Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-56

4661 Az Országgyűlés 56. ülése, 1989. szeptember 26-án, kedden 4662 Gábor képviselő indítványának napirendre tűzését. Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom, hogy az Országgyűlés 181 igen szavazattal, 121 ellenszavazattal és 46 tartózkodással úgy határozott, hogy a képviselői indítványt napirendjére tűzi. Ezek után a sürgősségi jellegről is döntenünk kell, hiszen a képviselő kérte, hogy javaslatát a szeptemberi ülésszakon vitassuk meg. Itt azonban felmerül az a kérdés, hogy rendelkezik-e az országgyűlési képviselő 50 képviselőnek a sürgősséget támogató aláírásával. Megkérdezem Roszik Gábort. . . Nem rendelkezik. Ezért nem teljesen házszabályszerű, de azt hiszem ésszerű megoldás, ha lehetővé tesszük Roszik Gábornak, hogy megkérdezze a képviselőket, meg tudja szerezni 50 képviselő támogatását, ezért 20 perces szünetet rendelek el. (Szünet: 11.40—12.10) után az Országgyűlés folytatta munkáját. Elnök: dr. Szűrös Mátyás. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk a munkát. Kérem Roszik Gábor képviselőtársunkat is, foglalja el helyét. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a sürgősségi tárgyaláshoz szükséges 50 aláírás megvan. Ezért döntenünk kell az indítvány sürgős, azaz a szeptemberi ülésszakon történő tárgyalásáról is. Kérem, szavazzunk. Megszavaztuk azt, hogy a szeptemberi ülésszak második részében lesz majd. Tehát most a sürgősségi jellegét kell megszavazni. Tehát, hogy a szeptemberi ülésszakon kerüljön megtárgyalásra ez a javaslat. Kérem, aki ezzel egyetért, vagy nem, szavazzon . .. Kérem, hogy a szavazást ismételjük meg! Tisztelt Országgyűlés! Megállapítom: az Országgyűlés 142 igen szavazattal, 134 ellenszavazattal, 41 tartózkodással nem fogadta el az indítvány sürgős tárgyalását. Ezek után a tárgyalásra a novemberi ülésszakon kerülhet sor. (Zúgolódás, moraj a teremben.) Dr. Bognár József képviselőtársunké a szó. DR. BOGNÁR JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Én úgy gondolom, hogy itt a kérdés a szavazásnál nem volt világosan feltéve, voltaképpen itt van a probléma. Mert például én, ha az októberben való tárgyalást sürgősségi tárgyalásnak mondjuk, akkor a sürgősségi tárgyalás mellett vagyok, mert nincs semmi értelme, hogy a mostani október 23-át úgy tartsuk meg, most nem mondom, hogy ünnepeljük, miután nem fogadták még ezt a dolgot el —, hogy mi majd novemberben foglalkozunk az üggyel. Én azt gondolom, hogy nem szeptemberben, nem most, hanem október elején folytatjuk a szeptemberi ülésszakot. Ha az októberi ülésszakot a szeptemberi ülésszak folytatásának nevezzük, akkor én azt gondolom, hogy a sürgősséget ki kell mondani úgy, hogy ez a dolog megtörténjék október 23-a előtt. Annak semmi értelme nem volna, hogy az egész dolgot elhalasszuk novemberre, a dolog természeténél fogva. Kérem ezért a szavazásnak ebből a szempontól való föltételét, mert én amellett vagyok — mégegyszer mondom — hogy az október 23-a előtt ez eldöntött kérdés legyen. ELNÖK: Kérem szépen erről van szó, a szeptemberi ülésszakról van szó, de a második menetben tárgyalnánk. Kérem ez sürgősségi jelleg. Megismételjük a szavazást. Kérem újra: aki ezzel egyetért, vagy nem ért, szavazzon! (Megismétlik a szavazást.) ELNÖK: Kérem szépen, ez már egy másik eredmény. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 212 igen szavazattal, 92 ellenszavazattal, 33 tartózkodással az indítvány sürgős tárgyalását elfogadta. Köszönöm. (Taps.) Tisztelt Országgyűlés! Ülésszakunk tárgysorozatául javaslom a következőket: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. 2. Az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot. 3. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. 4. Az országgyűlési képviselőkválasztásáról szóló törvényjavaslatot. 5. A köztársasági elnökválasztásáról szóló törvényjavaslatot. 6-7. A Bűntető Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot, a bűntetőeljárási törvény módosításáról. 8. Az Állami Számvevőszékről. 9. A ki és bevándorlásról szóló törvényjavaslatot. 10. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatot. 11. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatot. 12. A vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatályba lépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évi X. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. 13. A földről szóló 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. 14. A pénzügyminiszter tájékoztatóját az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról. 15. Október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása. 16. Interpellációk, kérdések tárgyalása. 17. Személyi javaslatok tárgyalása. 18. Egyéb kérdések, bejelentések tárgyalása. Mielőtt szavaznánk, átadom a szót dr. Ballá Évának, aki szót kért. Dr. BALLÁ ÉVA: Tisztelt Elnök Úr, Országgyűlés! A napirenddel kapcsolatban szeretnék egy javaslatot tenni. A politikai egyeztető tárgyalások hatását a törvényelőkészítésre, annak minőségére, Németh Miklós miniszterelnök úr is hasznosnak ítélte meg. Saját meggyőződésem is, hogy egy politikai, szakmai szempontból alapos törvényelőkészítés, egy szuverén, legitim parlament törvényalkotói munkáját is segíti. Ezért kifogásolom, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások elé. Még a szakmailag illetékes albizottság sem tárgyalta. Csupán az Alkotmány módosításában szereplő, az Állami Számvevőszékről rendelkező keretszabályok tárgyalása történt meg, melynek utolsó pontja, hogy az Állami Számvevőszék működéséről és szerkezetéről alkotmányerejű törvény rendelkezik. Ez az alkotmányerejű törvény fekszik előttünk, amely nem kerül megtárgyalásra a politikai egyeztető tárgyalásokon. Az MSZMP az egyeztető tárgyalások előtt kötelezettséget vállalt, hogy az összes alkotmányerejű, sarkalatos tör-