Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-56

4659 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4660 KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Elnök Úr! Az a helyzet, hogy a birtokomban van az ötven aláírás is, amelyet a szünetben majd átadnék a parlament vezetésének, másrészt pedig magam is egyetértettem azzal pont a bonyolultsága és meglehetősen nehezen áttekinthető volta miatt a pénzügyminiszter azon indítványával vagy javaslatával, hogy ez az októberi időszakra kerüljön át. Két kiegészítést szeretnék tenni a javaslathoz, bár azt hiszem, mindenki kézbe kapta az indítványt. Az egyik — úgy gondolom, hogy nagyon fontos, — hogy a párttörvény tárgyalása előtt történjék meg az áttekintés, lévén, hogy éppen az lenne a célja, — és a választójogi törvénytervezet vitája előtt, — hogy a következő választások előtt érdemi — anyagi értelemben is, nemcsak politikai-jogi értelemben — esélyegyenlőséget teremtsen a választásban részt venni kívánó pártok számára. Lehessen feltérképezni, hogy mi az, ami a párt- és társadalmi szervezetek, jelenlévő szervezetek birtokában van és az államtól származik, az államé, hogy ezt az esélyegyenlőséget segíthesse a parlament is. Úgy gondolom, hogy jó lenne ez előtt tárgyalni és talán még egyet: én nem értettem egyet azzal, hogy ilyen nagy szünetet tartson a parlament, sokkal jobb lett volna a folyamatos ülésezés. Ha a bizottsági ülések és a plenáris ülések váltakoznának, mert a legjobb, az érdemi tárgyalási mód. Tudom, hogy elszámol végre az MSZMP, de szükségesnek tartottam azért is a javaslatot előterjeszteni, mert az a parlament megsértése számomra, ha egy pártvezető kijelenti, hogy állami vagyonról, a költségvetésből felhalmozott vagyonukról is csak a párt tagjainak hajlandók elszámolni vagy tartoznak elszámolni. A magam részéről ezt visszautasítom, és ezért is tartom fontosnak, hogy a parlament tárgyaljon, tájékozódjon azokról a milliárdokról, amelyeket a költségvetésből felhalmoztak a párt- és más társadalmi szervezetek. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, az Országgyűlés tűzze napirendre az önálló indítványban javasolt pénzügyminiszteri tájékoztatót. Kérem, szavazzunk. Ki ért egyet az indítvány napirendre tűzésével, illetve ki nem ért egyet? (A képviselők szavaznak.) Megállapítom: az Országgyűlés 261 igen szavazattal, 50 ellenszavazattal, 35 tartózkodással úgy határozott, hogy a képviselői indítványt napirendre tűzi. Király Zoltán — mint említette — 50 képviselőtársával együtt az indítvány sürgős tárgyalását kérte. A bizottság véleményével egyezően a képviselő egyetértett azzal, hogy sürgős tárgyalás esetén, a tájékoztató elkészítéséhez szükséges időt figyelembe véve a vitára az ülésszak októberi folytatásán kerüljön sor. Kérem, hogy a sürgősségi tárgyalásról is szavazzunk. (Megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés 285 igen, 24 nem és 26 tartózkodó szavazattal úgy határozott, hogy az indítványt ezen ülésszak második részében megtárgyalja. Tisztelt Országgyűlés! Roszik Gábor képviselőtársunkönálló indítványt nyújtott be, amelyben javasolja, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán tűzze napirendre és tárgyalja meg október 23-a nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítását. Dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő képviselők az indítványhoz csatlakozva a javaslat közös előterjesztését kérték. Az indítvány napirendre tűzéséről a házszabály alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. Megkérdezem Roszik Gábor képviselőtársunkat, kíván-e szólni. (Igen.) Átadom a szót. ROSZIK GÁBOR: Megint megköszönöm a lehetőséget, hogy szólhatok. Köszönöm szépen. Azt szeretném kiegészítésképpen hozzátenni: javaslom, hogy az indítványt válasszuk ketté, tehát a nemzeti ünneppé nyilvánítást és a munkaszüneti nappá nyilvánítást, mert azt megértem, hogy a munkaszüneti napnak a beiktatása az ünnep előtt rövid idővel gazdasági kérdést és bonyodalmakat okoz — úgy hogy ezzel a javaslattal állok elő, s kérem, így tárgyalják, így fogadják el. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Majd erre azután térnénk vissza, ha az ülés, illetve az Országgyűlés arról döntött, hogy napirendre tűzze-e vagy sem. Tisztelt Képviselőtársaim! Augusztus 20-án magam is felvetettem, hogy az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka a nemzeti megbékélés szellemében emlékezzék meg az 1956-os népfelkelésről, október 23-áról. Úgy ítéltem meg és ma is az a véleményem, hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek olyan formáját kell választani, amely nem a sebek feltépésével jár, nem a nemzet mai megosztottságát növeli tovább, hanem amely éppen a megbékélés útjait egyengeti. Az Országgyűlésre éppen most nagy történelmi felelősség hárul abban, hogy a kormányzópárt, az ellenzék és a harmadik oldal keserves viták során megszületett megállapodása nyomán megalkossa a parlamenti demokráciához, a jogállamisághoz vezető békés átmenet sarkalatos törvényeit. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindezt az október 23-áról szóló megemlékezés indítványban javasolt formája segítené elő. Hogy az Országgyűlés e kérdésben megosztott, azt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság vitája és véleménye is tükrözte. A bizottság tagjainak többsége azzal a formával értett egyet, amelyet a képviselőtársaink között kiosztott nyilatkozat-tervezet magában foglal és amelyben azt javasolom, hogy október 23-át a nemzeti megbékélés napjaként, annak szellemében ünnepeljük meg. Azt is fontosnak tartom, hogy a jövőben a nemzeti ünnepekről, azok köréről törvény, mégpedig alkotmányos erejű törvény szülessen, amelynek megalkotása a nemzeti egyetértést tükrözheti. Ez a törvény nyilváníthatná október 23-át nemzeti emléknappá. Egy indítvány vagy törvényjavaslat napirendre tűzése természetesen nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés az abban foglaltakat változatlan módon és tartalommal fogadná el. Természetesen nem kívánom a Házszabályban kínált lehetőséggel élve az indítvány napirendre tűzését megakadályozni, vagy egyáltalán akadályozni. Úgy vélem, az Országgyűlésnek október 23-ával kapcsolatban állást kell foglalnia. Hiszem, hogy döntését felelős vita után fogja meghozni. Minderre tekintettel javaslom Roszik