Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-35

2977 Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21-én, szerdán 2978 bizottsági ülésünkön részt vett, pontosan ugyanazt mondta el, amit itt. Feladatát nagyon jól ismerte, ezt a mi bizottságunk végighallgatta. És a következő történt: Nem tárgyalta meg és nem foglalt állást. Azt javasoltuk, mivel este volt már, a vitát folytatni erőnk nem volt, időnk még lett volna, azt javasoltuk — és mindez itt van nálam a szó szerinti jegyzőkönyvben —, hogy mivel nagyon sok érdekes gondolatot tartalmaz, Antalffy professzor ilyen finoman szokott fogalmazni, ezért azt javasoljuk, hogy az egész javaslat kerüljön az illetékes reformbizottság elé. Tizenkilencen voltunk jelen. Tizenkilenc igen szavazattal történt ez. Ennyit erről a kérdésről. És, hogy ne maradjon nyitva az előző kérdés sem. — valószínűleg újságírók meg fognak ebben keresni — , az a Heti Világgazdaságban elhangzott és szintén vélelmezhetően a valóságnak meg nem felelő, bizottságunk elé terjesztett, általa elmondott dolgok határidejével kapcsolatos. Köszönöm a figyelmüket és elnézést kérek, hogy a korrekcióért szót kértem. (Taps.) ELNÖK: Király Zoltán kér szót. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Nem értem a felvezetés ilyetén indokait kedves Bölcsey képviselőtársamtól, tudniillik azonosan beszéltünk. Én azt mondtam, hogy a 3 százalékos pótadó-csökkentést a bizottság többségileg megszavazta. Ugyanis ezt Horváth Jenő terjesztette először elő, mi ötén — és az ő képviseletükben én ezzel egyetértettem és támogattam —, ezt a bizottság többségileg megszavazta. A másiknál pedig a bizottság úgy foglalt állást, hogy támogatólag terjeszti be a csomagtervre vonatkozó javaslatunkat, a reformbizottsághoz. Sajnálom, hogy ilyen fölvezetéssel adta elő. Egyszerűen együtt gondolkodunk. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom. Bejelentem, hogy a szünetben a terv- és költségvetési bizottság a 38-as teremben ülést tart, tagjai azon vegyenek részt az előterjesztő miniszter elvtárssal együtt, és kérem, hogy a Király Zoltán által összeállított javaslatban résztvevő öt képviselő is legyen olyan kedves azon részt venni. Harminc perc szünetet rendelek el. Egyben megkövetem képviselőtársaimat, hogy a meghirdetett két óra előtt két és fél perccel előbb szólítottam munkára önöket. {Szünet: 15.43-16.39 - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Folytatjuk munkánkat. A törvényjavaslathoz több fölszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom. A felszólalásokra dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszol, övé a szó. DR. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Gazdag, az egyéves költségvetés tematikáját túlhaladó, azt hiszem, egész társadalmi-gazdasági életünket érintő sokrétű vita bontakozott ki. Jellemzője, hogy kereste, kutatta mai gondjaink megoldását. Sok javaslat — meg kell mondani, nem kevés kritika — hangzott el a kormány felé is. Látható, hogy egyik fontos területe ezeknek a javaslatoknak, bírálatoknak az, hogy jelenlegi költségvetési, tervezési, előkészítési, jóváhagyási rendünk részben már elavult. Azt gondolom, hogy ezt a költségvetési reform keretében minél gyorsabban át kell gondolnunk. Meggyőződésem, hogy ez mind a parlamenti vitáknak, mind az államigazgatási előkészítésnek jót tesz. Erre a kormány — mint ahogy az önök elé terjesztett költségvetési reform-elképzelés ezt tartalmazza is, amelyet írásban a képviselőknek rendelkezésre bocsátottunk — teljes mértékben kész. A javaslatokhoz azonban hadd mondjam el, hogy megítélésem szerint egy jellemzőjük volt, és néhány képviselői javaslattól eltekintve — és elsősorban Mayer Bertalan, talán Moravszki György képviselő volt a kivétel — a megoldást túlnyomórészt az elosztás szférájában keresték és — azt hiszem — nem eléggé irányultak arra a lehetőségre, amely nélkül nincs, nem lehet kibontakozás ebben az országban, mert egyetlen ország sem tudott, — amely ezen az úton végigjárt — csak az elosztás szférájában keresve a megoldást kibontakozni. Ez pedig az, hogy az értelmesebb, hatékonyabb munka irányába menjünk, hogy a vállalatok költséggazdálkodása is javuljon, mert ez teremthet csak annyi értéket, jövedelmet, amellyel megérett, társadalmilag szükséges feladatainkat megoldani képesek legyünk, nagyobb konfliktusok nélkül! (Taps.) Nagyon sok igény, nagyon sok javaslat hangzott el arról is, hogy a jövő évben mivel kíván a Parlament foglalkozni. A kormány mindezekkel egyetért, amelyek a jelenlegi és. átalakuló, javuló irányítási rendbe beleférnek. Ez alatt azt értem, hogy a Parlament beszámoltassa, ellenőriztesse a kormányt, a kormány munkájának fő irányait és arányait határozza meg. Nagyon sok ilyen javaslat is elhangzott, de úgy gondolom, nem érthetek egyet azokkal ía javaslatokkal, amelyek a kormányzást átveszik a kormánytól és ezt a parlament kezébe helyeznék. Ilyen javaslatok is elhangzottak. Ezeket kérem átgondolni és felülvizsgálni. Negyvenkettő — ha jól számoltam, lehet, hogy valamivel több felszólalás hangzott el. Kérem felmentésüket, hogy én egyénenként, név szerint valamennyi felszólalásra, elhangzott véleményre és javaslatra reagáljak. Ez — azt hiszem — egy zárszó keretébe nem férhet bele. Válaszomat alapvetően két csoportra szeretném osztani. Az egyik: néhány olyan alapvető kérdésre javaslatra, amely - azt hiszem — mai gondjaink megoldására irányul, s amelyekre a kormány teljesen nyitott, egyet ért, teljes mértékben azonosul ezekkel a törekvésekkel. Ezek közül jónéhányat nem teljeskörűen kiemelek. Az egyik ilyen a társadalom rezsijének csökkentése. Valaki úgy mondta, hogy talán tabu még mindig ez a téma. A kormány számára nem tabu! Minden ésszerű és értelmes javaslatot szívesen veszünk és megvalósítani szándékozunk. Nagyon sok kritika érte a bürokratikus előírásokat, a rendkívül sok kötöttséget. Szeretném tájékoztatni a