Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-47
3953 Az Országgyűlés 4 7. ülése, zat KGST-, illetve más kétoldalú nemzetközi szerződéssel, vagy magas szintű állami döntéssel elkötelezte-e magát a létesítmény megvalósítására, illetve mi a kormány végleges álláspontja ebben a kérdésben. A Dunakanyar régiójában élő lakosság, választóim és az ország érdekeit véleményem szerint az szolgálná leghatékonyabban, ha a létesítménynek a Dunakanyarban történő megvalósítását a kormány véglegesen levenné napirendről. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: A kérdésre dr. Horváth Ferenc ipari miniszter válaszol. HORVÁTH FERENC: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Berdár Béla képviselő! Engedjék meg, hogy hivatkozzam az előbb említett hosszú távú erőműépítési programra, amely 2010-ig szól, kidolgozás alatt áll, és a kövekező egyeztetés után ezt a kormány, s a parlamenti bizottság elé terjesztjük. Meg kell mondanom, hogy ez a program, ami 2010-ig szól, egyáltalán nem számol sehol sem szivattyús tározó-erőmű létesítésével az ország területén. Mindössze azt a feladatot jelöli meg, hogy ilyen erőművek létesítésére alkalmas különböző telephelyek tanulmányi szintű összehasonlítását végezze el, tehát, hogy egyáltalán hol lehetne ilyet csinálni, s ebből melyik lenne gazdaságosabb. Éppen ezzel összhangban, amikor tudomást szereztünk arról, hogy az Urbanisztikai Társaságban rendezett kiállításon ilyen definitív jelleggel mutatták be a Pilis-beli ilyen erőmű létesítését, akkor levelet írtunk a VÁTI igazgatójának azzal: ilyenfajta definitív bemutatás és egyáltalán ilyen bemutatás nem indokolt az adott felfogás mellett. Hadd tegyem hozzá: itt is az történt a kiállításon - nem akarom én ezt túlmagyarázni —, hogy a maketten szerepelt a szivattyús tározó erőmű, ugyanakkor a szöveges anyagban, ami a koncepciót tartalmazta — amit természetesen egy kiállítás látogatója miért olvasna el? —, abban nem szerepelt a szivattyús tározó erőmű. Azért szeretném megerősíteni, amit említettem: tehát 2010-ig sehol az ország területén nem tervezünk szivattyús tározó erőművet. Telephelyeket vizsgálunk alternatív összehasonlító jelleggel — és hadd tegyem hozzá még azt is: semmiféle hazai, nemzetközi elkötelezettség sincs a Prédikálószék szivatytyús erőmű megvalósítására. Valamikor a 60-as évek elején vetették fel felénk, ilyen racionális megoldásként — egyébként hadd tegyem hozzá, hogy valóban az, műszaki szempontból különösen —, de nincs semmifajta elkötelezettség sem hazai, sem nemzetközi. Tehát mivel az általunk benyújtásra előkészítés alatt álló erőműépítési program nem tartalmaz ilyen erőműépítést, ezért a kormány elé sem kívánjuk ezt így terjeszteni. Kérem, hogy a kérdésre adott válaszomat szíveskedjenek elfogadni. Kérem az Országgyűlést, illetve a képviselőt. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. Dr. Südi Bertalan képviselőtársunk kérdést tett fel a Minisztertanács elnö} 89. május 12-én, pénteken 3954 kéhez az állami költségvetés pontos tervezése tárgyában. Dr. Südi Bertalan képviselőtársamat illeti a szó, Bács- Kiskun megye 12. választókerület. Dr. SÜDI BERTALAN: Tisztelt Országgyűlés! Németh Elvtárs! A tömegkommunikáció jóvoltából nemrég arról éretesülhetünk, hogy az állam idei éves költségvetésében már az első negyedév végén komoly pénzügyi gondok jelentkeztek. E zavarból utólag arra lehet következtetni, hogy az elmúlt év decemberében e tárgyban elénk terjesztett törvényjavaslat meglehetősen foghíjas volt, amit viszont a választóink — nekünk képviselőknek, mivel mi fogadtuk el a javaslatot — nemigen méltányolnak. Kérdezem: a kormány milyen intézkedéseket tervez, hogy a jövőben elkerülhetővé váljék a képviselők félreinformálása, illetve elérhető legyen, hogy az Országgyűlés minden eléje kerülő konkrét ügyben és tárgykörben a kormány valósághű tájékoztatásának mérlegelésével hozhassa az egész népgazdaságra vagy a társadalomra kiható döntéseit. Kérem az illetékes elvtárs válaszát. (Német Miklós ugyanis távol volt.) ELNÖK: A kérdésre a pénzügyminiszter válaszol. Dr. Békési László. Dr. BÉKÉSI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Südi Bertalan! A következő parlamenti ülésszakon a kormány tételesen elszámol az Országgyűlésnek az ország gazdasági helyzetével, benne az állami költségvetés kialakult pozíciójával. Kérem egyetértésüket, hogy ennek keretében részletes és tételes választ adhassunk 30 napon belül a kérdésre. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm. Dr. Mezey Károly képviselőtársunk kérdést tesz fel a külügyminiszternek a diplomaták hazai intézetekben történő képzése tárgyában. Dr. Mezey Károly képviselőtársamat illeti a szó, Szabolcs-Szatmár megye 18. választókerület. Dr. MEZEY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Külügyminiszter Úr! A magyar külpolitika az utóbbi időkben jelentős sikereket ért el és egyes lépései arra utalnak, hogy Magyarország szuverenitása erősödőben van. Ez jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést és elismerést váltott ki. Nem nehéz megjósolni, hogy a jövőben a magyar külpolitika szerepe erősödni fog azon az úton, amelyen elindultunk az európai integrálódás felé. Fontos kérdésnek látszik, hogy diplomáciai függetlenségünket kihangsúlyozzuk azáltal: a magyar diplomaták képzése ne külföldön, hanem hazai intézetekben történjen. Az a kérdésem tehát: a Külügyminisztérium foglalkozik-e azzal, hogy a magyar diplomaták képzését hazai alapokra helyezze? ELNÖK: A kérdésre a külügyminiszter, dr. Horn Gyula válaszol.
