Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-45
3809 Az Országgyűlés 45. ülése, 1989. május 10-én, szerdán 3810 Az Országgyűlés Hivatala - mint a másik ilyen szerv — nem jogi-szakmai jellegű szervezet, hanem az Országgyűlés működéséhez szükséges műszaki, technikai, gazdasági, igazgatási, ügyviteli feladatokat ellátó apparátus, ez különbözteti meg a főtitkártól. A hivatal gondoskodik a képviselőket megillető jogosultságok biztosításáról, segíti a képviselői csoportokat és a megyei képviselői irodák munkáját. Az elnöki titkárság biztosítja a sajtó működési feltételeit és a Sajtóiroda útján szervezi az Országgyűlés tevékenységéről szóló tájékoztatást, szervezi a parlament nemzetközi kapcsolatait, segíti a tisztségviselők munkáját. Miután az Országgyűlés hivatali szervei vezetőinek kinevezése, munkakörük részletesebb meghatározása az Országgyűlés elnökének jogköre, ezért indokolt a Házszabály 17. szakasz (2) bekezdésének a kiegészítése. Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály módosításához Sebők János képviselőtársunk önálló indítványt terjesztett elő, a bizottsági ülésen azonban nem volt ott, így javaslatait nem tudtuk pontosítani. Javasolta először a Házszabályba felvenni azt, hogy ne csak a megfelelő számú képviselő, hanem az országgyűlés bizottsága is nyújthasson be bizalmatlansági indítványt. Ez a javaslat nem az ügyrendi, hanem a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság feladatkörébe eső kérdés, a bizottság azonban ezt nem tette magáévá. Javasolta másodszor a Házszabály 36/B szakasz (4) bekezdéseként felvenni, hogy új miniszter jelölése esetén az illetékes bizottság a jelöltet köteles meghallgatni és javaslatát szavazás előtt az Országgyűlésnek beterjeszteni. Bizottságunk ezt sem tudta elfogadni. A hatályos Házszabály 9. szakaszának (3) bekezdése kimondja: „A személyi javaslat előterjesztése előtt a jelöltet az illetékes állandó bizottság meghallgatja és véleményezi." A vélemény közlésének módját ugyan nem határozza meg az ügyrend, de nem is célszerű, mert ez a vélemény a tartalomtól függ. Egyetértés esetén elégségesnek mutatkozik — megítélésünk szerint — a véleménynek a parlament elnöke általi ismertetése, de ha fenntartások vannak a jelölttel szemben, vagy az egyetértés hiányzik, nyilvánvalóan célszerűbb azt a bizottság előadójának a plénumon ismertetni. Tisztelt Parlament! A jobb érthetőség kedvéért szükséges a Házszabály egységes szerkezetben, folyamatos számozással történő kihirdetése és közzététele. Végezetül kérem a képviselő társaimat, hogy a bizottság javaslatát a Házszabály módosítására vitassák meg és fogadják el. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Bejelentem, hogy a napirendhez két képviselőtársunk jelentkezett felszólalásra. Szót adok Huszár István országos listán megválasztott képviselőtársunknak. HUSZÁR ISTVÁN: Tisztelt Országgyűlés! Az időre is tekintettel nagyon rövid leszek. Javaslatom is egyszerű: a Házszabály 9. szakasza, annak is az (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az Országgyűlés miként választja meg a kormány tagjait. Ez a szakasz szabályozza az MSZMP Központi Bizottsága, illetve a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kezdeményezési jogát, kötelezettségét. Ez a második mondat ebben a szakaszban. Ajánlom, hogy ezt a mondatot töröljük a Házszabályból, helyére a következő mondat kerüljön: A Minisztertanács tagjai tekintetében a kezdeményezés joga a Minisztertanács elnökét illeti meg. (Taps.) Mentségemül elmondhatom, hogy ezt előterjesztettem a bizottság ülésén — igaz a döntés más volt, az, ami most előttünk fekszik. Javaslom egyébként, hogy a beíírt szöveget is töröljük, nem is felel meg a helyes eljárásnak, mert a Minisztertanács elnöke önmagára nem tehet javaslatot. Márpedig az első mondat a Minisztertanács elnökére is vonatkozik, nemcsak a tagjaira, tehát nem is precíz a beírt mondat. Talán a tapsot úgy is felfoghatom, hogy javaslatommal egyetértés van, el is tekinthetnék az indoklástól. Eltekinthetnék azért is, mert indokaimat nyilvánosságra is hoztam, és a bizottság ülésén is megemlítettem. Arról szóltam tudniillik, hogy a módosítás — úgy ahogy ma tulajdonképpen éltünk — egyértelművé teszi a kormány elnökének felelősségét a készülő új alkotmány szellemében; arról másodszor, hogy a Hazafias Népfront levetkőzi és az elhatározott szándéka is és immáron gyakorlata - a rá kiosztott és formális, gyakran méltatlan közjogi szerepet. Végül harmadszor arról is szóltam, hogy a Hazafias Népfront továbbra is igényli az érdemi konzultációt, azt, hogy véleményét felelősen mérlegelje a javaslatot kezdeményező kormányfő, örömmel mondhatom, hogy ez most is így volt. Ez a javaslatom háttere tehát és kérem, hogy azt fogadják el. Hozzátehetném — egyetértve Kereszti Csabával —, hogy nem ez az utolsó módosítás az ügyrendben, nyilvánvalóan sok mindent át kell még majd rajta gondolni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Huber Jenő, Baranya megye 2-es számú választókerületének képviselője. HUBER JENŐ: Tisztelt Parlament! Az előző napirend során a végrehajtó hatalomról beszéltem, de szeretnék néhány szót szólni magunkról, a parlamentről, mint a népfelség elvét megtestesítő hatalom elsődleges letéteményeséről is. Bár a szoros napirenden kívül ugyan, de hangot kell adnom kételyemnek; milyen elsődleges hatalom az, amely az általa ellenőrzött kormány anyagi függőségében működik? Ez olyan, mint az a családapai tekintély, ahol a gyerekek jövedelméből él a család. Ügy érzem, a kérdést minél hamarabb, de legkésőbb a költségvetés általános reformjával együtt rendezni kell, mégpedig úgy, hogy a parlament sajátmaga határozza meg, a kormány által beterjesztett költségvetéstől üggetlenül, működésének anyagi feltételeit. Ezt az anyagiaknak látszó, de annál inkább politikai elvi függőséget legalább olyan fontosnak tartom elmondani, mint a
