Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-51

4251 Az Országgyűlés 51. ülése, 1989. június 2-án, pénteken 4252 A vitában többen kételyeknek adtak hangot, hogy hogyan viszonyuljanak ahhoz a kérdéshez, hogy most ellenzékiek legyenek, vagy ne legyenek ellenzékiek. Azt hiszem, Tomsits Erika fogalmazta meg a legmar­kánsabban; én szeretném ezzel kapcsolatban kijelente­ni, hogy a kormány nem fél, sőt igényli a kritikát és az ellenzéket is. Ez továbbgondolásra serkent, végig kell gondolni alaposan ilyen esetekben a gondolatokat, és mindenkinek szíve-vágya, hogy eldöntse, és javaslom, hogy lelkiismerete alapján döntse el: ez a kormány gyújtogató akar-e lenni azáltal, hogy most megpróbál­ja az utolsó percben a pénzügyi programját szanálni, amelyben felelősek vagyunk, amiért úgy sikerült, ahogy sikerült decemberben, vagy pedig ezzel a lépé­sével és ezekkel a javaslatokkal el akar indulni határo­zottan a holtpontról való elmozdulás útján. Én bízom abban és hiszem, hogy Önök ez utóbbi ér­telmezés szerint fogják ezt megszavazni. Köszönöm fi­gyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Németh Miklós miniszterelnök válaszbeszédét. Most válaszadásra dr. Békési László pénzügyminiszter következik. Dr. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Mie­lőtt a 30 hozzászólásban elhangzott számos konkrét ja­vaslatra nagyon röviden visszatérnék, két rövid, általá­nos gondolatot engedjenek meg. Nagyon sok kritika érte a hozzászólások során a ter­vezést, az előrelátást, a szakmai munka megalapozott­ságát, a felelősségtudatot, a kormány következetlensé­geit és az ebből származó hibákat, valamint a tekin­télyvesztést és a parlament rendkívül nehéz szerepét. Kemény kritika és a bizalmatlanság a kormánnyal és a Pénzügyniinisztériummal szemben elkerülhetetlen. Ezt vállalnunk kell. De a valóságot, az elmúlt időszak hibáit következetesen, nyiltan feltáró és ezzel együtt a kanosszajárást is vállaló, ugyanakkor elszánt kormány­zati — és hozzáteszem: pénzügyi — magatartás a hoz­zászólók többsége részéről támogatást kapott, ezért nyugodtan ki merem mondani, hogy a pénzügyi krízis elkerüléséhez szükséges intézkedések eredményes végrehajtásához így van esély. Bevallom őszintén: a hozzászólások elejét hallgatva egy Voltaire-i gondolat ötlött felbennem, és végtelenül jólesik, hogy a hozzászólások végén el kell vetnem, de azért ha már fölmerült, hadd mondjam: az igazságot hirdetni és hasznos dolgot javasolni az embereknek biztos módja annak, hogy üldözzenek bennünket. (De­rültség és taps.) Köszönet érte, hogy nem ezt az utat választották, hanem a kritika mellett bíztattak is minket. A második gondolat: nagyon sokan hangsúlyozták, hogy a csomagterv iránya, koncepciója jó, intenzitása kicsi, vállalt feszültségei még nem teszik lehetővé a fordulatot. Igaz. Mégegyszer azt kérem: ne tekintsék ezt a programot a hosszabb távú kormányprogram pót­lékának, még kevésbé azt helyettesítő eszköznek. Fo­gadják el tőlünk, hogy a 90-es esztendő előkészítése kapcsán ennek szellemében akarjuk munkánkat foly­tatni. Szeretném azt is nagyon határozottan, leszögez­ni, a szakmai-tervezési-előkészítési hibák maximális kiküszöbölésére törekszünk, ez felelősségünk. De nem tudok arra ígéretet tenni, — és kérem, ezt ne tekintsék előzetes mentegetőzésnek, még kevésbé utólagos ma­gyarázkodásnak, — hogy ezek egy átalakuló gazdaság­ban teljes körűen és hiánytalanul kiküszöbölhetőek lesznek. A tervezés és a költségvetés bizonytalansága csök­kenthető, ez a mi felelősségünk. De egy átmeneti gaz­daságbanteljes körűen nem szüntethető meg. Ne feled­jék el, hogy ebben az országban még nincs jól működő piac, de már szerencsére nincsenek központi tervutasí­tások, és ha nehezen és keservesen vajúdva, a szabá­lyozó alkut is megpróbálja a minimumra csökkenteni a kormány. Amig ebben az irányítási szakaszban váku­umvan, és amíg e vákuumot egy jól működő piac nem tudja betölteni, addig sajnos nap mint nap arra kell rá­döbbennünk, hogy a gazdaság szereplői a kormány szándékaitól függetlenül nem mindig racionálisan, nem mindig a kiszámítható irányban, és a messze nem kiszámítható mértékben reagálnak a lépésekre. Nem lehet azt ígérni, hogy az elkövetkezendő egy két esztendőben, amig a gazdaság átalakítása a piacépí­tés folyamata tart, ez a bizonytalanság teljes körűen ki­küszöbölhető lesz. Ugyanakkor, és ezt nagyon szeret­ném hangsúlyozni: az ésszerű gazdálkodásnak, a józan takarékosságnak mindenfajta irányítási és szervezési bizonytalanság mellett sincs jobb, más alternatívája. És ezt jó néhány területen megkülönböztetett külön kormányzati intézkedések nélkül is végre lehetne haj­tani. Tényleg csak az illusztáció kedvéért egyetlen pél­dát engedjenek meg. Egyetlen százaléknyi anyag- és energiamegtakarítás a gazdálkodó szférában 15 milliárd, egyetlen százalék­nyi költségmegtakarítás a költségvetési intézmények­nél 5 milliárd forinttal növelhetné ezeknek a szerveze­teknek a jövedelmeit és nem a kormánynak, az államháztartásnak a bevételeit. És ez alapvetően szer­vezettségen, következetes vezetésen, fegyelmezett munkán múlik. Igaza van Nobis Ferencnek abban, hogy nem minden vezető alkalmatlan, aki a gazdálko­dó szervezetek élén dolgozik. Ugyanakkor az is tény, hogy azonos körülmények mellett működő gazdálkodó szervezetek teljesítményei közt elképesztően nagy kü­lönbség van attól függően, hogy ki milyen eredmény­nyel, hozzáértéssel, elkötelezettséggel és hatékonyság­gal vezeti az adott gazdálkodó egységet. Azt gondolom, tanulság ebből is adódik, többek között a vezetők kiválasztására nézve is. A konkrét javaslatokról néhány szót. Dudla József Borsod megyei képviselő a szerkezeti gondokkal küzdő borsodi térség kiemelt keze­lésére tett konkrét javaslatokat. Szeretném a tisztelt Or­szággyűlést arról tájékoztatni, hogy a Minisztertanács jú­liusban teljes körűen áttekinti az észak-magyarországi térségben kialakult helyzetet, Borsod-, Nógrád- és Sza­bolcs megye problémáit. Előtte az érintett megyék veze­tőivel tárgyalást folytatunk. Ennek keretében sor kerülhet azoknak a konkrét föltevéseknek a gyorsított megvalósítá­sára is, amelyekre Dudla József utalt. Annyit azért el kell mondanom, hogy már ebben az esztendőben több mint fél milliárd forint központi támogatásban részesedik Bor­sod megye, részben a foglalkoztatási alap, részben a terü­letfejlesztési alap erőforrásaiból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom