Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-50

4193 Az Országgyűlés 50. ülése, 1989. június l-jén, csütörtökön 4194 engem édesanyám arra tanított, hogy vegyem komolyan azt a közmondást, hogy sok kicsi sokra megy. És aki a kicsit nem becsüli, az a nagyot nem érdemli. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: dr. Kőrös Gáspár képviselőtársunk felszó­lalása következik Bács-Kiskun megye 4-es választó­kerület. DR. KŐRÖS GÁSPÁR: Tisztelt Országgyűlés! Az 1989. évi pénzügyi egyensúlyjavítására vonatkozó ja­vaslatokismerete alapján szükségesnektartom, hogy az Országgyűlés által tárgyalt korábbi napirendi pontokat összevessem a mai helyzetünkkel. Természetes nem kí­vánom a tisztelt Országgyűlést terhelni részletes ismer­tetéssel, ezért vázlatosan felemlítem a következőket. 1987. szeptember 16-án tárgyaltuk a Minisztertanács el­nökének előterjesztését a kormány munkaprogramjá­ról. 1988. november 24-én a Tervhivatal elnöke számolt be a stabilizációs program végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai feladatokról szóló tájékoztatót mondta el. Az Országgyűlés elfogadta, ahogy itt ma már szó volt erről, a személyi jövedelemadóról, általános forgalmia­dóról, vállalkozási nyereségadóról szóló törvényeket és 1988. december 20-án tárgyaltuk az 1989. évi állami költségvetést. A felsorolt előterjesztésekaztacélt fogal­mazták meg, hogy a kormány mérsékli, majd megállítja az adósságnövekedését, megőrzi az ország fizetőképes­ségét, és mondják az előterjesztések korszerű­södjön a népgazdasági termelés, mérséklődjön a legsú­lyosabb társadalmi, szociális feszültség. 1990-re a költségvetés egyensúlyi körüli állapotot ér­jen el, ezt mondtaa 87-es kormányprogram. Az 1989. évi költségvetésről szóló parlamenti vita már megállapítot­ta, hogy az ez évi költségvetés nektöbb bizonytalan pont­ja van, ami a későbbiek folyamán beigazolódott. Most jelenleg tárgyaljuk a költségvetés módosítását, a szep­temberi ülésen pedig a kormány egy újabb hároméves gazdaságpolitikai csomagtervet terjeszt az Országgyű­lés elé. A Bács-Kiskun megyei 4-es számú választókerület­ben választópolgáraim több csoportjával folytattam konzultációt és véleményükkel egyetértve kívánom megállapítani a következőket. Több gazdasági csomag­terv került az Országgyűlés elé. Ezek hatására a lakos­ság életszínvonalát és életkörülményeit érintő terhek drasztikusan növekedtek, egyes társadalmi rétegek megélhetési feltételei már bizonytalanná váltak. A most beterjesztett pénzügyi egyensúly javítására vonatkozó javaslatok, ha nemkerülnek elfogadásra, akkor az év vé­géig számítások szerint a nemzetközi és belső viszony­latban egyaránt elfogadhatatlanhiány alakul ki. Tehát én úgy értelmezem, hogy az 1988. évi gazdasági helyzetün­ket a valóságnál — ahogy itt már elhangzott — kedve­zőbbnek értékeltük és ezért egy bizonytalan bázisra épí­tettük az 1989. évi pénzügyi tervet. A gazdaságban nem következett be a várt elmozdu­lás és értelmetlenül viselte és viseli el az ország lakos­sága a romló életkörülményeket. Az elmúlt hónapok­ban a kormányzat részéről át nem gondolt, kapkodó intézkedéseknek is tanúi voltunk, melyből egy példát szintén választóim követelésére, konkrét kérésére említek. A kormány elhatározta az autópálya használatidíj be­vezetését, majd visszavonta és új intézkedéssel 2 forint­tal megemelte a benzin literenkénti árát, azzal az ígéret­tel, hogy ezt a bevételt a költségvetéstől elkülönített számlára helyezi, és autópálya, illetve útépítésre hasz­nálják fel. Azonnal felmerült a kormány egy korábbi in­tézkedése, amikor a benzin literenkénti árát már emelte hasonló céllal, de azt a bevételt elnyelte a költségvetés. Választóim követelik, hogy azt a korábbi benzináre­melést figyelembe véve a kormány összevonva, tehát a benzin árából literenként 4 forintot helyezzen a költség­vetésből elkülönített útalapra. Egyidejűleg számoljon el a kormány, hogy a benzinárból származó költségvetési bevételt mire használta fel. A jelenlegi előterjesztés ez évre vonatkozó válságelhárító csomagterv és nem áll mögötte olyan perspektivikus gazdasági program, amely a valódi kibontakozást megalapozza, ahogy ezt már említette pénzügyminiszterünk is. A költségvetési egyensúly feszültségein belül közelíti meg a feladatokat és nem néz szembe azzal a problémá­val, hogy most már önálló életet élő eladósodási helyzet van Magyarországon. Az 1989. évi költségvetést érintő intézkedésekre, javaslatokra vonatkozóan a következő észrevételeket teszem. Kedvezőnek tartom azt az intéz­kedést, hogy a lakossági terheket közvetlenül nem érin­ti, de megjegyzem, hogy az 1989. évi fogyasztói árszín­vonalban többek véleménye szerint, és itt is elhangzott már, 20 százalékos növekedés valószínűsíthető, és ha nem is terheljük a vállalatokat újabb adókkal, a vállalati áremelések inflációgerjesztőek. Az eddig végrehajtott szociálpolitikai intézkedéseken kívül szükség van egy olyan szociálpolitikai csomag­tervre, amely az egyes rétegek és lakossági csoportok már elviselhetetlen életkörülményeit enyhítik, mint ahogy miniszterelnökünkis ezt említette. A költségveté­si kiadások csökkentésének egy részével egyetértek, kü­lön hangsúlyozottan üdvözlöm a honvédelmi és egyéb fegyveres testületek költségvetési megtakarítására ho­zott intézkedéseket. Arra kérem a kormányt, hogy ne kerüljön sor a mező­gazdasági üzemek támogatásának csökkentésére, mert azok, ahogy az előbbi napirendeknél erről már vitatkoz­tunk, a mezőgazdasági termelés biztonságát veszélyez­tetik, és legyen tekintettel a mezőgazdasági exporthoz fűződő népgazdasági érdekekre a kormány. Azzal a té­nnyel kell szembenézni, hogy a mezőgazdasági termé­keket exportáljuk vagy pedig rövid időn belül a mező­gazdaság termelésének csökkenése miatt a lakosság ellátására importra szorulunk. A tanácsokat érintő költségvetési elvonás differenci­áltan kerüljön végrehajtásra és ne érintse a községi ta­nácsokat, mert ezekhez a tanácsokhoz tartozó intézmé­nyek működésének pénzügyi feltételei jelenleg is mini­málisak. A társadalombiztosítás 1989. évi várható többletbevé­telből történő költségvetési átcsoportosítás ellentétben áll a társadalombiztosításról szóló törvénytervezettel. Ezért, ahogy Tomsits Erikának, nekem is az a javasla­tom, hogy a jelenlegi elvonást tekintse a kormány köl­csönnek, hitelnek, és ezt később térítse meg a társada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom