Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-55
4575 Az Országgyűlés 55. ülése, 1989. június 30-án, pénteken 4576 A pénzügyminiszter 34/1986. (DC. 24.) PM számú rendelete az állam öröklése esetén az állam képviseletéről szóló 10/1961. (V. 25.) PM számú rendelet módosítása. A pénzügyminiszter által az állam képviseletéről az állam öröklése esetén kiadott 10/1961. sz. rendelet a következőket tartalmazza. 1. § (1). Ha törvényes öröklés vagy végintézkedés alapján a hagyaték az államra száll, az elhalt utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvése szerint illetékes városi, városi jogú nagyközségi, illetőleg fővárosi kerületi tanács gyakorolja az örököst megillető jogokat és viseli a hagyatékkal kapcsolatos terheket. A hagyatékkal kapcsolatos minden peres és nem peres ügyben az (1) bekezdésben említett tanács elnöke, illetve a végrehajtó bizottság igazgatási feladatokat ellátó szakigazgatási szerve jár el. A fenti, tehát a 10/1961-es rendeletet módosítja a 34/1986-os rendelet, amely az alábbiakat mondja ki. Az állam képviseletéről az állam öröklése esetén szóló a 25/1969-es rendelettel módosított 10/1961-es rendelet 1. § (1 ) bekezdésében a városi, városi jogú nagyközségi, illetőleg fővárosi kerületi szövegrész helyébe a „helyi" szövegrész lép. Ez azt jelenti, hogy például egy szociális otthonban évekig gondozott személy halála esetén örökös, végrendelet vagy bármilyen felajánlás hiányában az a tanács örököl, ahol helyileg a szociális otthon működik, bár fenntartás szempontjából semmi köze a szociális otthonhoz. Köztudott, hogy a szociális otthonok többségének állaga igen leromlott. Egy-egy ilyen öröklés esetén a megörökölt hagyatékból javítani lehetne ezen a helyzeten, ha a rendelet úgy módosulna, hogy intézményben — tehát szociális intézményben — gondozott és ápolt elhunyt személy esetén az állam képviseletében a szociális intézmény örököljön. Ez annál is inkább indokolt lenne, mivel a helyileg, például nagyközségben működő szociális otthon és az azt nem fenntartó tanács között keletkező vitákat egyértelműen rendezné, de rendezné abban az esetben is, ha a tanács — például a városi, mert városi tanács tarthat fenn szociális otthont, nagyközségi nem — sem örökölne, mert így egyértelmű lenne az örökös és a hagyaték célirányos felhasználása is. Kérem Békési elvtársat a fennálló rendelet javaslatom szerinti módosítására. Köszönöm. ELNÖK: Az interpellációra dr. Békési László pénzügyminiszter válaszol. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Békési Istvánné! Gondolataival egyetértek. 1990. január l-jétől összhangban az állami tulajdon és ezen belül a tanácsi önkormányzati tulajdon megteremtésévei a jogszabály módosítását tervezem. Ennek az a lényege, hogy amennyiben a szociális intézmény fenntartója, üzemeltetője, finaszírozója egy konkrét tanács, úgy a végrendelet hiányában, örökös nélküli tulajdonával a helyi tanács fog rendelkezni. Amennyiben ez nem állapítható meg, tehát több tanács tart fenn egy intézményt, így a tulajdonos, az örökös az üzemeltető intézmény legyen. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a szándékot a tisztelt képviselő vegye tudomásul. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kérdem Békési Istvánné képviselőtársunkat, egyetért-e a válasszal? BÉKÉSI ISTVÁNNÉ: Igen, köszönöm. ELNÖK: Kérdem az Országgyűlést, hogy a miniszteri választ elfogadja-e? Aki igen, kérem kézfelemeléssel szavazzon. Látható többség. Ki van ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot. A miniszteri válasszal mind az interpelláció, mind az Országgyűlés egyetértett, azt elfogadta. Movik Lászlóné képviselőtársunk interpellál a pénzügyminiszterhez az adókimunkálási jutalékról, a behajtási prémiumokról és az illetékprémiumokról szóló PM rendeletek megváltoztatása tárgyában. Movik Lászlóné képviselőtársamat illeti a szó, Pest megye 27-es választókörzetéből. MOVIK LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! 1989. június 2-án az Országgyűlés ülésén a gazdasági csomagterv kapcsán véleményt nyilvánítottam. Hozzászólásomban javaslatot tettem az adókimunkálási jutalék, behajtási és illetékprémiumok megszüntetésére. Javaslatomat, mivel nem írásban adtam be, és mivel nem milliárdos csak 500 milliós nagyságrendű megtakarítást eredményez, pénzügyminiszter elvtárs nem fogadta el. Senki sem adott rá módot, hogy javaslatomat képviselőtársaim előtt kifejtsem, álláspontomat megvédjem. Ezért élek az interpelláció lehetőségével. Kedves Képviselőtársaim! Fent említett PM-rendeletek visszavonását azért tartom indokoltnak, mert azok olyan címen kerülnek kifizetésre, ami mögött plusz munka nincs. A tanácsi adóügyi dolgozóknak feladatkörükbe tartozik az adókimunkálás, az adóbehajtás. Ezért kapják a fizetésüket. Semmivel sem dolgoznak többet, mint bármelyik más tanácsi dolgozó. Nem arról van szó, hogy 5—6 ezer forint kifizetése bárkit is irritálna, mert pénzügyminiszter elvtárs ilyen összeget említett. Arról van szó, hogy egy millió forint adóbeszedésért 100 ezer forint kerül kifizetésre egy községi tanácsnál két fő részére. Ugyanennyi marad megyei adóügyi dolgozóknál és a Pénzügyminisztériumban együttvéve. Ezek miatt kérem miniszter elvtársat, szíveskedjék tájékoztatni képviselőtársaimat arról, hogy milyen címen a Pénzügyminisztériumban hány fő és milyen összegű jutalékban részesült, milyen összeg került kifizetésre megyei illetékhivatalok és megyei tanácsi dolgozók részére. Tanácselnöki értkezletekén sokszor elhangzott a megállapítás, hogy amíg ebből a prémiumból a PM részesül, addig egy lépést sem tesz ennek megszüntetésére. Képviselőtársaim! Az adóügyi dolgozók — mint már elmondtam — munkaidőben végzik az adóbehaj-