Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-51

4251 Az Országgyűlés 51. ülése, 1989. június 2-án, pénteken 4252 A vitában többen kételyeknek adtak hangot, hogy hogyan viszonyuljanak ahhoz a kérdéshez, hogy most ellenzékiek legyenek, vagy ne legyenek ellenzékiek. Azt hiszem, Tomsits Erika fogalmazta meg a legmarkánsabban; én szeretném ezzel kapcsolatban kijelenteni, hogy a kormány nem fél, sőt igényli a kritikát és az ellenzéket is. Ez továbbgondolásra serkent, végig kell gondolni alaposan ilyen esetekben a gondolatokat, és mindenkinek szíve-vágya, hogy eldöntse, és javaslom, hogy lelkiismerete alapján döntse el: ez a kormány gyújtogató akar-e lenni azáltal, hogy most megpróbálja az utolsó percben a pénzügyi programját szanálni, amelyben felelősek vagyunk, amiért úgy sikerült, ahogy sikerült decemberben, vagy pedig ezzel a lépésével és ezekkel a javaslatokkal el akar indulni határozottan a holtpontról való elmozdulás útján. Én bízom abban és hiszem, hogy Önök ez utóbbi értelmezés szerint fogják ezt megszavazni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Németh Miklós miniszterelnök válaszbeszédét. Most válaszadásra dr. Békési László pénzügyminiszter következik. Dr. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a 30 hozzászólásban elhangzott számos konkrét javaslatra nagyon röviden visszatérnék, két rövid, általános gondolatot engedjenek meg. Nagyon sok kritika érte a hozzászólások során a tervezést, az előrelátást, a szakmai munka megalapozottságát, a felelősségtudatot, a kormány következetlenségeit és az ebből származó hibákat, valamint a tekintélyvesztést és a parlament rendkívül nehéz szerepét. Kemény kritika és a bizalmatlanság a kormánnyal és a Pénzügyniinisztériummal szemben elkerülhetetlen. Ezt vállalnunk kell. De a valóságot, az elmúlt időszak hibáit következetesen, nyiltan feltáró és ezzel együtt a kanosszajárást is vállaló, ugyanakkor elszánt kormányzati — és hozzáteszem: pénzügyi — magatartás a hozzászólók többsége részéről támogatást kapott, ezért nyugodtan ki merem mondani, hogy a pénzügyi krízis elkerüléséhez szükséges intézkedések eredményes végrehajtásához így van esély. Bevallom őszintén: a hozzászólások elejét hallgatva egy Voltaire-i gondolat ötlött felbennem, és végtelenül jólesik, hogy a hozzászólások végén el kell vetnem, de azért ha már fölmerült, hadd mondjam: az igazságot hirdetni és hasznos dolgot javasolni az embereknek biztos módja annak, hogy üldözzenek bennünket. (Derültség és taps.) Köszönet érte, hogy nem ezt az utat választották, hanem a kritika mellett bíztattak is minket. A második gondolat: nagyon sokan hangsúlyozták, hogy a csomagterv iránya, koncepciója jó, intenzitása kicsi, vállalt feszültségei még nem teszik lehetővé a fordulatot. Igaz. Mégegyszer azt kérem: ne tekintsék ezt a programot a hosszabb távú kormányprogram pótlékának, még kevésbé azt helyettesítő eszköznek. Fogadják el tőlünk, hogy a 90-es esztendő előkészítése kapcsán ennek szellemében akarjuk munkánkat folytatni. Szeretném azt is nagyon határozottan, leszögezni, a szakmai-tervezési-előkészítési hibák maximális kiküszöbölésére törekszünk, ez felelősségünk. De nem tudok arra ígéretet tenni, — és kérem, ezt ne tekintsék előzetes mentegetőzésnek, még kevésbé utólagos magyarázkodásnak, — hogy ezek egy átalakuló gazdaságban teljes körűen és hiánytalanul kiküszöbölhetőek lesznek. A tervezés és a költségvetés bizonytalansága csökkenthető, ez a mi felelősségünk. De egy átmeneti gazdaságbanteljes körűen nem szüntethető meg. Ne feledjék el, hogy ebben az országban még nincs jól működő piac, de már szerencsére nincsenek központi tervutasítások, és ha nehezen és keservesen vajúdva, a szabályozó alkut is megpróbálja a minimumra csökkenteni a kormány. Amig ebben az irányítási szakaszban vákuumvan, és amíg e vákuumot egy jól működő piac nem tudja betölteni, addig sajnos nap mint nap arra kell rádöbbennünk, hogy a gazdaság szereplői a kormány szándékaitól függetlenül nem mindig racionálisan, nem mindig a kiszámítható irányban, és a messze nem kiszámítható mértékben reagálnak a lépésekre. Nem lehet azt ígérni, hogy az elkövetkezendő egy két esztendőben, amig a gazdaság átalakítása a piacépítés folyamata tart, ez a bizonytalanság teljes körűen kiküszöbölhető lesz. Ugyanakkor, és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni: az ésszerű gazdálkodásnak, a józan takarékosságnak mindenfajta irányítási és szervezési bizonytalanság mellett sincs jobb, más alternatívája. És ezt jó néhány területen megkülönböztetett külön kormányzati intézkedések nélkül is végre lehetne hajtani. Tényleg csak az illusztáció kedvéért egyetlen példát engedjenek meg. Egyetlen százaléknyi anyag- és energiamegtakarítás a gazdálkodó szférában 15 milliárd, egyetlen százaléknyi költségmegtakarítás a költségvetési intézményeknél 5 milliárd forinttal növelhetné ezeknek a szervezeteknek a jövedelmeit és nem a kormánynak, az államháztartásnak a bevételeit. És ez alapvetően szervezettségen, következetes vezetésen, fegyelmezett munkán múlik. Igaza van Nobis Ferencnek abban, hogy nem minden vezető alkalmatlan, aki a gazdálkodó szervezetek élén dolgozik. Ugyanakkor az is tény, hogy azonos körülmények mellett működő gazdálkodó szervezetek teljesítményei közt elképesztően nagy különbség van attól függően, hogy ki milyen eredménynyel, hozzáértéssel, elkötelezettséggel és hatékonysággal vezeti az adott gazdálkodó egységet. Azt gondolom, tanulság ebből is adódik, többek között a vezetők kiválasztására nézve is. A konkrét javaslatokról néhány szót. Dudla József Borsod megyei képviselő a szerkezeti gondokkal küzdő borsodi térség kiemelt kezelésére tett konkrét javaslatokat. Szeretném a tisztelt Országgyűlést arról tájékoztatni, hogy a Minisztertanács júliusban teljes körűen áttekinti az észak-magyarországi térségben kialakult helyzetet, Borsod-, Nógrád- és Szabolcs megye problémáit. Előtte az érintett megyék vezetőivel tárgyalást folytatunk. Ennek keretében sor kerülhet azoknak a konkrét föltevéseknek a gyorsított megvalósítására is, amelyekre Dudla József utalt. Annyit azért el kell mondanom, hogy már ebben az esztendőben több mint fél milliárd forint központi támogatásban részesedik Borsod megye, részben a foglalkoztatási alap, részben a területfejlesztési alap erőforrásaiból.