Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-46

3863 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3864 államtitkár úr erre mondta, hogy ez pazarlás a gaz­dasággal és bűn a fiatalokkal szemben. A munkahe­lyeken már dolgozó, időközben feleslegessé vált fia­tal munkaerő átcsoportosítási és átképzési rendszerét nagyon sürgősen ki kell dolgozni, hogy az sokkal gördülékenyebben és sokkal hatékonyabban mű­ködjön. Itt fiatalemberekről van szó, akik gyermeket nevelnek, akiknek OTP-hitel kötelezettségei vannak és nagyon sok egyéb minden. És itt szeretném még megjegyezni, hogy a pályakezdő fiatalok nagyon sok esetben elmennének lakóhelyüktől távoli munka­helyre is, de ehhez kulturált munkásszállásokra len­ne szükség. A fiatalok esetén utolsó lehetőség legyen a segélyezés. Azt hiszem, ezzel mindenki egyetért. De ha erre sor kerül, és erre sor kerül s gondolom, a jövőben mégjobban, itt figyelembe kellene venni az életkori sajátosságokból adódó problémákat, tehát a feltételrendszerét ehhez kellene igazítani. Gondolok itt arra, hogy a pályakezdők is juthassanak pályakez­dő segélyhez. Tisztelt Országgyűlés! A fiatalok dolgozni szeret­nének, önállóan szeretnének elindulni az életbe és sajátmaguk szeretnék megteremteni egzisztenciájukat. Mikor fiatalokat mondok, akkor egyaránt gondolok egészséges, sérült és fogyatékos fiatalokra is. A mun­kához való jogot, melyet az emberi nyilatkozatok dekrétuma, az alkotmány, az ifjúsági törvény egy­aránt rögzít, sokkal komolyabban kellene venni, eset­leg kompromisszumként az első munkahelyhez való jogot. A fiatalok érzik és tudják, hogy gazdaságunk nehéz helyzetben van. De látják és talán élesebben is mint mi, hogy ebben az országban még mindig sok a pazarlás és sok a feleslegesen kidobott pénz. Gondolok arra, mert nagyon sokba kerül a bürokrá­cia virágoztatása, a hatalmas államapparátus fenntar­tása, sokszor teljesítmény nélkül extra nagyságú bérek, prémiumok kifizetése és látják azt is, hogy még mindig nagyberuházásokban tudunk gondol­kodni és nem takarékosságban. Az említett kiadások­nak, ha csak egy részét fordítanánk a fiatalokra, azt hiszem, az lenne a legésszerűbb és legbiztosabban visszatérülő beruházás. Tisztelt Országgyűlés! Az ÁISH által beterjesztett anyagot, az írásos anyagot nem fogadtam volna el; most, hogy hallottam a szóbeli kiegészítést, egy kicsit zavarban vagyok, mert tartalmazta azokat a részeket, amelyeket hiányoltam, kivéve — és még mindig hiányolom - az ifjúsági alap felhasználásáról szóló beszámolót. Tisztelettel kérem, hogy máskoir az arány fordított legyen és a kiadott vitaanyag le­gyen a tartalmasabb és konkrétabb, és ne a szóbeli kiegészítés. (Taps.) Tisztelt Miniszterelnök Úr! ön tegnap már emlí­tette az ifjúságot és hogy kíván foglalkozni az ifjú­ság problémájával. Kérem, hogy az elkészülő kor­mányprogramban külön térjen ki arra, hogyan kí­vánja megoldani a fiatalok legégetőbb problémáját. Adjon garanciákat ezek megvalósulására, és legkésőbb egy év múlva számoljon be az Országgyűlés előtt az elért eredményekről. Kérem, vegye figyelembe az új ifjúsági szervezetek véleményét, mert a jó ifjúságpolitikát csak a fiata­lokkal együtt lehet kialakítani. Köszönöm a figyel­müket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Moravcsik Ferencné képvi­selőtársunk felszólalását. Mivel a figyelem — úgy lá­tom — egy kicsit lankad, először szeretnék teljes elnö­ki pártatlansággal egy ténymegállapítást tenni: hogy lassan haladunk. (Derültség.) A másik dolog, - miután azért majd gondolkod­nunk kell rajta, hogy körülbelül miként tervezzük az időt, jelzem — még 12 jelentkező van ehhez a napi­rendhez. A következő harmadik dolog, amiről szeretném tájékoztatni tisztelt képviselőtársaimat, hogy 15 interpelláció van. A számos interpellációs kérdés címzettjein úgy látom, hogy képviselőtársaim kellő megértést és tapintatot tanúsítottak azokkal az új miniszterekkel szemben, akik nem a minisztériumon belül léptek előre e tisztségbe. Sem a művelődési, sem a mezőgazdasági miniszter nem kapott inter­pellációt, kérdést. A következő dolog, hogy a többi interpelláció­ban érintett, most megválasztott miniszter figyelmét felhívom arra a Házszabályban foglalt lehetőségre, - amennyiben ezzel élni kívánnak természetesen —, hogy az interpelláltnak joga van a választ 30 napon belül írásban közölni. Az interpellációkat ugyanis még a korábbi miniszterekhez nyújtották be a kép­viselők. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyébként 1 órakor tervezzük az ebédszünetet. Most Szabó István kép­viselőtársunk felszólalása következik. Budapest, 8. választókerület. SZABÓ ISTVÁN: Tisztelt Parlament! Kedves Képviselőtársaim! Hosszú hetek vitája után jutott el parlamentünk a mai napirendi ponthoz, az 1971. évi negyedik törvény érvényesülése tapasztalatainak a tárgyalásához. Ennek szükségességéről eltérő volt a képviselőcsoportok, különféle ifjúsági szervezetek, különféle testületek véleménye. Alapot adtak erre a nyilvánosságra hozott beszá­molók, a lassan felismerhetetlenné váló gazdasági és társadalmi hatások összessége és az ifjúság problémái­nak társadalmi megítélése. Amikor az ifjúsági és sportbizottság több mint egy évvel ezelőtt javasolta a téma napirendre tűzését, azért tette ezt, mert a 18 éve megalkotott törvény érvényesülésének útját vizsgálva szerette volna a mai helyzetet látni a kormány megítélése szempontjából. Nem a múlton akart rágódni; olyan ötleteket szere­tett volna a felszínre juttatni, amelyek a további kormányzati munkában hasznosíthatók, és azért, mert ifjúságunk helyzetét olyan betegként kell ke­zelnünk, akin már keveset segít a feltáró, megelőző munka, helyét át kell vegye a gyógyítás, a problémák megoldása. Ezért is örülök annak, hogy a napirend végűi is tárgyalásra került. Kérem, engedjenek meg egy nagyon rövid szemé­lyes kitérőt, amivel igazolni szeretném, hogy a szóké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom