Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-55

4573 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4574 emelni, - hogy végre elérkezünk Európába - hogy Magyarország a hazánk, Európa a jövőnk, - hogy fel kell zárkóznunk Európához, ez történelmi kényszer és ennek meg kell felelnünk. Sorolhatnám tovább ezeket a széles közvéleménynek is és nekem is tetsző, jobbító szándékú jelszavakat. E jelszavakat hallva az érintett közvélemény, — amely jelentős arányt képvisel, — azonnal a nyugati, úgynevezett világnyelvek hiányos oktatására és ismeretére gondol, és arra gondol, hogy hazánkban az utóbbi időben csak beszéltünk a fakultáció bevezetéséről, de erről — sajnos — hatályos és konkrét intézkedések nem történtek. örömmel vettük tudomásul: hogy az utóbbi napokban megszületett az az elvi döntés, hogy az orosz nyelv továbbra nem lesz kötelező az iskolai oktatásban és lehetővé lesz téve fakultáció. Ezért a kérdésem arra irányul: felkészült-e a tárca arra, hogy meg tudja oldani azt a nagyon jelentős feladatot, mint a tanárok képzését egyetemi és főiskolai szinten, hiszen közismert, hogy még ezidáig a felvételi arány 4—5 fő egy-egy idegen nyelvi szakon, egyetemen, főiskolán, és köztudott, hogy ennek többszörösére nyolc-tízszeresére is szükség lesz azért, hogy tudjuk tanítani, oktatni a nyelveket az általános és középiskolákban. Még nem megoldott a tanárok átképzése sem, hiszen nagyon sok orosz nyelvtanár még mindig a Szovjetunióba készül és indul a nyár folyamán is nyelvi intenzív továbbképzésre, holott jónak tartanám, ha az NDK vagy a nyugati országok felé irányítanánk a képzést, átképzést. Nem megoldott a nyelvtanároknak a fizetése sem, ezért is nagyon nagy a pályaelhagyás; néhány, 5—6 nyelvtanár jön ki az egyetemről, és jelentős többségük más területen helyezkedik el. Ha ez így megy tovább, akkor — sajnos — csak beszélünk továbbra is a fakultációról és nem tudjuk megoldani. Ezek mind olyan dolgok, amelyek időigényesek, megvan a kifutási idejük az oktatásra, képzésre, tanításra. Ez is olyan dolog, mint sok minden. Szóval nem lehet majd kampánnyal megoldani. Azzal fejezném be, hogy ide is az a mondás vonatkozik, hogyha egy hajó hat nap alatt ér át Amerikába, nem ér át hat hajó egy nap alatt, tehát sürgős a téma! Köszönöm szépen. Kérem a miniszter elvtárs válaszát, hogy ezidáig a témában milyen konkrét intézkedések történtek. Köszönöm szépen. ELNÖK: A kérdésre dr. Glatz Ferenc miniszter válaszol. DR. GLATZ FERENC: Tisztelt Képviselőház! Tisztelt Képviselő Úr! A Művelődési Közlöny 12. számában megjelentek már azok az utasítások, amelyek az orosz nyelv kötelező voltának felváltásával kapcsolatosak. Ezek ismeretesek a társadalom előtt. Valóban a kötelező orosz nyelv eltörlését a kormány nem politikának, hanem szakmai kérdésnek tekinti, mert azok a gazdasági és egyéb elképzelések, amelyekről a költségvetés kapcsán hallottunk, azért fognak többek között nem megvalósulni, mert a mi szakembergárdánk, a mi középosztályunk nem tud megfelelő színvonalon és megfelelő számban nyugati, idegen nyelveket. Ezért miniszteri biztost neveztem ki az idegen nyelv-oktatási programnak a kidolgozására. A minisztérium az elmúlt három évben a következőket tette: 1. felmértük pontosan a középiskolák, általános iskolák idegen nyelvtanár-igényét a következő évekre vonatkozóan. Ez azt jelenti: ha a beiskolázást a jelenlegi szinten tartanánk, akkor 1990 és 2000 között a tudományegyetemeken 2.2-szeresére, a tanárképző főiskolákon 6.1-szeresére kellene emelni a nyugati nyelvre beiskolázott hallgatók számát — azzal számolva, hogy az orosz nyelv oktatása megmarad körülbelül 25 százalékos szinten a következő évtizedben. Ez a tíz éves ütem biztosítaná, hogy az ezredvégre egy valódi totális fakultáció valósuljon meg Magyarországon. Ez társadalmilag, gazdaságilag, politikailag rossz, nem választható út. Ezért máris javaslatot tettem arra vonatkozóan, dolgozzák ki munkatársaim két idegennyelvű önálló fakultásnak a kialakítását az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán. Ugyanakkor felmértük pontosan, hogy az ország — elsősorban a vidék — tanárképző- és tanítóképző intézményeiben miképpen tudunk új nyugati idegennyelv tanszékeket indítani 1990-től. Ugyanakkor, részben világbanki segélyből, részben pedig bízva abban, hogy a társadalmi intézmények épületfölöslegét ezen a téren hasznosítani tudjuk, a szomszédos országokban — Ausztriában, Nyugat-Németországban — máris tárgyalásokat folytattunk arról, én személyesen is, hogy idegennyelvi, anyanyelvi tanárokat kapjon Magyarország. Nyugat-Németország 38, Ausztria 40 nyelvtanárt helyezett kilátásba itt működtetni. Nagy gondot okoz kétségtelenül az oroszszakos tanárok átképzése. Az ÁBMH-val 130 millió forintot különítettünk el az orosztanárok átképzésére. A közlönyben megjelent utasítás pontosan tartalmazza, hogy az általános iskolában, középiskolában és felsőfokú intézményben pedig felsőfokú nyelvvizsga birtokában kezdhetik meg az oroszszakos tanárok egy nyugati nyelvnek is az oktatását. Ugyanakkor körlevélben intézkedtem arról, éppen az elmúlt napokban, hogy az oroszszakos nyelvtanároknak a foglalkoztatását mindenképpen meg kell oldani és ugyanakkor nem terhelheti őket az átképzés költsége. Több éves programról van szó, az ősz folyamán egy részletesen kidolgozott 1990-től kerülő beiskolázása és ennek a tervének megvalósítására fog sor kerülni. A kulturális bizottságban szeretnék erről számot adni. ELNÖK: Köszönöm a választ. Békési Istvánné képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez, a 34/1986 PM számú rendelettel módosított 10/1961. V. 25. PM számú rendelet módosítása tárgyában. Békési Istvánné képviselőtársamat illeti a szó. BÉKÉSI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Miniszter Elvtárs! Képviselőtársaim! A témával, melyben interpellálok, nem pénzt kérek, hanem lehetőséget pénzszerzésre, az általam vélt jogosultnak.