Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4631 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4632 sítményei, beleértve a vízpótló rendszert is, az ütem­tervnek megfelelően létrejönnek, megvalósulnak. Eb­ből adódik kérdésének másik része, nevezetesen a te­rület újrahasznosításának és jobb hasznosításának a le­hetősége. Az elkészült tanulmánytervek birtokában úgy látjuk, hogy ésszerű, célszerű mintegy 23 ezer hektáron meliorációs beruházást végrehajtani, amely­hez kiemelt térségi, tehát 50 százalékos beruházási támogatást biztosítunk, tekintettel arra, hogy a beru­házás folytán káreseményekre is lehet számolni, erre a célra a kárelhárítás szükségességének függvényében további 20 százalék támogatást látunk célszerűnek odaítélni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Következik dr. ördög Ferenc, (jelen van? - Igen.) és dr. Horváth Ferenc képviselőtársaim kérdése, akik a környezetvédelmi miniszterhez intéznek kérdést a magyar-jugoszláv vízlépcső ügyében. Átadom a szót. DR. ÖRDÖG FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Ur! Mikorra várható a djurdjeváci jugoszláv-magyar vízlépcső beruházási programjának és környezeti hatástanulmányának az elkészülése? Ez az egyik kérdésem. A másik meg, hogy ezek elkészülte után tervezi-e a minisztérium az érintett területeken lakók alapos, is­mételt tájékoztatását, mielőtt még a nemzetközi szer­ződést ide, az Országgyűlés elé beterjesztené? ELNÖK: Köszönöm. A kérdésre dr. Maróthy Lász­ló miniszter válaszol. Van még másik kérdés is? (Igen.) Dr. Horváth Ferenc is kíván szólni? (Igen.) Még van hozzá kiegészítés? (Igen.) Értem. Akkor mik­rofont kérek. Akkor külön is lehetett volna feltenni a kérdést. DR. HORVÁTH FERENC: Tisztelettel elnézést kérek, én is a djurdjeváci vízlépcsővel kapcsolatban szeretnék tisztelt miniszter úrhoz kérdéseket feltenni. Nem népszerű a ma délutánon és egy Bős-Nagymaros árnyékában vízlépcsővel kapcsolatban kérdést felten­ni, elismerem, továbbá bízom abban, hogy sem képvi­selőtársaim, sem ördög képviselőtársam nem kíván a pokolba emiatt. Mint ismeretes, nagy, erős ütemben építik a jugosz­lávok a folyóikon a vízlépcsőket. Tervünk szerint és a valóságban 1989-ben elérték volna a Dráván, közös folyónkon azt a szakaszt ami velünk határos. Ami indokolja a kérdéseim feltevését, választókör­zetemet érinti ez a létesítmény. Szeretném megkér­dezni, egyetért-e a Miniszter úr a létesítmény megva­lósításával egyidőben, a várható negatív hatások kivé­dését szolgáló járulékos létesítmények megépítésével? Amennyiben igen, a tervezendő beruházási összeg tar­talmazni fogja-e a járulékos létesítmények költségeit is? És a harmadik kérdésem: mi lenne abban az eset­ben a következmény, ha mi, magyarok nem tudnánk vállalni a Dráva közös hasznosítását. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Most következik dr. Maróthy László miniszter válasza. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Horváth Kép­viselő Úr! Tisztelt ördög Képviselő Ur! Az idő miatt röviden, kronologikusan mondanám. A múlt év febru­árjában a kormány meghatalmazása alapján aláírtam a Dráva együttes használatára vonatkozó szerződést. Ez hatályba lépett, ez kell, hiszen nemzeti javainkat biz­tosítjuk ezáltal. A múlt év februárjában a Tervgazda­sági Bizottság elfogadta a djurdjeváci beruházás cél­programját. A jugoszlávoknál megváltozott az ener­giafílozófia, mint a Tisztelt Ház tudja: atomerőművet nem építenek, ezért felgyorsították a vízerőmű épí­tést. A Drávát már belépcsőzték, pontosan úgy van, ahogy Horváth képviselő úr mondja: elérkeztek a kö­zös szakaszhoz. A közös hasznosítás négy közös vízlépcső megépí­tését tenné lehetővé. Djurdjevacot, Drávaszabolcsot, Barcsot, Eszéket. Ebben a térségben alakulna ki. A djurdjeváci térségben egy 45 kilométeres Dráva- és 15 kilométeres Mura-szakasznak az energiája válna hasznosíthat óvá. Ennek a nagyobbik része jugoszláv területen helyezkedik el, nekünk az egész létesít­ménynek mintegy 12,5 százaléka a feladatunk és a tervünk. Azt jelentené, hogy egy 150 megawattos tel­jesítményű erőtelepről 18 megawattnyi teljesítmé­nyünk lenne, a terület vízrendezése megtörténne. Gazdaságilag elmaradt területnek a feltárására kerülne sor, és természetszerűen az, hogy mindazokat a terhe­ket, amelyekkel együttjár — most környezetvédelmi terhekre gondolok — csak együttesen lehet megvalósí­tani. A jugoszlávok meg tudják nélkülünk csinálni alacso­nyabb duzzasztási szinten, és e pillanatban a közöt­tünk levő tárgyalásokon ez már téma is, két ok vé­gett. Látják azt, hogy Magyarországon kialakult egy vízlépcső-pszichózis; nem lesz ez nekünk olcsó játék. A másik pedig az, hogy ők a maguk energiaigénye miatt nem késlelekedhetnek, tehát mindenképpen szükségük van arra a teljesítményre. Most hol tartunk mi - kérdezte ördögh képviselő úr. Nincs pénzünk e pillanatban a műszaki tervezés­nek a továbbfolytatására, tavasszal a pénzcsökkenés miatt elvonták tőlünk, majd ősszel megszámoljuk, hogy tudjuk-e folytatni. A komplex környezetha­tás-tanulmánynak a készítése folyik, múlt évi pénz­maradványok alapján, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem ez esztendőben elkészíti. Az egész azt is je­lenti — térek vissza Horváth képviselő úr kérdésére — hogy Nagykanizsának a szennyvíztisztítását és egyéb vízrendezési kérdéseket is meg kell oldani. Költségé­ben úgy nézne ki: durván kétmilliárd az erőmű és tar­tozékai, mintegy félmilliárd a szennyvíztisztítás és a vízrendezés költsége. Tehát meg fogják csinálni nélkülünk, ez azt jelen­ti, hogy 45 kilométeres Dráva-szakaszt és 15 kilomé­teres Mura-szakaszt el fogunk veszíteni, ha nem szál­lunk be. Mi legyen a kezelés módja? A környezeti ha­tástanulmány után fog a tárca mérleget készíteni, lát­va az összes kihatását és tanulva most már mindabból,

Next

/
Oldalképek
Tartalom