Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-57

4741 Az Országgyűlés 57. ülése, 1989. szeptember 27-én, szerdán 4742 Nem rabolva idejüket, szeretném elmondani, hogy én az interpellációmban azt kértem, hogy Heves me­gye pedagógusai kerüljenek az országunk 19 megyéjé­nek az átlagához, már munkabér tekintetében, mert igen jelentős az elmaradásuk. A válaszban, amit volt szerencsém utólag áttanulmá­nyozni, nagyon könnyen ki tudtam százalékolni, hogy ez a probléma, amelyet én jeleztem, s elintézését kér­tem az interpellációmban, tulajdonképpen egyáltalán nem került megoldásra. A válasz ugyan azt bizonyítja, hogy figyelembe vették az interpellációban általam kért dolgokat, de a számok függvényében, a számok tükrében ez nem mutatkozik meg. Ugyanis egy lemara­dóit, alacsonyabb összegnek a magasabb százaléka, nevezetesen tehát az, hogy a Heves megyeiek 15,8 szá­zalékot kaptak, ez nem oldotta meg a problémát, mert összehasonlítva például a budapestiek bérével, akik ugyancsak 12,7 százalék béremelést kaptak, tehát ala­csonyabbat bruttó összegben, ugyanannyi, 61 forintos különbséggel maradt ez a bizonyos meglevő és élő kü­lönbség. Tehát énszerintem az, hogy most a helyzet 61 forinttal előnyösebb a Heves megyei pedagógusok ja­vára, ez a kérdést egyáltalában nem oldotta meg. Továbbá gondom van a kulturális bizottság jelentésé­nek elfogadásában abból a szempontból is, hogy ellent­mondásosak Heves megye tanácsának számai és a mi­nisztérium számai. Valójában az van itt, hogy nem egyeznek a számok, tehát mást mond Heves megye művelődési osztálya és mást mond a minisztérium. Én úgy gondolom, hogy változatlanul megoldatlan ez a probléma, s a kulturális bizottság, valamint a mi­nisztérium válaszát csak abban az esetben tudom elfo­gadni, ha itt miniszter úrtól ígéretet kapok arra, hogy a január 1-jei pedagógus bérrendezésnél ez az általam félvetett probléma most már valóban rendezésre fog kerülni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Glatz Ferenc mi­niszter kíván válaszolni. DR. GLATZ FERENC művelődési miniszter: A kulturális bizottság Stark Antal államtitkár előter­jesztésében részletesen foglalkozott a kérdéssel. A tisztelt képviselőknek az alaphelyzetet egy mondattal tudom jellemezni. Az ország különböző megyéiben ki­alakult pedagógus béremelés-különbségek elsősorban abból származnak, hogy egyes törvényhatóságok öne­rőből emelik a béreket, más törvényhatóságok viszont nem törődnek vele. Az érintett megye azon megyék közé tartozik, ahol közel sem fordítottak annyit az el­múlt években a pedagógus béremelésekre, mint ame­nnyit más megyékben áldoztak. Ezt igyekszik a Pén­zügyminisztérium és a Művelődési Minisztérium nivellálni. A nivellálást azonban nem fogja és nem is akarja elérni. Ösztönözni kell a helyi erőket arra, hogy az a kormányprogram, amelyik a humán szféra prefe­renciáját kívánja biztosítani, találkozzék a helyi erők politizálásával. Enélkül a Kormány tehet szándéknyi­latkozatokat, de soha nem fog semmi eredményt elér­ni. Ennek ellenére az 1989-es béremelésnél már, és az 1990. évinél előreláthatólag mind a Pénzügyminiszté­rium, mind pedig a Művelődési Minisztérium igyek­szik természetesen bizonyos nivellációkat elérni. En­nek lépése volt az egyik — éppen a képviselő úr interpellációja nyomán is —, hogy bizonyos átlagos, az átlag felét kitevő egységes fejkvóta mellett igyekeztünk a megyék között differenciálni. így többek között He­ves megye javára is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kormányzati politi­ka nivellálási tendenciájára újabb intézkedéssorozatot nem tudunk kidolgozni. Mi igyekszünk csökkenteni a különbségeket, de tudomásul kell venni, hogy a helyi erőktől rendkívül sok fog függni a következő években is. (laps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most megkérdezem Sebők József képviselőtársamat, hogy elfogadja-e a je­lentést. SEBŐK JÓZSEF: Igen, elfogadom, és bízom a mi­niszter úr szavában, amit itt az Országgyűlés előtt tett. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Ország­gyűlést, hogy a bizottság jelentését elfogadja-e. Ké­rem, hogy erről most szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a bizottság je­lentését 88 százalékos igenlő szavazattal tudomásul vette, illetve elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A június 27-én kezdődött ülésszakon Kovács László­né budapesti képviselőtársunk interpellált a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszterhez az 1988. évi IV. törvényben megfogalmazott minőségellenőrzés tárgyá­ban. A Házszabályban biztosított lehetőséggel élve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter írásban nyújtotta be válaszát. A választ képviselőtársaim meg­kapták. Kérdezem Kovács Lászlóné képviselőtársa­mat, egyetért-e a válasszal. KOVÁCS LÁSZLÓNÉ: Nem fogadom el a miniszter úr válaszát, és ha netalántán képviselőtársaim is támo­gatnak a véleményemben, úgy kérem az alelnök urat, hogy az illetékes két bizottságnak adja ki az interpellá­ciómat. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem az Orszá­ggyűlést, hogy a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter írásban megküldött válaszát elfogadja-e. Ké­rem, hogy erről szavazzunk. Köszönöm szépen. Kimondom a határozatot: a miniszteri válasszal az interpelláló képviselő nem értett egyet, a választ az Or­szággyűlés 198 igen szavazattal, 68 nem szavazattal, 56 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak még az elmúlt ülésszakon Krekács Lász­ló képviselőtársunk interpellált az államminiszterhez a csődbe jutott állami vállalatok felszámolása során a szövetkezeti szektorba tartozó gazdálkodási szerveze­teket hátrányosan érintő intézkedések tárgyában. A Kormány megbízásából a pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár írásban nyújtotta be válaszát, élve a Házsza­bályban biztosított lehetőséggel. A választ képviselő­társaim között kiosztottam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom