Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-53
4405 Az Országgyűlés 53. ülése, 19 kenységek feladását eredményezte. Természetesen közgazdasági következmény volt az, hogy a forint inflációját követni kellett a nemzeti valuta sorozatos leértékelésének. Megalapozottan állítható: az adóreform új, előre nem látott árrendszert teremtett, változott az árszínvonal és változtak az árarányok, gerjesztője lett az inflációnak és ezen keresztül hatott a devizaárfolyamra. Ismételten felmerült bennem a kérdés, hogy egy korszerűnek nevezhető adórendszer miért vezetett ilyen hatásokhoz? Véleményem szerint azért, mert a pénzügyi kormányzat a gazdasági rendszer egy elemének, az adórendszernek korszerűsítését kívánta megvalósítani úgy, hogy nem volt tekintettel az adórendszerrel összefüggő többi elemre. Továbbá azért, mert nem vette kellően figyelembe a gazdasági rendszer akkori állapotát. E negatív hatások veszélyére mind a külföldi, például a világbanki szakértői csoport 1986. évi jelentésében, mind ahazai szakértők nyomatékosan felhívtákapénzügyi kormányzat figyelmét. Ismét felmerül a kérdés, hogy az akkori pénzügyminiszter miért hagyta figyelmen kívül ezeket a figyelmeztetéseket? Meggyőződésemaz, hogy abevezetett adórendszer működési tapasztalatairól szóló értékelést ki kell egészíteni részletes és alapos hatásvizsgálattal, mert csak ezek ismeretében remélhetünk választ néhány, ma még megválaszolatlan kérdésre. Ennek keretében többek között be kell mutatni az árarányoktermékcsoportok közötti változását, a gazdálkodó szféra alanyai nettó jövedelempozíciója módosulását, a lakosság egyes rétegei között a nettó jövedelem átrendeződését, az új adórendszer árszínvonal növelő hatásának részletes számítását. Engedjék meg, hogy az új adórendszer bevezetése és működése során szerzett, általam fontosnak ítélt tapasztalataimat összefoglaljam. Vitatom azt a megállapítást, hogy az ellentmondások és hiányosságok ellenére az adóreform megvalósítása alapvetően sikeres volt. Tapasztalataim szerint ez csak a technikai megvalósításra vonatkozhat, azzal a megszorítással, hogy mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó esetében a nemzetközi adózási metodika hazai adaptálására érvényes. Gondoljunk csak az ÁFA esetében például az adómentes és az adóköteles tevékenység elkülönítésére, a személyi jövedelemadó esetén például a költségelszámolási rendszer megoldatlan problémáira. Ugyanis ezeket a hazai viszonyokra részletesen ki kellett volna munkálni, mert ezekre nem volt követhető nemzetközi tapasztalat. E sikerek nemhomályosíthatják el azt a szomorú tényt, hogy 1989. év eddig eltelt időszakában a költségvetést többször át kellett dolgozni a pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében. Mit ér a sikeres adótechnika, ha a pénzügyi kormányzat képtelen úrrá lenni a gazdasági helyzeten. Nemvitatható tény az, hogy amenedzserek, vállalkozók és gazdasági szakemberek energiájának nagyrészét az elmúlt másfél évben az új elszámolási rend kialakítása és működtetése kötötte le. Tapasztalataim szerint a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatása jelentős körben érvényesült a vállalatoknál. Elfogadhatatlan számomra a felelősségnek a munkáltatókra történő )89. június 28-án, szerdán 4406 áthárítása, hisz a személyi jövedelemadóval inkonzisztens szigorú központi bérszabályozást nem a vállalatok találták ki. Szeretnékválaszt kapni arra, hogy milyen vizsgálatok alapján állítja a pénzügyi kormányzat azt, hogy — idézem: ,,A munkáltatók egy része a belső érdekeltségi rendszerét nem, vagy nem kellően igazította hozzá a progresszív adó szabta követelményekhez." Néhány gondolat az adórendszer továbbfejlesztésének elveiről. Kívánatosnak tartom azt, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakára az adóreform működési tapasztalatairól szóló részletes tájékoztatóval együtt az adórendszer továbbfejlesztésére, az alternatívákra vonatkozó részletes hatásvizsgálatot és számításokat tartalmazó előterjesztés is készüljön, továbbá, hogy a pénzügyi kormányzat a gazdasági rendszer elemeit magában foglaló komplex hatásvizsgálatot is készítse el. Szeretném felhívni a figyelmüket a helyi adóztatás kérdésére. Ugyanis a közvélemény irritálását mindenképpen el kell kerülnünk, hisz a helyi adóztatásra még az előterjesztőknek sincs részletesen kidolgozott javaslatuk. Ezért a kérdés felvetését nem tartom aktuálisnak. Elfogadhatatlannak tartom az amortizációs rendszer továbbfejlesztésének rövid elintézését. Hiszen a kérdéskör sokkal bonyolultabb, kiemelkedő hatást gyakorol a gazdálkodói szférára. Szükségesnek ítélem az állóeszközök egyszeri átértékelési lehetőségének vizsgálatát, az amortizáció valorizálásának biztosítását. Főleg a közel 20 százalékos infláció mellett. A személyi jövedelemadó korszerűsítésénél nem a családi vagy személyi jövedelemadó dilemmát tartom elsődlegesnek, hanem korrekt költségelszámolási rendszer kidolgozását, és 1990. évben történő bevezetését. Ugyanis nem nehéz belátni azt, hogy a jelenlegi személy i jövedelemadó költségelszámolási rendszere elsősorban a bérből és fizetésből élőket sújtja alaposan. Az általános forgalmi adórendszer fejlesztésénél elengedhetetlen az adóalanyok adminisztrációs terheinek a csökkentése. Megfontolásra ajánlom a Spanyolországban alkalmazott, személy szerint is megismert rendszer tanulmányozását az általános forgalmi adó nyilvántartás, bevallás és pénzügyi rendezés számlavezető bankokhoz történő telepítését. Ezzel jelentősen csökkenthető az adóalanyok adminisztrációs terhelése, felgyorsítható a kereskedelmi bankok elodázhatatlan ügyviteltechnikai korszerűsítése is. Megfontolásra ajánlom továbbá az általános forgalmi adórendszer statisztikai besorolási rendjének megváltoztatását és az egységes termékkód bevezetését. Befejezésül szeretném lerögzíteni, hogy az adókorszerűsítési és harmonizálási programot csak a gazdaságpolitikai komplex reform szerves részeként fogadom el. Erre garanciát Németh Miklós miniszterelnök úr vezette kormány tevékenységében látom, igenlő szavazatommal személye és politikája iránti bizalmamat fejezem ki. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm dr. Börcsök Dezső hozzászólását. Következik Tóth Ilona Veszprém megye, 13. választókerületének képviselője.
