Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-47

3957 Az Országgyűlés 4 7. ülése, 1989. május 12-én, pénteken 3958 kapott tájékoztatás alapján és a gyakorlati tapaszta­lat alapján tudomásunkra jutott, hogy meghatározat­lan ideig az állami támogatás folyósítását a pénzügyi kormányzat felfüggesztette. Kérdésem: milyen idő­tartamra várható az állami támogatás felfüggesztése, illetve milyen mértékben csökkentődik, ha csökken­tődik. Ugyanis a folyamatos működtetéshez szükséges ez, és az év elején összeállított pénzellátási tervben üte­mezett állami támogatás tartós hiánya a tanácsoknál, bizony súlyos fizetésképtelenséget okozhat. Ugy, hogy a kórházi dolgozóknak, vagy az oktatási intéz­mények dolgozóinak esetleg nem tudunk bért fizet­ni, vagy rendkívül magas kamattal tudjuk csak a hitelt felvenni. Kérem pénzügyminiszter urat erre a választ megad­ni. Köszönöm szépen szíves türelmüket. ELNÖK: A válaszra dr. Békési László miniszter illetékes. Dr. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Molnár Ferenc! A magyar költségvetésnek az a természetrajza, hogy az év első hónapjaiban a gazda­ság teljesítményeihez igazodó adóbefizetések szeré­nyebbek, a kiadások pedig ütemesen felmerülnek, sőt télről lévén szó, a fűtési költségek miatt ezek a kiadá­sok az átlagos havi kiadásoknál magasabbak. Azért, hogy a költségvetést újabb kamatterhektől megkíméljük, az átmeneti likviditási zavarok elhárí­tása érdekében, 18, vagy 20 százalékos nemzeti banki piaci kamatozású hitelt, a költségvetés ebben a nehéz időszakban sem akar felvenni. Hogy finanszírozási feladatait teljesíteni tudja, ezért azokon a területeken, ahol a rendelkezésre álló pénzkészlet-állomány a folyamatos működést lehetővé tette, az állami támo­gatást — időarányos és tervezett részénél — szeré­nyebb mértékben bocsátottuk rendelkezésre. Hye­nek a tanácsok. Az első négy hónapban az időarányos 33 százalék és a tervezett 36 százalékos ütemezés helyett, április végéig az állami támogatás 29 százalékát bocsátottuk a tanácsok rendelkezésére. Miután a személyi jövede­lemadó, — ahol viszont a bérek és a keresetek gyor­sabb ütemű növekedése miatt a bevételek jobban bu­zognak az eredetileg tervezettnél, — a helyi tanácsok bevétele, az első négy hónapban a helyi tanácsoknál összesen az összes éves bevétel 36 százaléka állt ren­delkezésre. Ezt egészítette ki január elsején a 20 mil­liárdos nagyságrendű pénzmaradvány, amely hathe­tes kiadásnak a finanszírozásához elégséges. Általában az ország tanácsainál ez a fajta átmeneti állami támogatás-csökkentés nem okozott finanszí­rozási gondot. Néhány helyen igen, több képviselő is jelezte ezt. Jövő héten, 15-vel az esedékes adóbevéte­lek befolynak, és 3 napon belül nemcsak az esedékes részt, hanem az eddig visszatartott állami támogatást is hiánytalanul a tanácsok rendelkezésére bocsátjuk. Kérem szíveskedjenek tudomásul venni a választ. ELNÖK: Dr. Bugán Mihály képviselőtársunk kér­dést tesz fel a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez a Tisza II. vízlépcső beruházás 3. ütemé­vel összefüggő járulékos beruházások tárgyában. Dr. Bugán Mihály képviselőtársamat illeti a szó Szol­nok megye 12. választókerülete. Dr. BUGÁN MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Ur! A kérésem és kérdésem arra vonatkozik, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső jelentésével kapcsolatos vi­tában a hozzászólásomban kértem és kérdeztem, hogy mikor fejeződhet be a Tisza II. vízlépcsőnek 3. befe­jező üteme. Ez főként környezetvédelmi, de vízgaz­dálkodási beruházásokat is érint. Kérdezem tehát, hogy mikorra várhatjuk és milyen léptékekkel ennek befejezését. Köszönöm. ELNÖK: dr. Maróthy László minisztert illeti a szó. Dr. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Ur! Azon az egy ülésen egy vízlép­cső elég volt, nemhogy még egy másodikba is bele­kezdjen az ember. A kérdés azonban széles körű érdeklődésre tart számot, Bugán Mihály képviselő úron kívül a térségben érintett képviselők és tanácsok rendszeresen tesznek észrevételeket az állapotokkal kapcsolatban. Miután a tárcát ez folyamatosan fog­lalkoztatja, ezért arra jutottunk, hogy a harmadik ütemet illetően egy komplex tanulmányt készítünk a teendőkre vonatkozóan, amelyik az eredeti célkitű­zéseket összeveti a mai gazdasági helyzettel, a mostani igényekkel és a közbeni tapasztalatokkal, hiszen jócs­kán származott ebből mélyenszántó tapasztalat is. Ez a bizonyos tanulmány terv szándékunk szerint és az előkészítettségét illetően ez esztendő végére, jövő esztendő elejére elkészül. Az akadémiának mindenfé­le intézményei egyetemek, a tanács és mások vesz­nek részt, majd meg kell beszélni az érintett térség tanácsaival, mert nagyon aprólékos munkáról van szó. Valamikor, nem is olyan régen az volt az elképze­lés, hogy 1994-re ez az építkezés befejeződik. Ma na­gyon nehéz megmondani, ezért a számot másképpen fogalmaznám. Ezt a művet 2000-re be kell fejezni. Oka az, hogy a térségben, főleg a belterületi vízrende­zések a lakosságnak nagyon sok gondot okoznak. Elmaradtak a szennyvízlevezetési problémák orvos­lásai; magában a tározó térben az alacsony borított­ság miatt különféle problémák jelentkeznek. Eliszapo­lódás, a növényzetnek a túlburjánzása is közvetlen minőségi gond. Ezen kívül van más is, ami éppen ezekben a napokban nagyon figyelmeztető a vízrend­szeren, talán a tisztelt ház fölfigyelt arra, hogy az el­múlt napokban rendkívül komoly védekezés volt a Tisza mellékfolyóin. Fönt a hegyekben nem volt hó, heves záporok hallatlanul erőteljes áradásokat váltot­tak ki, és nagyon komolyan veszélyeztették fönt észa­kon a keleti mellékfolyókat és a Kőrösnek a víz­rendszerét is. Még annyit meg szeretnék említeni, hogy bizonyos félreértések tapasztalhatók az „ütemeket" illetően. Ez a három ütem nem úgy képzelendő el, hogy egy­más hegyére, hátára épül föl és minél magasabb, an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom