Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-46

3863 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3864 államtitkár úr erre mondta, hogy ez pazarlás a gazdasággal és bűn a fiatalokkal szemben. A munkahelyeken már dolgozó, időközben feleslegessé vált fiatal munkaerő átcsoportosítási és átképzési rendszerét nagyon sürgősen ki kell dolgozni, hogy az sokkal gördülékenyebben és sokkal hatékonyabban működjön. Itt fiatalemberekről van szó, akik gyermeket nevelnek, akiknek OTP-hitel kötelezettségei vannak és nagyon sok egyéb minden. És itt szeretném még megjegyezni, hogy a pályakezdő fiatalok nagyon sok esetben elmennének lakóhelyüktől távoli munkahelyre is, de ehhez kulturált munkásszállásokra lenne szükség. A fiatalok esetén utolsó lehetőség legyen a segélyezés. Azt hiszem, ezzel mindenki egyetért. De ha erre sor kerül, és erre sor kerül s gondolom, a jövőben mégjobban, itt figyelembe kellene venni az életkori sajátosságokból adódó problémákat, tehát a feltételrendszerét ehhez kellene igazítani. Gondolok itt arra, hogy a pályakezdők is juthassanak pályakezdő segélyhez. Tisztelt Országgyűlés! A fiatalok dolgozni szeretnének, önállóan szeretnének elindulni az életbe és sajátmaguk szeretnék megteremteni egzisztenciájukat. Mikor fiatalokat mondok, akkor egyaránt gondolok egészséges, sérült és fogyatékos fiatalokra is. A munkához való jogot, melyet az emberi nyilatkozatok dekrétuma, az alkotmány, az ifjúsági törvény egyaránt rögzít, sokkal komolyabban kellene venni, esetleg kompromisszumként az első munkahelyhez való jogot. A fiatalok érzik és tudják, hogy gazdaságunk nehéz helyzetben van. De látják és talán élesebben is mint mi, hogy ebben az országban még mindig sok a pazarlás és sok a feleslegesen kidobott pénz. Gondolok arra, mert nagyon sokba kerül a bürokrácia virágoztatása, a hatalmas államapparátus fenntartása, sokszor teljesítmény nélkül extra nagyságú bérek, prémiumok kifizetése és látják azt is, hogy még mindig nagyberuházásokban tudunk gondolkodni és nem takarékosságban. Az említett kiadásoknak, ha csak egy részét fordítanánk a fiatalokra, azt hiszem, az lenne a legésszerűbb és legbiztosabban visszatérülő beruházás. Tisztelt Országgyűlés! Az ÁISH által beterjesztett anyagot, az írásos anyagot nem fogadtam volna el; most, hogy hallottam a szóbeli kiegészítést, egy kicsit zavarban vagyok, mert tartalmazta azokat a részeket, amelyeket hiányoltam, kivéve — és még mindig hiányolom - az ifjúsági alap felhasználásáról szóló beszámolót. Tisztelettel kérem, hogy máskoir az arány fordított legyen és a kiadott vitaanyag legyen a tartalmasabb és konkrétabb, és ne a szóbeli kiegészítés. (Taps.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! ön tegnap már említette az ifjúságot és hogy kíván foglalkozni az ifjúság problémájával. Kérem, hogy az elkészülő kormányprogramban külön térjen ki arra, hogyan kívánja megoldani a fiatalok legégetőbb problémáját. Adjon garanciákat ezek megvalósulására, és legkésőbb egy év múlva számoljon be az Országgyűlés előtt az elért eredményekről. Kérem, vegye figyelembe az új ifjúsági szervezetek véleményét, mert a jó ifjúságpolitikát csak a fiatalokkal együtt lehet kialakítani. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Moravcsik Ferencné képviselőtársunk felszólalását. Mivel a figyelem — úgy látom — egy kicsit lankad, először szeretnék teljes elnöki pártatlansággal egy ténymegállapítást tenni: hogy lassan haladunk. (Derültség.) A másik dolog, - miután azért majd gondolkodnunk kell rajta, hogy körülbelül miként tervezzük az időt, jelzem — még 12 jelentkező van ehhez a napirendhez. A következő harmadik dolog, amiről szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy 15 interpelláció van. A számos interpellációs kérdés címzettjein úgy látom, hogy képviselőtársaim kellő megértést és tapintatot tanúsítottak azokkal az új miniszterekkel szemben, akik nem a minisztériumon belül léptek előre e tisztségbe. Sem a művelődési, sem a mezőgazdasági miniszter nem kapott interpellációt, kérdést. A következő dolog, hogy a többi interpellációban érintett, most megválasztott miniszter figyelmét felhívom arra a Házszabályban foglalt lehetőségre, - amennyiben ezzel élni kívánnak természetesen —, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Az interpellációkat ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtották be a képviselők. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyébként 1 órakor tervezzük az ebédszünetet. Most Szabó István képviselőtársunk felszólalása következik. Budapest, 8. választókerület. SZABÓ ISTVÁN: Tisztelt Parlament! Kedves Képviselőtársaim! Hosszú hetek vitája után jutott el parlamentünk a mai napirendi ponthoz, az 1971. évi negyedik törvény érvényesülése tapasztalatainak a tárgyalásához. Ennek szükségességéről eltérő volt a képviselőcsoportok, különféle ifjúsági szervezetek, különféle testületek véleménye. Alapot adtak erre a nyilvánosságra hozott beszámolók, a lassan felismerhetetlenné váló gazdasági és társadalmi hatások összessége és az ifjúság problémáinak társadalmi megítélése. Amikor az ifjúsági és sportbizottság több mint egy évvel ezelőtt javasolta a téma napirendre tűzését, azért tette ezt, mert a 18 éve megalkotott törvény érvényesülésének útját vizsgálva szerette volna a mai helyzetet látni a kormány megítélése szempontjából. Nem a múlton akart rágódni; olyan ötleteket szeretett volna a felszínre juttatni, amelyek a további kormányzati munkában hasznosíthatók, és azért, mert ifjúságunk helyzetét olyan betegként kell kezelnünk, akin már keveset segít a feltáró, megelőző munka, helyét át kell vegye a gyógyítás, a problémák megoldása. Ezért is örülök annak, hogy a napirend végűi is tárgyalásra került. Kérem, engedjenek meg egy nagyon rövid személyes kitérőt, amivel igazolni szeretném, hogy a szóké-