Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-46

3821 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3822 vát, hogy szükség van-e egyáltalán a népfront-program helyett bármiféle, a törvényben rögzített nyilatkozattételre, — ha például igen, ez lehetne-e az emberi és polgári jogokról szóló nyilatkozat. A Belügyminisztérium jelenlévő államtitkára az előbbi mellett érvelve, szükségtelennek tartotta a meghatározott nyilatkozattételt. Mint mondta, a jelölttől ugyanaz a törvényes magatartás várható el, mint bármely más állampolgártól. Ezt elismerve, bírva a bizottság egyetértését is, javaslom a törvény 3. §-át a jelentésben megfogalmazottak szerint elfogadni, ami szintén szét lett osztva képviselőtársaim között. Az Igazságügyi Minisztérium másik javaslatát elfogadom, ez összhangban van azzal a módosítással, hogy a jelölőgyűléseken szavazati joga az adott választókörzetben választójoggal rendelkező állampolgároknak van. S ebből következően tehát a választókerületben képviselőjelöltek, illetőleg tanácstag-jelöltek azok lesznek, akik megkapták a jelölőgyüléseken megjelent és itt az új, szavazásra jogosult választópolgárok egyharmadának szavazatát. Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő figyelmükbe ajánlom a bevezetőben is elmondottakat, kérem ezek alapján is mérlegeljék az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló 1983. évi III. törvény módosításának szükségességét. Nagy figyelemmel várom véleményüket, döntésüket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Képviselőtársaim közül eddig senki nem jelezte felszólalási szándékát. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Aki a törvényjavaslatot a bizottság jelentésében szereplő kiegészítéssel együtt elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Megtörtént.) Köszönöm, látható többség. Ki van a törvényjavaslat ellen? (A szavazás kézfelemeléssel megtörténik.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (A szavazás kézfelemeléssel megtörténik.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a hatályos választói törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot két ellenszavazattal, 11 tartózkodással elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk hetedik napirendi pontunk, a Sztálin emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvényt hatályon kívül helyező törvényjavaslat tárgyalására. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülésére Sebők János képviselőtársunk javaslatot nyújtott be, amelyben kezdeményezte: az Országgyűlés ne a kormány javaslata alapján, hanem önálló határozatban helyezze hatályon kívül a törvényt. Indoklásul szóvá tette, hogy a javaslatot a kormány nem önállóan tette meg, hanem egyik képviselőtársunk javaslatára. A bizottság ülésén a képviselő nem vett részt. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság álláspontja szerint nem a törvényjavaslatot érdemben érintő, hanem formai kérdésről van szó, de egyetért azzal, hogy a napirend vitája előtt tegyünk említést arról, hogy a törvény hatályon kívül helyezését Kovács László Pest megyei képviselőtársunk kezdeményezte. Megkérdezem Kulcsár Kálmán igazságügyminisztert, kíván-e a törvényjavaslathoz szóbeli kiegészítést tenni? Dr. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Magam is ezzel kezdtem volna a mostani felszólalásomat, hogy ez a törvény interpelláció kapcsán született. Ennek megfelelően az interpellációban elhangzottak ez indokok, amelyeket válaszomban - amikor a törvény benyújtását jeleztem a kormány részéről -, elfogadtam. Ezeket az indokokat az írásban kiosztott törvényjavaslat is tartalmazza. Azt hiszem tehát, a további indoklás felesleges, valamennyien érezzük ennek a törvényjavaslatnak a jelentőségét. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Aki egyetért azzal, hogy a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvényt az Országgyűlés helyezze hatályon kívül, kérem kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörtént.) Látható többség. Köszönöm. Van-e valaki ellene? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Sztálin emlékét megörökítő törvényt egyhangúlag hatályon kívül helyezte. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk nyolcadik napirendi pontunk, az Elnöki Tanács 1985. július 1. óta végzett munkájáról szóló beszámoló tárgyalására. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke nem kíván a beszámolóhoz szóban kiegészítést fűzni. A napirendhez képviselőtársaink közül eddig senki nem jelezte hozzászólási szándékát. Megkérdezem, kíván-e valaki a jelentéshez felszólalni. (Nem.) Képviselőtársaim! Űjra a határozathozatal következik. Aki egyetért azzal, hogy az Országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját tudomásul veszi, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. Többség. Ki van a tudomásulvétel ellen? Tartózkodott-e valaki a szavazástól? Megállapítom, hogy az Országgyűlés az Elnöki Tanács beszámolóját 2 tartózkodással tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Rátérünk 9. napirendi pontunk tárgyalására. Következik az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökének beszámolója az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. Bejelentem, hogy a vitában eddig 20 képviselőtársunk kíván felszólalni. Átadom a szót Deák Gábor államtitkárnak. DEÁK GÁBOR: Tisztelt Országgyűlés! A magyar országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az ifjúsági törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. Ez több, mint fél emberöltőnyi idő, benne egy olyan történelmi korszakváltással, amelynek most éljük talán a legkritikusabb szakaszát. Ebben a helyzetben, a tegnapi napirendi vitában elhangzottakat is figyelembe véve, beszámolóm arra vállalkozik, hogy túlmenően az ifjúsági törvény vég-