Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-35

2977 Az Országgyűlés 35. ülése, 1988. december 21-én, szerdán 2978 bizottsági ülésünkön részt vett, pontosan ugyanazt mondta el, amit itt. Feladatát nagyon jól ismerte, ezt a mi bizottságunk végighallgatta. És a következő tör­tént: Nem tárgyalta meg és nem foglalt állást. Azt ja­vasoltuk, mivel este volt már, a vitát folytatni erőnk nem volt, időnk még lett volna, azt javasoltuk — és mindez itt van nálam a szó szerinti jegyzőkönyvben —, hogy mivel nagyon sok érdekes gondolatot tartal­maz, Antalffy professzor ilyen finoman szokott fogal­mazni, ezért azt javasoljuk, hogy az egész javaslat ke­rüljön az illetékes reformbizottság elé. Tizenkilencen voltunk jelen. Tizenkilenc igen szavazattal történt ez. Ennyit erről a kérdésről. És, hogy ne maradjon nyitva az előző kérdés sem. — valószínűleg újságírók meg fognak ebben keresni — , az a Heti Világgazdaságban elhangzott és szintén vélelmezhetően a valóságnak meg nem felelő, bizottságunk elé terjesztett, általa el­mondott dolgok határidejével kapcsolatos. Köszönöm a figyelmüket és elnézést kérek, hogy a korrekcióért szót kértem. (Taps.) ELNÖK: Király Zoltán kér szót. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Nem értem a felvezetés ilyetén indokait kedves Bölcsey képviselőtársamtól, tudniillik azonosan be­széltünk. Én azt mondtam, hogy a 3 százalékos pót­adó-csökkentést a bizottság többségileg megszavazta. Ugyanis ezt Horváth Jenő terjesztette először elő, mi ötén — és az ő képviseletükben én ezzel egyetértettem és támogattam —, ezt a bizottság többségileg megsza­vazta. A másiknál pedig a bizottság úgy foglalt állást, hogy támogatólag terjeszti be a csomagtervre vonat­kozó javaslatunkat, a reformbizottsághoz. Sajnálom, hogy ilyen fölvezetéssel adta elő. Egyszerűen együtt gondolkodunk. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat­hoz több felszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát le­zárom. Bejelentem, hogy a szünetben a terv- és költ­ségvetési bizottság a 38-as teremben ülést tart, tagjai azon vegyenek részt az előterjesztő miniszter elvtárs­sal együtt, és kérem, hogy a Király Zoltán által össze­állított javaslatban résztvevő öt képviselő is legyen olyan kedves azon részt venni. Harminc perc szünetet rendelek el. Egyben megkö­vetem képviselőtársaimat, hogy a meghirdetett két óra előtt két és fél perccel előbb szólítottam mun­kára önöket. {Szünet: 15.43-16.39 - Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: Folytatjuk munkánkat. A törvényjavas­lathoz több fölszólaló nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom. A felszólalásokra dr. Villányi Miklós pénz­ügyminiszter válaszol, övé a szó. DR. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Gazdag, az egyéves költségvetés tematikáját túlhala­dó, azt hiszem, egész társadalmi-gazdasági életünket érintő sokrétű vita bontakozott ki. Jellemzője, hogy kereste, kutatta mai gondjaink megoldását. Sok ja­vaslat — meg kell mondani, nem kevés kritika — hangzott el a kormány felé is. Látható, hogy egyik fontos területe ezeknek a javaslatoknak, bírálatok­nak az, hogy jelenlegi költségvetési, tervezési, elő­készítési, jóváhagyási rendünk részben már elavult. Azt gondolom, hogy ezt a költségvetési reform kere­tében minél gyorsabban át kell gondolnunk. Meggyő­ződésem, hogy ez mind a parlamenti vitáknak, mind az államigazgatási előkészítésnek jót tesz. Erre a kormány — mint ahogy az önök elé terjesz­tett költségvetési reform-elképzelés ezt tartalmazza is, amelyet írásban a képviselőknek rendelkezésre bo­csátottunk — teljes mértékben kész. A javaslatokhoz azonban hadd mondjam el, hogy megítélésem szerint egy jellemzőjük volt, és néhány képviselői javaslattól eltekintve — és elsősorban Mayer Bertalan, talán Mo­ravszki György képviselő volt a kivétel — a megoldást túlnyomórészt az elosztás szférájában keresték és — azt hiszem — nem eléggé irányultak arra a lehetőségre, amely nélkül nincs, nem lehet kibontakozás ebben az országban, mert egyetlen ország sem tudott, — amely ezen az úton végigjárt — csak az elosztás szférájában keresve a megoldást kibontakozni. Ez pedig az, hogy az értelmesebb, hatékonyabb munka irányába men­jünk, hogy a vállalatok költséggazdálkodása is javul­jon, mert ez teremthet csak annyi értéket, jövedel­met, amellyel megérett, társadalmilag szükséges fela­datainkat megoldani képesek legyünk, nagyobb konf­liktusok nélkül! (Taps.) Nagyon sok igény, nagyon sok javaslat hangzott el arról is, hogy a jövő évben mivel kíván a Parlament foglalkozni. A kormány mindezekkel egyetért, ame­lyek a jelenlegi és. átalakuló, javuló irányítási rendbe beleférnek. Ez alatt azt értem, hogy a Parlament be­számoltassa, ellenőriztesse a kormányt, a kormány munkájának fő irányait és arányait határozza meg. Nagyon sok ilyen javaslat is elhangzott, de úgy gon­dolom, nem érthetek egyet azokkal ía javaslatokkal, amelyek a kormányzást átveszik a kormánytól és ezt a parlament kezébe helyeznék. Ilyen javaslatok is el­hangzottak. Ezeket kérem átgondolni és felülvizs­gálni. Negyvenkettő — ha jól számoltam, lehet, hogy valamivel több felszólalás hangzott el. Kérem felmen­tésüket, hogy én egyénenként, név szerint valamennyi felszólalásra, elhangzott véleményre és javaslatra rea­gáljak. Ez — azt hiszem — egy zárszó keretébe nem férhet bele. Válaszomat alapvetően két csoportra sze­retném osztani. Az egyik: néhány olyan alapvető kérdésre javaslat­ra, amely - azt hiszem — mai gondjaink megoldására irányul, s amelyekre a kormány teljesen nyitott, egyet ért, teljes mértékben azonosul ezekkel a törekvések­kel. Ezek közül jónéhányat nem teljeskörűen kieme­lek. Az egyik ilyen a társadalom rezsijének csökken­tése. Valaki úgy mondta, hogy talán tabu még mindig ez a téma. A kormány számára nem tabu! Minden ésszerű és értelmes javaslatot szívesen veszünk és meg­valósítani szándékozunk. Nagyon sok kritika érte a bürokratikus előírásokat, a rendkívül sok kötöttséget. Szeretném tájékoztatni a

Next

/
Oldalképek
Tartalom