Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-46

3819 Az Országgyűlés 46. ülése, 1989. május 11-én, csütörtökön 3820 ELNÖK: Köszönöm miniszter úr kiegészítő tá­jékoztatását. Következik a határozathozatal. Tisztelt Országgyűlés! Aki a törvényjavaslatot elfogadja, szíveskedjék kézfelemeléssel szavazni. (Meg­történik.) Köszönöm. Látható többség. Ki van a javaslat ellen? (Nem jelentkezik senki.) Tartózko­dott-e valaki a szavazástól? (Megtörténik.) Kimondom a határozatot. Az Országgyűlés a Pol­gári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavas­latot öt tartózkodással elfogadta. Képviselőtársaim! Rátérünk a 6. napirendi pont tárgyalására. Az Országgyűlés történetében hosszú idő óta először kerül sor arra, hogy nem a Minisztertanács, nem is egy-egy bizottság, hanem egy képviselő nyúj­tott be törvényjavaslatot. Következik tehát az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló, 1983. évi III. törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslat vitája. A jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentését kép­viselőtársaim között kiosztattam. Bödőné Rózsa Edit képviselő expozéja következik. BÖDŐNÉ RÓZSA EDIT: Köszönöm szépen. En­nek a feladatnak megpróbálok eleget tenni. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés ez évi munkaprogramjának vitá­jánál — képviselői indítvány hatására — döntés szü­letett arról, hogy két fordulóban tárgyaljunk az új választójogi törvényről. Hozzáteszem, ahhoz képest, hogy ez eredetileg nem szerepelt a munkaprogram­ban. S miközben egyre-másra jelennek meg állásfog­lalások a választások időpontjáról, különböző okfej­téssel, egymástól eltérően, a politikai egyeztető tár­gyalásokra, a kerekasztal megbeszélésekre várunk. Várnak a választók, de vár a tisztelt Ház is. Vár arra, hogy e döntésére majd áldását adja? Ez lehetséges, felhívnám a figyelmet arra, hogy ilyen körülmények, ilyen várakozás mellett működni nem lehet. Ezzel a kérdéssel csak akkor szabad fog­lalkoznia a parlamentnek, ha már megalkotta az új választási törvényt. Hasznosnak és fontosnak tartom, hogy megindul­jon a konstruktív párbeszéd az MSZMP és az új pár­tok, politikai mozgalmak képviselői között, természe­tesen a legnagyobb nyilvánosság előtt, az ország jö­vője, nyugalma érdekében. Erre csak várva mi sem ülhetünk ölhetett kézzel. Mint bármely állampolgár véleményét, úgy a kép­viselők véleményét is formálják az események, a különböző politikai irányzatok, s ezek talán a maj­dani pártfrakció fegyelemnél is sokkal inkább és közvetlenül hatják át döntéseinket. Túlhaladott a párttag és a pártonkívüli képviselő kategória, hiszen az MSZMP-n belüli és kívüli poli­tikai törekvések megléte már eléggé nyilvánvaló a tisztelt Ház falain belül is. S egy munkájában is meg­újulni képes Parlament alkalmas kell legyen arra, hogy a politikai vákuum, zűrzavar elkerülésével az átmenet folyamatosságát lehetővé téve a reformok élére álljon. S ehhez az elengedhetetlenül szükséges személycserék feltételeit is meg kell teremteni. Mert ez a testület sem bírja el azokat a kérdéseket, amiket a legutóbbi visszahívási kezdeményezések hátteré­nek megismerésekor egy választómtól hallottam, hogy te atya úristen, hát kik ülnek ebben a Házban? Véleményem szerint a konzekvenciákat elsősorban az érintetteknek kell levonni a köz érdekében. S a megüresedett parlamenti padsorok betöltésével pél­dául arra is lehetőség nyílik, hogy az új politikai esz­mék, áramlatok közvetlenül is formálhatják, segít­hetik a most igen beteg ország talpra állását. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán már felmerült a kérdés, mi köze az eddig elmondottaknak az indít­ványomhoz? Ügy vélem, a törvényjavaslat napirend­re tűzése és elfogadása vagy nem elfogadása nem teljesen függetleníthető elv az új választások idő­pontjától, hiszen ha erre még az idén sor kerül, tel­jesen szükségtelen a módosítás. Akik az idei előreho­zott őszi vagy akár téli választás mellett foglalnak állást, nyilván szükségtelennek tarthatják a módo­sítást. Azonban, ahogy a bevezetőben is említettem, az új választások kiírásának időpontjáról addig nem gondolkodhatunk, mig az új választójogi törvényt meg nem alkotjuk. S akik ezen a nézeten vannak, te­hát az időközi választások kiírását is szükségesnek tartják és kedves Huber képviselőtársam, ez nem ugyanaz, mint az előrehozott választás. Kérem fogadják el a törvényjavaslatot. Annak azon paragrafusait, melyek ugyan a minimális változ­tatásokkal,de a felesleges politikai indulatok elke­rülésével teszik lehetővé az időközi választást, tehát a megüresedett képviselői helyek betöltését. Ter­mészetesen csak a közeljövőben, hiszen a többpárt­rendszerű berendezkedés választási szabályaként ez terjesen alkalmatlan. Nem kívánom ismételni az in­dítványomhoz mellékelt indoklást, ezt képviselő­társaim megkapták, a konkrét javaslatok közül csak egyre szeretnék részletesebben kitérni. A módosítás 3. szakaszában arra tettem javaslatot, hogy a népfront programja helyett az alkotmányos rend elfogadása legyen kötelező a jelölt számára. S ezt én nem abban a megközelítésben vetettem föl, mint ahogy azt az Igazságügyi Minisztérium feljegy­zése megfogalmazza. Idézem: „Az alkotmányos rend fogalma nagyon széles tartalmat takar. Átfogja a jogrendszer egészét, valamennyi jogszabályt, nem­csak az Alkotmányt." S később: „A jelölt önálló politikai arculata azt is jelentheti, hogy egyes jogsza­bályok megváltoztatását tartja szükségesnek." Eddig az idézet, s ha tovább folytatom a gondolatmenetet, az önálló politikai arculat az Alkotmány megvál­toztatására is kiterjedhet. Egyébként ez ma időszerű is. így ezt a logikát követve, nem tudom elfogadni az Igazságügyi Minisztérium javaslatát, tehát, hogy a jelöltnek a Magyar Népköztársaság Alkotmányának tiszteletben tartásáról kelljen nyilatkoznia. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy ezt csak az ismertetett be­vezetés logikájából következően nem tudom elfo­gadni. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ülé­sén ennek szellemében, ezt átgondolva ajánlottam a bizottság tagjainak megfontolásra azt az alternatí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom