Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-48
4039 Az Országgyűlés 48. ülése, 1989. május 30-án, kedden 4040 Mindezek alapján azt gondolom, hogy azt kell kérnem a tisztelt Országgyűléstől, hogy ne fogadja el azt a képviselői javaslatot sem, amely a vállalatok átalakulására vonatkozó fejezet kihagyását javasolja a törvénytervezetből. Ez a fejezet ennek a törvénytervezetnek integráns része, ez a fejezet közvetlen kapcsolatban van az előző és következő fejezetekkel, az ottani rendelkezésekkel, nem különben a hozzá kapcsolódó, más, itt prezentált és prezentálandó törvényekkel, s hogy kölcsön vegyem a szünetben elhangzott egy szellemes megjegyzést, a fejezet elhagyása körülbelül azt jelentené, mintha egy színházat arra köteleznénk, hogy csak az első és az utolsó felvonást adja elő, a másodikat hagyja ki. Vagy ha azt javasolnánk egy kitűnő színésznek, minthogy a partnernője gyenge, a partnernője szerepét is ő játssza el, vagy ne játssza el senki, mondja maga a szerepét monológként. Ilyen logikával csonkíthatnánk meg ezt a törvényt. S mint említettem és remélem sikerült erről meggyőzni az Országgyűlést, semmi nem indokolja, hogy ezt tegyük. De ha abban az általam nem várt és kívánt esetben, ha az Országgyűlés úgy döntene, hogy ezt a törvényt akár egészében nem fogadná el, akár csak eme bizonyos fejezet elhagyásával, a kormány kénytelen lenne visszavonni a törvényt és a hozzá kapcsolódó egyéb törvényeket is, mert ezek csak együtt működhetnek. Végezetül: elhangzott néhány olyan javaslat, észrevétel, amely nem kapcsolható az elmondott problémákhoz, ezért egyenként kell rájuk válaszolnom. Tulok András képviselő felvetette, hogy a kisiparra vonatkozó jogi szabályozást felül kell vizsgálni. Szeretném jelezni, hogy már dolgozunk az egyéni vállalkozásokra, a kisiparra és a magánkereskedelemre vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatán, illetőleg egységesítésén. Egységesítésén, mert egységes törvényt képzelünk el, éppen ezért nem volna értelme annak, hogy a kisipart külön szabályozzuk, a többitől elválasztva, s ezért e pillanatban célszerűtlen lenne a kisiparról szóló tvr. változtatására. Ugyancsak ő mondotta, hogy új vállalati törvény megalkotására kér Ígéretet, határozott Ígéretet, s így tudja elfogadni ezt az átalakulási törvényt. Ezt a határozott ígéretet a kormány nevében megteszem. Uj vállalati törvényre szükség van, mint ahogy szükség van új szövetkezeti törvényre is. Mindkettőre azonban az új alkotmány elfogadását követően kerülhet sor. Végül fölmerült, hogy túl sok a vállalatot érintő jogszabály. Nekem is ez a véleményem. Többször szóvátettem itt a parlamentben és parlamenten kívül is, hogy annak a deregulációs folyamatnak, amelyet a társasági törvény kapcsán el kellett indítani, az ütemével nem vagyunk elégedettek. Siettetni kell ezt a folyamatot, több erőt, energiát kell felhasználni a meglevő és felesleges szabályozás leépítésére. Teljesen egyetértek minden ilyen javaslattal, sőt hálás vagyok érte, szeretném egyúttal megerősíteni, hogy a kormánynak is ez a szándéka. Dobos Józsefné képviselőnő azt javasolta, hogy az adózással a személyi jövedelemadóra vonatkozó jogszabályok is módosuljanak, figyelemmel a szövetkezet esetében fizetendő osztalék adózására. Az említett jogszabályon a pénzügyi szervek egyébként is dolgoznak, azt hiszem, hogy ezt a szempontot ott figyelembe lehet venni. Az egységes szövetkezeti törvényről már szóltam, dolgozunk rajta, célszerűen azonban ez is az alkotmány után kerülhet elfogadásra. Végül: Ballá Éva képviselőnő utalt a Munka Törvénykönyvével kapcsolatosan elhangzott kormányzati Ígéretre. Nem szeretném, ha csalódottnak érezné magát akár ő, akár a tisztelt képviselők. A kormány valóban azt mondotta, hogy azt a problémát, amelyet ő fölvetett, nevezetesen a dolgozók participációs problémáját az átalakulási törvénnyel kapcsolatosan újra át fogja tekinteni. Áttekintettük, megvizsgáltuk, elemeztük a megalkotás lehetőségét és arra a következtetésre jutottunk, hogy e pillanatban ezzel a törvénnyel nem volna célszerű bevezetni. A Munka Törvénykönyvet kellene változtatni, a társasági törvényt kellene változtatni, s idegen elemet beszerelni ebbe a törvénybe. Azt kérem tehát ne tekintse ezt kitérésnek, hogy térjünk vissza rá a Munka Törvénykönyv egészének, az új munkatörvény elkészítésének kapcsán. Nekem a véleményem ugyan nem pontosan egyezik az övével ebben a kérdésben, nem hiszem, hogy az én véleményem prejudikálna és végül is a parlament dönti el, hogy a Munka Törvénykönyve milyen szabályokat tartalmazzon a dolgozói participációra vonatkozóan. A jogi, igazgatási, és igazságügyi bizottság végigment azokon a javaslatokon, amelyek részben írásban, részben szóban beterjesztésre kerültek a parlament ülésén. Ugy egyeztünk meg a bizottság vezetésével, hogy a javaslatok elfogadásáról, illetőleg elvetéséről a bizottság előadója számol be a kormány egyetértésésével. Kérem a tisztelt Országgyűlést, szíveskedjék a válaszomat elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Kérdem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját kíván-e a bizottság álláspontjához megjegyzést fűzni? (Igen.) Mikrofont kérek. Dr. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Szíves elnézésüket kérem, a jogi bizottság kissé hosszúra nyúlt vitája után még egy kicsit a türelmükkel visszaélek. Tisztelettel jelentem önöknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az általa elfogadásra nem javasolt, továbbá az országgyűlési vita során felmerült újabb módosító javaslatok és indítványok tárgyában a képviselők előterjesztéseit újfent meghallgatta. Horváth Jenő és Puskás Sándor képviselők javaslatait elfogadta. A módosítást a kormány úgyszintén elfogadta és önök elé a 183-as számú jelentésben letette. Külön kell szólnom a képviselők által fenntartott, de a bizottság által az Országgyűlésnek elutasításra javasolt indítványokról. Puskás Sándor képviselő a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényjavaslat 17. §-a módosítására benyújtott javaslatát visszavonta. A bizottság a javaslattal ezért nem foglalkozott.