Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-53

4387 Az Országgyűlés 53. ülése, 1989. június 28-án, szerdán 4388 része a politikai tárgyalásoknak. Miután itt valóban alapvető, a társadalom úgyszólván valamennyi területét érintő alapvető változtatásokról van szó, elképzelhetetlen, hogy a konkrét törvényjavaslatok alapvető politikai konszenzus és megegyezés nélkül kerüljenek a parlament elé. A koncepciónak a megerősítése, támogatása abban segít minket, hogy a tárgyalásokat ennek birtokában folytassuk. Kérem ezért a tisztelt országgyűlést, mentsen fel az alól a kötelezettség alól, hogy valamennyi hozzászólásra tételesen válaszoljak, és kérem, hogy a koncepciót további munkaanyagként fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Békési László miniszternek a válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Megkönnyíti a szavazást — mert most az következik —, amit hangsúlyozott a miniszter és Szabó Kálmán professzor, más képviselőtársaim, hogy itt egy koncepcióról van szó, munkaanyagról, ezért tehát úgy gondolom, hogy könnyebb helyzetben vagyunk. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága beterjesztett határozattervezet kiegészítését javasolta a következőkkel. Idézem: ,,Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a vagyonértékelésről szóló törvényjavaslatot még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek." A javaslatot, amelyet a bizottság jelentése tartalmaz, a kormány elfogadta. Ezért erről külön kellene szavaznunk. Aki a bizottság kiegészítő javaslatával egyetért, és amelyet a kormány is elfogadott, kérem, kézfelemeléssel szavazzunk (megtörténik). Ez látható többség. Köszönöm. Ki van ellene? (2), Ki tartózkodott a szavazástól? (4) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a bizottság kiegészítőjavaslatát 2 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadta. Ezekután: aki az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztéssel és a határozati javaslattal — a már elfogadott módosítással együtt — egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Megtörténik.) Ez is látható többség. Ki van ellene? (Megtörténik.) Ki tartózkodott a szavazástól? (Megtörténik.) Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés két ellenszavazattal és húsz tartózkodással a koncepciót és a további feladatokról szóló határozati javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk negyedik napirendi pontunk megtárgyalására, az adórendszer működésénektapasztalatairól szóló előterjesztés és az adórendszer korszerűsítésére vonatkozó koncepció megtárgyalására. Dr. Békési László pénzügyminisztert illeti a szó. DR. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! A gazdaságirányítás eszközei közül kevés instrumentumváltott ki hazánkban olyan erőteljes gazdasági hatásokat és társadalmi reakciókat, nem egyszer szélsőségesen heves indulatokat, mint az adóreform első üteme, amelyet 1988-ban vezettünk be. Ezúttal első ízben adunk teljes körű áttekintést egy egész esztendő tapasztalatai alapján a rendszer működésénekhatásairól, eredményeiről és hiányosságairól. Az értékelés az első esztendő konkrét tényadatainak országos feldolgozásán alapul. Ezt a makroszintű analízist az adórendszer valamennyi részterületének tételes feldolgozása is követni fogja, amit a konkrét törvény módosítási javaslatok megalapozásához fogunk felhasználni és októberben tárunk a parlament elé. Előterjesztésünk feladata nemcsak az első esztendő értékelése, hanem a magyar adórendszer továbbfejlesztési céljainak, tartalmának és programjának felvázolása. Koncepció és tézisgyűjtemény ez, amely atovábbhaladás irányait, számos ponton a különböző megoldási lehetőségeket van hivatva kijelölni. Nem konkrét törvényjavaslat tehát, hanem a további tételes kodifikációs munka alapjául szolgáló koncepció, amelyet a kormány ezúttal első olvasatban terjeszt az Országgyűlés elé. Második alkalommal — mint arra már utaltam terveink szerint októberben—már azoknak a törvényjavaslatoknak a beterjesztésére kerül sor, amelyek 1990. január 1-től módosítják majd az adórendszer egyes elemeit. Jelen előterjesztésünk előkészítése a szokásosnál már bővebb körben zajlott. Az értékelés és a koncepció összeállítását a szakmai vitákon túl megelőzte az érdekképviseleti szervekkel, pártokkal és az alternatív szervezetekkel, valamint az Országgyűlés bizottságaival folytatott eszmecsere is. Ugyanígy szeretnék köszönetet mondani a parlament reformbizottságának, azon belül az adóreformmal foglalkozó bizottságnak és a bizottság szakértőinek, akik következetes kritikájukkal, javaslataikkal és konkrét együttműködésükkel segítették munkánkat és lehetővé tették, hogy a továbblépés fő irányai kikristályosodjanak. Az adóreform megvalósulásának értékelése kezdettől fogva heves viták tárgya. A részeredmények ismeretében nagyrészt érzelmi alapokon nyugvó első értékelések még két szélsőséges álláspontot is felszínre hoztak. Az egyik nézet képviselői eleve elhibázottnak, káros hatásúnak, így feleslegesnek minősítették az adóreformot, a másik csoport képviselői defenzívnek minősítették a Pénzügyminisztérium értékelését, és túlzottan önkritikus, a rendszer hiányosságait bemutató következtetéseknek. A tények teljes körű elemzése és az előkészítő viták nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a szélsőséges vélemények, ha helyenként még felfelbukkannak is, minimálisra csökkentek. A viták részvevőinek túlnyomó többsége az adóreformot szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja, megvalósítását sokkal inkább elkésettnek, mint elhamarkodottnak minősíti. Egyetértettek abban, hogy tíz évvel ezelőtt kisebb megrázkódtatások árán, nagyobb hatékonysággal lehetett volna megvalósítani. Nem v itatja a rendszer alapelemeit, a személyi jövedelemadó, az általános forgalmi adó és avállalkozási nyereségadónak a létjogosultságát, de szükségesnektartja ezek korrekcióját, továbbfejlesztését és a rendszer teljes kiépítését. E meghatározó többség véleményére alapozva állíthatjuk, hogy nem új adórendszerre, hanem a meglévő továbbfejlesztésére és teljes körűvé tételére van szükség az elkövetkezendő két-három esztendőben.