezzel a minisztertanácsi határozattal törlésre kerültek. A védelmi koncepció azonban, mivel egy hadseregfejlesztési koncepció nagyon komplex áttekintést igényel, csak ez év decemberére lesz kész és kerül a Minisztertanács ülésére. Ebből adódóan úgy érzem, hogy megint idő előtt, és nem jól, nem összehangoltan és nem megfelelően átgondoltan hoznánk ide egy tájékoztatást. Negyedszer, amit szeretnék hangsúlyozni, hogy olyan önálló, önkéntes fegyveres testületről van szó, amelyet a Minisztertanács felügyel és irányít, amelynek funkciói tehát betagozódnak a honvédséghez, jelképei, neve és létszáma is átgondolásra kerül. Nem titok például, hogy a mostani 60 ezres létszám a jövő évtől például, vagy az új koncepcióban 40 ezer körülire csökkentendő.