Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-55
4633 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4634 ami itt zajlik másfél esztendeje. Amikor ezt látjuk, akkor fogunk állást foglalni abban, hogy megvalósításra ajánljuk-e és"milyen beruházási program, tehát elsősorban milyen gazdasági kondíciók közepette. A jugoszlávok már átvállalnák a pénzügyi fedezetet is áramszolgáltatás ellenében. Ha mindez összeáll — tisztelt ördögh képviselő, tisztelt Horváth képviselő —, el tudom képzelni, folytatva azt a tájékoztató munkát, amelyet múlt év áprilisában elkezdtünk, és legutoljára épp e hónap derekán volt az utolsó, amiben nagyon sok faluba jutottunk el, mégsem elég, mert születő új szervezeteknek minden vízlépcső új, és új kérdések fogalmazódnak meg. De természetesen ezt is felelősséggel végezzük. El tudom képzelni, amikor a terület megvitatta és a döntésre jogosultak állást foglalnak benne és úgy néz ki, hogy ezt célszerű megvalósítani, szavazzon a nép benne, az érintett terület lakossága, és aztán döntsünk együttes akarattal és jó szívvel, nemzeti megegyezés alapján, hogy kell-e Magyarországnak vízlépcső. Ezt tudom válaszolni, köszönöm. ELNÖK: Kiss Dezső képviselőtársam kérdést tesz fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez. Kiss Dezső Borsod megye 8-as választókerületénak képviselője, átadom a szót. KISS DEZSŐ: Tisztelt Ház, Tisztelt Miniszter Elvtárs! Kérdésem a Miskolc-sajószentpéteri út nyomvonalvezetési koordinációjára, sávbővítésének finanszírozására és a minisztérium álláspontjának megismerésére vonatkozik. Tisztelettel és reménykedve várom miniszter elvtárs kedvező válaszát. (Taps.) ELNÖK: A kérdésre Derzsi András miniszter válaszol. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés, Tisztelt Kiss Dezső. A kérdés megoldására vonatkozóan számos terv és alternatíva született. Két alaptípus létezik, az egyik javaslat szerint a jelenlegi nyomvonalán kellene bővíteni az utat, ez körülbelül 600 millió forintba kerül és számos sűrűn beépített területen a környezetvédelmi követelmények miatt nem lehet ezt a bővítést végrehajtani. A másik alternatíva egy elkerülő útvonal megépítése, ez másfél milliárd forintbakerül. Közös tulajdonsága a két alternatívának, hogy sajnos egyikre sincs pénz. (Derültség.) Ezért a közeljövőben mi a megyével és az érintett települések vezetőivel egy egyeztetést fogunk kezdeményezni, ezt követően lehet majd meghatározni a műszaki megoldást és a pénzügyi ütemezést. Kérem, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjenek. ELNÖK: Köszönöm. A kérdések listájának végére értem, de megkérdezem, esetleg nem maradt-e ki valaki. Nem, köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Még van egy-két feladatunk. Remélem, mindenki megkapta a 235-ös számú anyagot, határozat-tervezetet, mely szerint az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság terjesztett elő egy határozattervezetet. Megkapta mindenki? (Igen.) Azt javaslom az Országgyűlésnek, fogadjuk el ezt a határozatot. (Helyeslés.) Mikrofont kérek. BODONYI CSABA: (Miskolc 3-as választókerület): Tisztelt Elnök Ur, Tisztelt Képviselőtársaim! A keddi ülésen már bizonyította az Országgyűlés, hogy megfelelő politikai szituáció-érzékkel és toleranciával rendelkezik, és felismerve a pillanatnyi politikai helyzetet, átengedi az elsődlegességet — ezen sarkalatos törvények tekintetében — a pártközi, illetve politikai tárgyalásoknak. Ezzel indirekt módon lényegében elismerte az Országgyűlés, hogy jogi legitimitásához ragaszkodik ugyan, de politikai legitimitása megszűnt. (Zajos tiltakozás.) Mondom tovább ! Kis türelmet kérnék. Attól félek, hogyha ezen további folyamatok így elszakadva történnek, először a politikai tárgyalások és utána az Országgyűlésiek, a következő két szituáció alakulhat ki. Az egyik, hogy az Országgyűlés fejbólintó Jánosok gyülekezeteként egyértelműen állást kell hogy foglaljon, el kell fogadja a politikai tárgyalások eredményét, ez esetben azok bírálhatják majd, akik ezért általában minket dorgálni szoktak. A másik eset, hogy itt — az Országgyűlésben — módosító javaslatok születnek majd. Ez fenntartja a politikai tárgyalások további szükségességét, hiszen vissza kell menni a politikai kerekasztalokhoz újraegyeztetni. Ezért „politikai patthelyzetet" ezt elkerülve én egy baráti párhuzamos, konzultatív együttműködést javaslok. Javaslataim a következők: Az egyik, hogy ugyanazokat az anyagokat, amelyeket a politikai egyeztető tárgyaláson résztvevők megkapnak, a képviselők is kapják meg egyidőben. Legyen lehetőségük arra, hogy a választókkal azokat megkonzultárják. Közben az Országgyűlés bizottságai is tárgyalják meg ezeket, illetve egyénileg a képviselők juttathassák el az illetékes bizottság vezetőjéhez a módosító javaslatokat. Ugyanis itt olyan képviselők is ülnek, akik azt sem tudják, milyen pártok vannak Magyarországon ma, illetve egyes. . . (Tiltakozás.)... elnézést kérek, helyesbítek: olyan képviselők is vannak itt, akinek körzetében az emberek azt sem tudják, hogy milyen pártok vannak most Magyarországon, illetve ezek a pártok nem ismerik úgy ezeket a körzeteket, mint az országgyűlési képviselők. Azt kérem tehát, hogy ezen anyagok és észrevételek birtokában az egyeztető tárgyalásokon az illetékes bizottság — ez valószínűleg a jogi bizottság — vezetője is vegyen részt hivatalosan, az elnökünkön kívül. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Csak arról van szó, hogy először is ez nem ügyrendi javaslat, másodszor pedig ezt a kérdést tisztáztuk az ülésszak elején. Egyébként az anyagokat az országgyűlési képvise-