Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3265 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3266 kötelezettsége, a másik mi az, ami tartalmilag feddhetetlenséget jelenthet. Az elsőt a jogszabály akkor konkrétan meghatározta, nincs értelme róla beszélni, mert azóta már többször is megváltoztatták, állandóan szűkülő mértékben. Ezt a feddhetetlenségi igazolást bizonyos munkakörökben a kinevezés előtt kérik ma is. A másik része az kezdettől fogva bizonytalan volt, mert az erkölcsi bizonyítványon túlmenően, ami a büntetlen előéletet hivatott igazolni, még néhány más vonatkozásra is kiterjedt, például, aki büntetve volt, de büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól akármilyen módon — törvény által, kegyelmi úton, bírósági eljárással mentesítették, tehát erkölcsi bizonyítványt kaphat, stb. a feddhetetlensége nem igazolható. Van olyan összefüggése is, amelyet egyszerűbb lenne egyenesen politikai megbízhatóságnak nevezni, amelynek a tartalma persze szükségképpen bizonytalan és így nagyon nehezen is definiálható. De éppen ezért, mert a „feddhetetlenség" ilyen bizonytalan, túlhaladott intézmény, amelynek sok jelentősége nincsen, már született arra politikai döntés - ha szabad így mondanom — hogy meg kell szüntetni és olyan gyakorlatot kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy nagyon szűk körbe való kinevezés előtt, bizonyos információkhoz hozzá lehessen jutni. Ez nem sérti az állampolgárok jogait általában, mert csak nagyon kicsi pozíciót érint, amihez való hozzájutás nem alanyi jog. A világon mindenütt van ilyen gyakorlat. Például, valaki miniszter, vagy nagykövet, vagy hasonló pozícióba kerül, mindenütt beszerzik azokat az információkat, amelyek alapján eldönthető, hogy a munkakörére ilyen szempontból alkalmas vagy nem. Könnyen meggyőződhet erről bárki, például arról is, hogyan van az Egyesült Államokban. Elég elővenni K. Galbraith, az ismert amerikai közgazdász nemrég magyarul megjelent emlékiratait, amelyben megírja, hogy indiai nagykövetté való kinevezése előtt az FBI lenyomozta milyen a múltja és ennek alapján is tisztázták és megkaphatta a kinevezést. Ezért nem valamifajta szokatlan eljárást honosítottunk meg, csak túlságosan tág kört foglaltak be a „feddhetetlenség" igazolásának kötelezettségébe. Most azonban eldöntésre vár és ezért nincsenek még e pillanatban hatályon kívül helyezve a vonatkozó jogszabályok, hogy 1.) milyen körben maradjon fönn, nem a feddhetetlenség intézménye, hanem az információkérés lehetősége és 2.) ezt milyen jogszabály szabályozza. Az a variáns is fölmerült, hogy ne szabályozza jogszabály, hanem munkakapcsolatok keretében, szerezzék be abban az esetben, amelyben erre szükség van. Sokkal inkább védhető azonban az az álláspont, hogy jogszabályra van szükség, amely nyilvános -- hadd tegyem mindjárt hozzá - tehát az állampolgárok által ellenőrzihető jogszabály és ez tartsa meg ebből a nem túl szerencsés intézményből azt, aminek a megtartása az előbb említett okok miatt feltétlenül szükséges. A tárcák közötti egyeztetői munka most folyik és remélhetően a közeljövőben benyújtható lesz az a jogszabály, amely ezt az említett módon oldja meg. Köszönöm. {Taps. ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter válasza az októberi ülésen Király Zoltán képviselő részéről elhangzott kérdésre, a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítése tárgyában. DR. VILLÁNYI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Király Zoltán képviselő az októberi ülésszakon kérdést intézett hozzám a Pénzügyminisztérium Lóránt utcai lakásépítésével kapcsolatban. A kérdésre az ülésszakon válaszoltam. Egyidejűleg kitértem arra, hogy a KNEB javaslata alapján fegyelmi vizsgálatot rendeltem el az ügyben érintett munkatársak ellen. Az eljárást lefolytattam, a vizsgálatot lezártam. A vizsgálat megállapításairól és a megtett intézkedésekről Király Zoltán képviselőt, illetve december 16-án a sajtó képviselőin keresztül a közvéleményt tájékoztattam. Miután a kérdés és a korábbi válasz itt hangzott el, szükségesnek tartottam a végső lezárásról a kérdező képviselő mellett az országgyűlés elnökét is tájékoztatni, kérve, hogy jelölje meg az Országgyűlés tájékoztatásának módját. A továbbiak már Önök előtt zajlanak. A fegyelmi vizsgálat megállapította, hogy a Lóránt utcai lakásépítés közművesítési költségeiből 3,5 millió forint átvállalását az akkori miniszter miniszteri értekezleten engedélyezte. Az ülésről hivatalos emlékeztető nem készült. A KNEB-vizsgálat lezárását követően állapítottam meg, hogy a minisztérium gazdálkodásáért felelős dolgozók a minisztérium költségvetéséből közművesítés, telefonépítés miatt további 2,9 millió forintot fizettek ki. A kifizetések a Pénzügyminisztérium, mint költségvetési fejezet beruházási pénzeszközeinek terhére történtek. A telek használatbavételi díját a telekkialakítás és közművesítés költségei alapján, az érvényes jogszabályok szerint állapították meg. 1986-1987. években szabálytalanul történt a lakásalap képzése. Ez adott lehetőséget a korábbinál magasabb, de a más munkáltatók által nyújtott kölcsönökhöz képest nem kirívó összeg folyósítására. Az építkezésnél alkalmazott fővállalkozási forma az Igazságügyi Minisztérium időközben rendelkezésre bocsátott állásfoglalása szerint szabálytalan volt, de az erre vonatkozó döntés a költségvetésnek és az Országos Takarékpénztárnak kárt nem okozott. A kivitelező vállalatnál az intézkedés hatását a Legfőbb Ügyészség vizsgálja. Az eljárás során feltárt tények bizonyították, hogy a lakásvásárlók jóhiszeműen, az ügyintézők önkényes, a minisztériumnak jelentős anyagi és erkölcsi kárt okozó eljárása következtében jogosulatlan előnyben részesültek. Az elmondottak a képviselői válaszkérésre adott korábbi válaszom részbeni korrekcióját jelentik. A vizsgálat eredményeként a következő intézkedéseket tettem: fegyelmi felel ősségre vonást kezdeményeztem dr. Boros János, az Általános Vállalkozási