Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4461 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4462 ben, hiszen a katonai szolgálat szigorú előírásai, szellemi és fizikai igénybevételük, a katonai fegyelem követelményei nemis szükségesek, nemis alkalmazhatókapolgári szolgálat során. Az egyenlő jogok és kötelezettségekelvikövetelményénekmegfelelőenatörvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamát a katonai szolgálat törvényben megállapított idejével azonosan határozza meg. A honvédelmi törvény jelenleg hatályos szabályai szerint a hadkötelesek 18 hónap sorkatonai szolgálatot kell hogy teljesítsenek. Ezenkívül a tisztek, tiszthelyettesek24, ahonvédekés tisztesek 18 hónap tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezhetők. A javaslat a tartalékos katonai szolgálat idején tisztek és tiszthelyettesek esetében 18 hónapra, honvédek és tisztesek esetében 12 hónapra javasolja lecsökkenteni, vagyis egy fél évvel. Ennek megfelelően az alternatív szolgálat idejét a 18 hónapos sorkatonai, valamint az ismert tartalékos katonai szolgálati idő figyelembevételével összességében 30 hónapban javasolja megállapítani. A törvényjavaslat előkészítése során a legnagyobb vitát a katonai és a polgári szolgálat időtartama váltotta ki, és ebben vannak most is még néhány képviselőtársunknak fenntartásai. A Honvédelmi Minisztérium vezetése a demográfiai helyzet, a hadsereg jelenlegi létszámszükségletének figyelembevételével széles körűen megvizsgálta a katonai szolgálati idő további csökkentésének a lehetőségét. Ennek alapj án a kormány egyetértésével arról táj ékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy lehetőségét látjuk annak, hogy két év, de legkésőbb három éven belül meg tudjuk teremteni a feltételét annak, hogy a sorkatonai szolgálat idejét 18 hónapról 14, de lehetőleg 12 hónapra csökkentsük. Természetesen ezzel egyidőben csökkenne a fegyvernélküli és a polgári szolgálat ideje is ennek megfelelő arányban. A bizottsági viták során, de már a módosított törvényjavaslat benyújtását követően elhangzott az a javaslat is, hogy törvényben rögzítsük a katonai szolgálat mindenkori maximális időtartamát. Ezt az indokolja, hogy 1981 előtt, amikoris 24 hónap volt a fegyveres katonai szolgálat, akik akkor teljesítettek szolgálatot, azokkal szemben méltánytalan lenne, ha a tartalékos szolgálati időt náluk is 12 hónapban határoznánk meg. Ezért a törvényjavaslat 6. §-ában a honvédelmitörvény 26. § (1) bekezdés szövegét az alábbiak szerint javaslom kiegészíteni: katonai szolgálati kötelezettség alapján a hadköteles sorkatonai és tartalékos katonai szolgálatot teljesít, amelyek együttes időtartama a 30 hónapot nem haladhatja meg. Atörvényjavaslat az alternatív szolgálat teljesítésére lelkiismereti okból ad lehetőséget, anélkül azonban, hogy a lelkiismeret fogalmát közelebbről meghatározná. A lelkiismeret pszichikai és etikai kategória, ami a hatósági eljárások számára igen nehezen kezelhető. Ezért a kérelem elbírálására irányuló eljárásban nem a lelkiismereti ok meglétét vizsgálják a hatóságok, hanem azt, hogy aki arra hivatkozik, annak állításai megalapozottak-e, egész életvezetésében tényleg betartja-e etikai, vallási és erkölcsi meggyőződését , s a jog által biztosított lehetőségeket nem a kötelezettségei alóli kibúvásra akarja-e felhasználni. Ezért szeretném hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslatban előirányzott társadalmi bizottságra, melyet a tanácsok j elölnek ki és kérnek fel, nagyon fontos feladat hárul. Fontos, hogy olyan személyekből álljon, akiket széles körben a társadalom elfogad és az ő véleményüket, megállapításaikat igazságosnak tudják tekinteni. A haza szolgálata mindenki számára egyformán kötelező. Ezzel azok sem szegülhetnek szembe, akik nem kívánnak fegyveres szolgálatot teljesíteni. Hazájukat még azoknak is szolgálniuk kell, akik az ország társadalmi berendezkedésével elégedetlenek. Eltérő, más elképzeléseikvannak, mint a nép többségének. Ezért lelldismereti okként nem fogadható el a hadköteleseknek az alkotmányos renddel való politikai szembenállása. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat iránti kérelmek benyújtását a sorkötelesek számára a katonai eskü letételéigteszi lehetővé. A katonai esküt követően a sorkatonai szolgálat ideje alatt tartalékállományba helyezéséig kérelmet már nem adhat be. A tartalék-állományba helyezéstől kezdődően azonban — és ez a bizottságok vitája során alakult ki — a következő tartalékos katonai szolgálatra való behívóparancs megkapásáig kérhető az alternatív katonai szolgálat teljesítése. Az állampolgári jogok érvény re juttatása az államnak is érdeke. Ezért a kormányzat nem törekszik arra, hogy azokat a fiatalokat, akiknek meggyőződése tiltja a fegyveres szolgálatot, lelkiismeretiválságba sodorja azáltal, hogy fegyveres szolgálatra kötelezné őket. Erre tekintettel a jog érvényesítésére atörvényjavaslat széles körű garanciákat biztosít, az első fokú államigazgatási határozat ellen az általános eljárási szabályoknak megfelelően fellebbezésnek van helye. A jogerős határozatot pedig bíróság előtt is meg lehet támadni. A bíróság atörvényjavaslat alapján a hatóság döntését megváltoztathatja. Az előkészítés sorántöbb kritika érte atörvényjavaslat 11. szakaszában szereplő rendelkezést. Eszerint az a hadköteles, aki a 18. és a 23. életéve között engedéllyel nem kezdte meg a sorkatonai szolgálatot, a jelenlegi szabályok szerinti 28 éves kora helyett 30 éves koráig hívható be a szolgálat teljesítésére. A behívhatósági korhatár felemelésére az állampolgárok érdekében van szükség —, szeretném ezt hangsúlyozni. Katonai hatóságok ugyanis csak e korhatáron belül, amit a törvény megállapíthat, engedélyezhetnek szolgálathalasztást. S az elmúlt években nem nagy számban ugyan, de előfordult, hogy némely fiatal nem tudta befejezni tanulmányait, különösen az orvosegyetemen fordult ilyen elő, 28 éves koráig. A törvénynek megfelelően ilyen esetben kénytelenek voltunk megszakítani tanulmányait a katonai szolgálat végett. A törvényjavaslat ennek elkerülése érdekében javasolja tehát abehívhatósági korhatár felemelését. Engedjék meg, tisztelt Országgyűlés, hogy röviden szóijak a vitában sokak ákal felvetett és már korábban is megemlített problémáról, hogy a bevonuló fiatalok jelentős hányadát lakóhelyétől távoli alakulatokhoz irányítjuk. Ez gondot okoz a katonának, de gondot okoz a hozzátartozóknak, s ebből adódik az az igen nagy számú áthelyezési kérelem is, amellyel azután nagyon nagyon sok embernek kell foglalkozni. Ennek az az alapvető oka, s egyben magyarázata is, hogy csapataink elhelye-