Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4633 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4634 ami itt zajlik másfél esztendeje. Amikor ezt látjuk, akkor fogunk állást foglalni abban, hogy megvalósí­tásra ajánljuk-e és"milyen beruházási program, tehát elsősorban milyen gazdasági kondíciók közepette. A jugoszlávok már átvállalnák a pénzügyi fedezetet is áramszolgáltatás ellenében. Ha mindez összeáll — tisz­telt ördögh képviselő, tisztelt Horváth képviselő —, el tudom képzelni, folytatva azt a tájékoztató mun­kát, amelyet múlt év áprilisában elkezdtünk, és leg­utoljára épp e hónap derekán volt az utolsó, amiben nagyon sok faluba jutottunk el, mégsem elég, mert születő új szervezeteknek minden vízlépcső új, és új kérdések fogalmazódnak meg. De természetesen ezt is felelősséggel végezzük. El tudom képzelni, amikor a terület megvitatta és a döntésre jogosultak állást foglalnak benne és úgy néz ki, hogy ezt célszerű megvalósítani, szavazzon a nép benne, az érintett terület lakossága, és aztán döntsünk együttes akarattal és jó szívvel, nemzeti megegyezés alapján, hogy kell-e Magyarországnak víz­lépcső. Ezt tudom válaszolni, köszönöm. ELNÖK: Kiss Dezső képviselőtársam kérdést tesz fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter­hez. Kiss Dezső Borsod megye 8-as választókerületé­nak képviselője, átadom a szót. KISS DEZSŐ: Tisztelt Ház, Tisztelt Miniszter Elv­társ! Kérdésem a Miskolc-sajószentpéteri út nyom­vonalvezetési koordinációjára, sávbővítésének finan­szírozására és a minisztérium álláspontjának megis­merésére vonatkozik. Tisztelettel és reménykedve vá­rom miniszter elvtárs kedvező válaszát. (Taps.) ELNÖK: A kérdésre Derzsi András miniszter vá­laszol. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Kiss Dezső. A kérdés megoldására vonatkozóan szá­mos terv és alternatíva született. Két alaptípus létezik, az egyik javaslat szerint a jelenlegi nyomvonalán kelle­ne bővíteni az utat, ez körülbelül 600 millió forintba kerül és számos sűrűn beépített területen a környe­zetvédelmi követelmények miatt nem lehet ezt a bőví­tést végrehajtani. A másik alternatíva egy elkerülő útvonal megépítése, ez másfél milliárd forintbakerül. Közös tulajdonsága a két alternatívának, hogy sajnos egyikre sincs pénz. (Derültség.) Ezért a közeljövőben mi a megyével és az érintett települések vezetőivel egy egyeztetést fogunk kezdeményezni, ezt követően le­het majd meghatározni a műszaki megoldást és a pénzügyi ütemezést. Kérem, hogy a válaszomat elfogadni szívesked­jenek. ELNÖK: Köszönöm. A kérdések listájának végére értem, de megkérdezem, esetleg nem maradt-e ki va­laki. Nem, köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Még van egy-két felada­tunk. Remélem, mindenki megkapta a 235-ös számú anyagot, határozat-tervezetet, mely szerint az Ország­gyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság ter­jesztett elő egy határozattervezetet. Megkapta min­denki? (Igen.) Azt javaslom az Országgyűlésnek, fogadjuk el ezt a határozatot. (Helyeslés.) Mikrofont kérek. BODONYI CSABA: (Miskolc 3-as választókerület): Tisztelt Elnök Ur, Tisztelt Képviselőtársaim! A keddi ülésen már bizonyította az Országgyűlés, hogy megfe­lelő politikai szituáció-érzékkel és toleranciával ren­delkezik, és felismerve a pillanatnyi politikai helyze­tet, átengedi az elsődlegességet — ezen sarkalatos tör­vények tekintetében — a pártközi, illetve politikai tár­gyalásoknak. Ezzel indirekt módon lényegében el­ismerte az Országgyűlés, hogy jogi legitimitásához ra­gaszkodik ugyan, de politikai legitimitása megszűnt. (Zajos tiltakozás.) Mondom tovább ! Kis türelmet kér­nék. Attól félek, hogyha ezen további folyamatok így elszakadva történnek, először a politikai tárgyalások és utána az Országgyűlésiek, a következő két szituáció alakulhat ki. Az egyik, hogy az Országgyűlés fejbólintó Jáno­sok gyülekezeteként egyértelműen állást kell hogy foglaljon, el kell fogadja a politikai tárgyalások ered­ményét, ez esetben azok bírálhatják majd, akik ezért általában minket dorgálni szoktak. A másik eset, hogy itt — az Országgyűlésben — módosító javaslatok születnek majd. Ez fenntartja a politikai tárgyalások további szükségességét, hiszen vissza kell menni a politikai kerekasztalokhoz újra­egyeztetni. Ezért „politikai patthelyzetet" ezt elke­rülve én egy baráti párhuzamos, konzultatív együttmű­ködést javaslok. Javaslataim a következők: Az egyik, hogy ugyanazokat az anyagokat, amelye­ket a politikai egyeztető tárgyaláson résztvevők meg­kapnak, a képviselők is kapják meg egyidőben. Le­gyen lehetőségük arra, hogy a választókkal azokat megkonzultárják. Közben az Országgyűlés bizottsá­gai is tárgyalják meg ezeket, illetve egyénileg a képvi­selők juttathassák el az illetékes bizottság vezetőjéhez a módosító javaslatokat. Ugyanis itt olyan képviselők is ülnek, akik azt sem tudják, milyen pártok vannak Magyarországon ma, illetve egyes. . . (Tiltakozás.)... elnézést kérek, helyesbítek: olyan képviselők is van­nak itt, akinek körzetében az emberek azt sem tud­ják, hogy milyen pártok vannak most Magyarorszá­gon, illetve ezek a pártok nem ismerik úgy ezeket a körzeteket, mint az országgyűlési képviselők. Azt ké­rem tehát, hogy ezen anyagok és észrevételek birtoká­ban az egyeztető tárgyalásokon az illetékes bizottság — ez valószínűleg a jogi bizottság — vezetője is vegyen részt hivatalosan, az elnökünkön kívül. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak arról van szó, hogy először is ez nem ügyrendi javaslat, másodszor pedig ezt a kérdést tisztáztuk az ülésszak elején. Egyébként az anyagokat az országgyűlési képvise-

Next

/
Oldalképek
Tartalom