Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4459 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4460 és jogokat érintő javaslatokat, a honvédelmi törvényt módosító törvényjavaslatot terjesztek Önök elé, a kormány meghatalmazása alapján. Olyan törvényjavaslatot, amely közvetlenül érinti mindenekelőtt az ifjúságot, de a felnőtt férfi lakosságot is, s rajtuk keresztül a családok nagy részét, s amely ezáltal jelentősen befolyásolhatja a társadalom közérzetét, és az ország politikai közhangulatát is. A honvédelmi törvény módosítását a társadalmi és a katonai szolgálati viszonyok változása, a jogállamiság fejlesztése iránti mind erőteljesebb állampolgári igény és nemutolsósorban a nemzetközi tapasztalatokhasznosítása iránti törekvések tették szükségessé és időszerűvé. A benyújtott javaslat alapvetően az alternatív szolgálat bevezetésével összefüggően módosítja a honvédelmi törvény egyes rendelkezéseit, ugyanakkor szükségesnektartomhangsúlyozni, hogy a törvénymódosítás nem jelenti a honvédelem jogi szabályozási rendszerének gyökeres megváltoztatását. A javaslat célja, hogy az általánoshadkötelezettségenbeiül, a katonai szolgálat teljesítése mellett, lehetővé tegye olyan új szolgálati forma bevezetését is, amely elfogadható a katonai szolgálattal lelkiismereti alapon szembenállók számára is. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza az alternatív szolgálat formáit, azaz a fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálatot, az erre irányuló kérelmek engedélyezésének eljárási szabályait, az alternatív szolgálat időtartamát. Ahonvédelmitörvény módosítását szükségesséteszik a társadalmunkban zajló változások is. Politikai intézményrendszer átalakítása a hadseregnek ebben betöltött szerepét is módosítja. A változásoknak kifejezésre kell jutniuk a katonai szolgálatot teljesítők morális kötelezettség-vállalásában is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tartalmazza a katonai eskü, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalma, valamint a hivatásos és tartalékos tisztek, tiszthelyettesek fogadalmának módosított szövegét is. Úgy ítéltük meg tisztelt képviselőtársaim, hogy jelentőségénél fogva az országgyűlést illeti meg az a jog, hogy a katonai eskü és fogadalom szövegét meghatározza, és egyben a honvédelmi törvény részeként azt jóváhagyja. Mint ismeretes ezideig nem így volt. Az elmondottakon kívül a törvényjavaslatban a hadkötelesek állampolgári jogait érintő néhány olyan rendelkezés is szerepel, amelyeket eddig alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmaztak. Tisztelt Országgyűlés! Az állampolgárokhonvédelmi kötelezettségeit az egyes országok hagyományaiknak, érdekeiknekés ahadügyi követelményeknek megfelelően különbözőképpen szabályozzák. Altalános hadkötelezettség érvényesül Európa országainak túlnyomó többségében. Úgy a szocialista országokban, mint a semleges országokban, de a NATO országaiban is. Mindössze néhány országban térnek el ettől, ahol békében önkéntesekből álló haderőt tartanak fenn, háború esetén azonban ezen országok esetében is általános hadkötelezettség érvényesül. Emellett az országok egy részében kombinált megoldásokat is alkalmaznak. Az általános hadkötelezettségre épített reguláris haderők kiegészülnek önkéntesekből szervezett milíciákkal. Hazánkban az első világháború éveit leszámítva 1939 óta van általános hadkötelezettség. Ez felel meg a XX. században a modern kor és hadseregépítés korszerű követelményeinek. Ugyanakkor el kell mondani, hogy korszakváltáshoz közeledünk ezen a téren is. A hadügy fejlődése békeidőben a hivatásos katonák növekvő arányát követeli meg. De ugyanakkor ma még nem nélkülözhető a sorozott állomány igénybevétele, valamint a jelentős számú, jól felkészített tartalékos állomány sem. Szeretném azt is megmondani, hogy megfelelő feltételek esetén természetesen úgy a sorkatonai szolgálati időt, mint a tartalékos szolgálati időt csökkenteni lehet. Mi is ezt követjük. Korunkban a védelem, abiztonság elsődlegességének messzemenő szem előtt tartása mellett is figyelembe kell venni olyan társadalmi igényeket, amelyek az alapvető emberi jogok, a lelkiismereti és vallási szabadság alapján jelentkeznek, s megfelelő törvényes szabályozás hiányában feloldhatatlan helyzetet idézhetnek elő az állam és az egyes állampolgárok viszonyában. A hadkötelezettség és a lelkiismereti szabadság, mint alkotmányos rendelkezések bizonyos esetekben előforduló disszonanciájának feloldására és a harmónia létrehozására tett kísérleteknek számos formája, gyakorlata alakult ki Európában, sok országban. Hazánkban 1977-ben tettük meg az első lépést a hadkötelezettség és a lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásainak feloldására, mikor is bevezettük, törvényesen lehetővé tettük a fegyvernélküli katonai szolgálatot. Ez esetben a Jehova tanúi és a nazarénus felekezetekhez tartozókról volt szó, akiknél a hitelveik tiltják a fegyverhasználatot. Az eltelt időben csak részben értük el céljainkat, különösképpen mivel a Jehova tanúi ezt a formát sem vállalták, és 1977 óta a szolgálatmegtagadók 95 százalékát épp e felekezet tagjai tették ki. Ezen túlmenően egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is, hogy nem kifejezett vallási alapon, felekezethez való tartozás alapján, hanem lelkiismereti okok révén olyan egyének számára is legyen lehetőség a fegyvernélküli, vagy a már számos országban kialakult polgári szolgálat formájában eleget tenni a hadkötelezettségnek, akik igazolható módon lelki alkatuk alapján nem tudják vállalni a fegyveres szolgálatot. Éppen ezért széles körűen tanulmányoztuk a nemzetközi tapasztalatokat, amelyek természetesen a sok azonosság mellett is országonként igen eltérőek. A legfontosabbakat összegeztük, s az Önök rendelkezésére bocsátottuk a kiadott mellékletekben. A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem előtt. Ezért minden hadkötelest, akár katonai, akár pedig polgári szolgálat keretében teljesíti a haza iránti kötelezettségét, egyenlőként kezeli. Az egyenlőség elsősorban azt jelenti, hogy a katonai és a polgári szolgálatot teljesítő fiataloknak a szolgálati viszonyból fakadó jogai és kötelezettségei azonos mértékűek legyenek. Ezért a polgári szolgálat bevezetésénekjogi szabályozása során nagy súlyt fektettünk arra, hogy a szolgálatra jelentkezőket a sorkatonákkal azonos mértékű jogok illessék meg, illetőleg azonos kötelezettségeik legyenek. De lehet-e teljes azonosságról szólni? Teljes azonosságot természetesen mégsem lehet teremteni e tekintet-