Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-47
3955 Az Országgyűlés 47. ülése, 1989. május 12-én, pénteken 3956 Dr. HORN GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Mezey Károly! Először is köszönöm elismerő szavait a magyar külpolitikáról. Azt hiszem, ahogy önöknek, nekünk is, a kormány tagjainak is néha szükségünk van sikerélményre. Ami a kérdését illeti: Diplomatáink mintegy háromnegyede itthon szerezte a felsőfokú képzettségét, a hazai egyetemeken és főiskolákon. A másik negyede a Szovjetuniótól az Egyesült Államokig sok országban tanult és tanul. Ez nem magyar sajátosság, hanem nemzetközi gyakorlat. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni azt, hogy például a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diplomáciai szakán a korábbiaktól eltérően a 15 fővel szemben most 10 fő tanul. Ez azért fontos számunkra, mert ott nemcsak világnyelvet tanulnak, az oroszon kívül egy világnyelvet, hanem olyan ritka nyelveket is, amelyeknek a hazai oktatása itthon nem folyik, valamint a moszkvai intézetben egy-egy országra, országcsoportra szakosodnak, és ezeket a tanulmányokat itthon nagyon jól tudjuk a diplomáciai munkában hasznosítani. Azt is meg kívánom jegyezni, hogy diplomáciai pályára csak felvételi vizsga alapján, pályázati keretben történik bárkinek is a felvétele és — hozzáteszem — ebben nincs különbségtétel aszerint, hogy ki végzett külföldön vagy itthon főiskolai, egyetemi tanulmányokat. Egyformán meg kell felelni a nyelvi és szakmai követelményeknek. Egyébként a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemmel kapcsolatban vagyunk olyan értelemben, hogy szeretnénk fejleszteni, erősíteni az ottani diplomataképzést. Végül engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Tapasztalatunk a következő: azok a fiatalok, akik külföldön folytatják a tanulmányaikat, és ennek keretében jobban megismerkednek a környező világ vagy a szűkebb nemzetközi környezet valóságával, ezeknek nemhogy csökkenne, ellenkezőleg, erősödik a magyarságtudatuk, illetve az elkötelezettségük a nemzeti törekvéseink iránt. Köszönöm. ELNÖK: Én is köszönöm. Polgári István képviselőtársunk kérdést tesz fel a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszternek a működési engedéllyel rendelkező kisiparos kivitelezői jogosultságának megadása tárgyában. Polgári István képviselőtársamat illeti a szó, Hajdú-Bihar megye 7. választókerület. POLGÁRI ISTVÁN: Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! A lakáshozjutás társadalmi problémájának a megoldásában meghatározó szerepe jut a lakosságnak, az önerős családiház építésnek. Az építési vállalkozás jogi és szakmai feltételeit meghatározó rendeletek értelmében új épület kivitelezésére mestervizsgás kisiparos vállalkozhat. Családi összefogással történő építés esetén a szakmai hozzáértés nem előírás, de meg kell nevezni a felelős műszaki vezetőt. A választókörzetemből kapott jelzések és a KIOSZ Hajdú-Bihar megyei szervezetének tapasztalatai is azt mutatják, hogy az építtetés a nagyközségekben és a városokban ilyen módon megoldott, a falvakban azonban mások a körülmények. Kevés a magasabb képesítésű kisiparos. Felelős műszaki vezetőt többnyire a megyeszékhelyen találnak. A kalákaépítés lelkes, de laikus résztvevői állandó felügyelet nélkül dolgoznak, és nagyon sok hibát követnek el. A felelősséget a bíróság utólag tisztázza, de a megoldás a megelőzés volna, több szakember bevonása a kivitelezői munkába. Kérdésem az, hogy a 30/1982. XII. 29-i ÉVM rendelet módosítható-e olyan módon, hogy a működési engedéllyel és gyakorlattal rendelkező kisiparos kőműves is vállalkozhasson új lakás építésére. A falvakban ez jelentene valóságos megoldást, mert ez a kisipari forma létezik. Ha az iparos képesítése és gyakorlata nem nyújt elég garanciát az új épület megfelelő kivitelezésére, akkor műszaki ellenőr alkalmazása ugyanúgy előírható, mint a családi építkezéseknél. Kérem miniszter úr válaszát. ELNÖK: A kérdésre Derzsi András miniszter válaszol. DERZSI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Polgári István! A tanácsi építésfelügyeleti szervezetek évente körülbelül 4500 épületet vizsgálnak meg és az a tapasztalat, hogy ezeknek körülbelül a fele olyan hibákkal készül el, ami súlyosan veszélyezteti ezeknek az épületeknek az állékonyságát, magyarul: ezek sok esetben életveszélyesek. A laikus építkezésnek tehát rendkívül súlyos anyagi kárai is vannak. Ez a tapasztalat arra figyelmeztet bennünket, hogy az épületek fontosabb tartószerkezeteinek építésénél a szakmai követelmények tekintetében nem lehetünk engedékenyek. Az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló új minisztertanácsi rendelet jelenleg előkészítés alatt áll, a rendelet-tervezetben azonban nem tervezzük a szakmai előírások egyhítését. Magam is egyetértek Polgári Istvánnal abban, hogy a cél elsősorban a megelőzés, a segítés és nem a szankcionálás. Ezért a hatósági munka erősítése mellett megkezdtük egy olyan szolgáltató szervezet létrehozását, amely nemcsak a nagyvárosokban és a városokban, hanem a kistelepüléseken is segíti a lakásépítést és általában az építési tevékenységet, s ebben látjuk a kérdés valódi megoldását. Kérem, hogy a válaszomat elfogadni szíveskedjenek. ELNÖK: Köszönöm. Molnár Ferenc képviselőtársunk kérdést tesz fel a pénzügyminiszterhez a tanácsi költségvetési tervekben állami hozzájárulás folyósításának felfüggesztése tárgyában. Molnár Ferenc képviselőtársamat illeti a szó, Szolnok, 11. választókerület. MOLNÁR FERENC: Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kérdésem végső soron dr. Südi Bertalan képviselőtársam már elmondott kérdéséhez egy bizo. nyos specifikus területen kapcsolódik. Nevezetesen a tanácsok költségvetésében a források között az állami támogatás hányada a saját bevételek mellett még igen jelentős. Ez a mi városunkban Karcagon mintegy 50 százalék. Tehát körülbelül 290 millió forint évente. A közelmúltban megyei tanácsunk illetékesétől
