Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4607 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4608 SÁPI FERENC: Tisztelt Miniszter Elvtárs! Szeretném öntől megkérdezni, hogy a Hungária körút korszerűsítésével folyamatban az ott levő igen életveszélyes lakások körülbelül 80 darab, amelyek évek óta aládúcolással vannak ellátva, hogy ebben a Hungária körút korszerűsítésével kapcsolatban lehet-e arról szó, hogy ez a 80 család békésebb körülmények között tudjon élni. Amennyiben erre választ tud adni, nagyon szépen megköszönném, s köszönöm a türelmet. Röviden ezt szerettem volna csak. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra Derzsi András miniszter válaszol. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Az interpelláció az épületek helyzetét a rendkívül forgalmas Hungária körút korszerűsítési munkáihoz kapcsolja, bár a kérdés anyagilag finanszírozás tekintetében teljes egészében a főváros, az épületek tekintetében pedig az ingatlankezelésért felelős tárca kompetenciájába tartozik, mégis megkísérlem röviden a válaszadást. Az észak-budapesti közlekedési beruházási együttes néhány évvel ezelőtti átadása nagyon jól mutatta, hogy a közlekedési beruházások és a városrész rekonstrukciója egymástól elválaszthatatlan folyamatot jelentenek. A Hungária körút továbbépítése azóta jelentősen lelassult, soron következő szakaszátadása ez év szeptemberében lesz, a főváros pénzügyi lehetőségei alapján. A jövő év első felében dönt a főváros a Thököly út, Kerepesi út közötti szakasz átadásáról, amelyek mentén ezek az említett épületek is elhelyezkednek. A főváros környezetvédelmi tanulmányt fog készíteni, az épületekről állagmegóvást és a rekonstrukcióval együtt az épületfelújításokat is végre fogja hajtani, illetve, ha szanálás szükséges, akkor a szanálásokról is intézkedni fog. Kérem a képviselőt és az Országgyűlést, hogy válaszom elfogadni szíveskedjenek. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem Sápi Ferenc képviselőtársamat, elfogadja-e a választ? SÁPI FERENC: Megköszönöm, elfogadom igen. ELNÖK: Köszönöm. Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszter válaszát elfogadja-e? Köszönöm. Többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Nem. Kimondom a határozatot. A miniszteri válasszal az interpelláló egyetértett, a választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Tóth László képviselőtársunk interpellál a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldása tárgyában. Tóth László képviselőtársamat illeti a szó, Borsod megye, 20. választókerület. TÓTH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Miniszter Ur! A Bodrog-köz nagy részének vagyok a képviselője, ahol több tényező hatására az átlagostól lényegesen nehezebb az életkörülmény, aminek döntő részében a mezőgazdasági tevékenységből adódóan alapvető meghatározója a kedvezőtlen termőhelyi adottság. Mindenekelőtt ez az oka, hogy úgy tudom, egyedül én vagyok az a képviselő, aki azt a kétes értékű rekordot mondhatom magaménak minden érdekelt fájdalmára és kárára, hogy a ciklus idején a legtöbb termelőszövetkezetet számoltak fel a választókörzetében. Ahogy a választóim elmondják, ha a téeszek szervezése idején előfordultak is embert és lelket sanyargató, egyedi buzgóságból eredő intézkedések, azok okoztak olyan kétségbeesést és bizonytalanságot, mint most a szövetkezetek felszámolása, aminek réme a jelenlegi állapot szerint újabb szövetkezeteket fenyeget, ha nem történik intézkedés. Az ez évi eddigi csapadékos időjárás következtében a Bodrog-köz több termelőszövetkezetében 25— 30 millió forintos hozamérték-kiesést okozó ár- és belvízkárok keletkeztek. A jelenlegi hitelpolitikai gyakorlat szerint ezek a gazdaságok évközben fizetésképtelenné válnak, és a hitelezőik kezdeményezésére felszámolásra, illetve szanálásra kerülhetnek. A szanálást vagy a felszámolást msndenképpen megelőzi a különböző egyeztetésekkel járó hosszabb időszak, amely alatt a fennálló hitelek és adósságok büntetőkamata újabb terheket ró a természeti csapások következtében ilyen nehéz helyzetbe jutott gazdaságokra. Az a kérdésem miniszter elvtárshoz, hogy a közeljövőben milyen intézkedéseket fognak tenni az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált gazdaságok pénzügyi gondjainak megoldására, hogy azok a jelenlegi szervezeti formában újabb terhek vállalása nélkül tovább folytathassák a termelést. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Az interpellációra dr. Hütter Csaba miniszter válaszol. DR. HÜTTER CSABA: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Tóth László képviselő! Interpellációjának egyik fele az Észak-Kelet-Magyarországot, benne Borsod megyét ért ár- és belvízkárok rendezésének kérdése. Erre válaszolva tájékoztatom, hogy az első árhullám után beindítottuk a kár felmérését, majd további ár- és belvízkárok keletkezése miatt csak június közepén kaptunk egy viszonylagos végleges, de aztán utóbb kiderült, hogy nem egészen végleges képet. A június közepi kép alapján az Állami Biztosító felmérése szerint nem rendezhető károkra a kormány 300 millió, különböző forrásokból származó összeget különített el, amelyet az ár- és belvízkárok rendezésére és az említett hitelkamatok terhei egy részének viselésére bocsát rendelkezésre, gyorsított eljárás formájában az érintett üzemek számára. Az interpelláció második felében a kilátástalan helyzetbe került alacsony hatékonyságú mezőgazdasági üzemek sorsa iránt tett fel kérdéseket. 1987-ben a kormány beindított egy, alacsony hatékonyságú, nehéz helyzetben levő mezőgazdasági üzemekre vonatkozó rendezési programot. Ennek keretén belül 180 üzem hároméves ütemezésben — ebből 18 Borsod megyei üzem — kerül valamilyen mó-