Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-55
4631 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4632 sítményei, beleértve a vízpótló rendszert is, az ütemtervnek megfelelően létrejönnek, megvalósulnak. Ebből adódik kérdésének másik része, nevezetesen a terület újrahasznosításának és jobb hasznosításának a lehetősége. Az elkészült tanulmánytervek birtokában úgy látjuk, hogy ésszerű, célszerű mintegy 23 ezer hektáron meliorációs beruházást végrehajtani, amelyhez kiemelt térségi, tehát 50 százalékos beruházási támogatást biztosítunk, tekintettel arra, hogy a beruházás folytán káreseményekre is lehet számolni, erre a célra a kárelhárítás szükségességének függvényében további 20 százalék támogatást látunk célszerűnek odaítélni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Következik dr. ördög Ferenc, (jelen van? - Igen.) és dr. Horváth Ferenc képviselőtársaim kérdése, akik a környezetvédelmi miniszterhez intéznek kérdést a magyar-jugoszláv vízlépcső ügyében. Átadom a szót. DR. ÖRDÖG FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Ur! Mikorra várható a djurdjeváci jugoszláv-magyar vízlépcső beruházási programjának és környezeti hatástanulmányának az elkészülése? Ez az egyik kérdésem. A másik meg, hogy ezek elkészülte után tervezi-e a minisztérium az érintett területeken lakók alapos, ismételt tájékoztatását, mielőtt még a nemzetközi szerződést ide, az Országgyűlés elé beterjesztené? ELNÖK: Köszönöm. A kérdésre dr. Maróthy László miniszter válaszol. Van még másik kérdés is? (Igen.) Dr. Horváth Ferenc is kíván szólni? (Igen.) Még van hozzá kiegészítés? (Igen.) Értem. Akkor mikrofont kérek. Akkor külön is lehetett volna feltenni a kérdést. DR. HORVÁTH FERENC: Tisztelettel elnézést kérek, én is a djurdjeváci vízlépcsővel kapcsolatban szeretnék tisztelt miniszter úrhoz kérdéseket feltenni. Nem népszerű a ma délutánon és egy Bős-Nagymaros árnyékában vízlépcsővel kapcsolatban kérdést feltenni, elismerem, továbbá bízom abban, hogy sem képviselőtársaim, sem ördög képviselőtársam nem kíván a pokolba emiatt. Mint ismeretes, nagy, erős ütemben építik a jugoszlávok a folyóikon a vízlépcsőket. Tervünk szerint és a valóságban 1989-ben elérték volna a Dráván, közös folyónkon azt a szakaszt ami velünk határos. Ami indokolja a kérdéseim feltevését, választókörzetemet érinti ez a létesítmény. Szeretném megkérdezni, egyetért-e a Miniszter úr a létesítmény megvalósításával egyidőben, a várható negatív hatások kivédését szolgáló járulékos létesítmények megépítésével? Amennyiben igen, a tervezendő beruházási összeg tartalmazni fogja-e a járulékos létesítmények költségeit is? És a harmadik kérdésem: mi lenne abban az esetben a következmény, ha mi, magyarok nem tudnánk vállalni a Dráva közös hasznosítását. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Most következik dr. Maróthy László miniszter válasza. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Horváth Képviselő Úr! Tisztelt ördög Képviselő Ur! Az idő miatt röviden, kronologikusan mondanám. A múlt év februárjában a kormány meghatalmazása alapján aláírtam a Dráva együttes használatára vonatkozó szerződést. Ez hatályba lépett, ez kell, hiszen nemzeti javainkat biztosítjuk ezáltal. A múlt év februárjában a Tervgazdasági Bizottság elfogadta a djurdjeváci beruházás célprogramját. A jugoszlávoknál megváltozott az energiafílozófia, mint a Tisztelt Ház tudja: atomerőművet nem építenek, ezért felgyorsították a vízerőmű építést. A Drávát már belépcsőzték, pontosan úgy van, ahogy Horváth képviselő úr mondja: elérkeztek a közös szakaszhoz. A közös hasznosítás négy közös vízlépcső megépítését tenné lehetővé. Djurdjevacot, Drávaszabolcsot, Barcsot, Eszéket. Ebben a térségben alakulna ki. A djurdjeváci térségben egy 45 kilométeres Dráva- és 15 kilométeres Mura-szakasznak az energiája válna hasznosíthat óvá. Ennek a nagyobbik része jugoszláv területen helyezkedik el, nekünk az egész létesítménynek mintegy 12,5 százaléka a feladatunk és a tervünk. Azt jelentené, hogy egy 150 megawattos teljesítményű erőtelepről 18 megawattnyi teljesítményünk lenne, a terület vízrendezése megtörténne. Gazdaságilag elmaradt területnek a feltárására kerülne sor, és természetszerűen az, hogy mindazokat a terheket, amelyekkel együttjár — most környezetvédelmi terhekre gondolok — csak együttesen lehet megvalósítani. A jugoszlávok meg tudják nélkülünk csinálni alacsonyabb duzzasztási szinten, és e pillanatban a közöttünk levő tárgyalásokon ez már téma is, két ok végett. Látják azt, hogy Magyarországon kialakult egy vízlépcső-pszichózis; nem lesz ez nekünk olcsó játék. A másik pedig az, hogy ők a maguk energiaigénye miatt nem késlelekedhetnek, tehát mindenképpen szükségük van arra a teljesítményre. Most hol tartunk mi - kérdezte ördögh képviselő úr. Nincs pénzünk e pillanatban a műszaki tervezésnek a továbbfolytatására, tavasszal a pénzcsökkenés miatt elvonták tőlünk, majd ősszel megszámoljuk, hogy tudjuk-e folytatni. A komplex környezethatás-tanulmánynak a készítése folyik, múlt évi pénzmaradványok alapján, a keszthelyi Agrártudományi Egyetem ez esztendőben elkészíti. Az egész azt is jelenti — térek vissza Horváth képviselő úr kérdésére — hogy Nagykanizsának a szennyvíztisztítását és egyéb vízrendezési kérdéseket is meg kell oldani. Költségében úgy nézne ki: durván kétmilliárd az erőmű és tartozékai, mintegy félmilliárd a szennyvíztisztítás és a vízrendezés költsége. Tehát meg fogják csinálni nélkülünk, ez azt jelenti, hogy 45 kilométeres Dráva-szakaszt és 15 kilométeres Mura-szakaszt el fogunk veszíteni, ha nem szállunk be. Mi legyen a kezelés módja? A környezeti hatástanulmány után fog a tárca mérleget készíteni, látva az összes kihatását és tanulva most már mindabból,
