Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-38
3245 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3246 javaslatomhoz megszerezve tisztelettel kérem, hallgassák meg a következőket. Első pont: Az országgyűlés hozzon határozatot, hogy bírói eljárás nélkül egyetlen menekült se legyen az ország területéről kitoloncolható. Ennek ellenőrzésére a külügyi bizottság esetleg albizottságot hozzon létre. Második pont: Az országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy a következő ülésszakon adjon részletes tájékoztatást a menekültekkel kapcsolatos intézkedéseiről, külön a következő pontokban megjelölt kérdésekre kiterjedően. 1) A családegyesítés eddigi eredményeiről, 2) a menekülttáborok felállításáról, 3) a genfi konvencióhoz való csatlakozás lehetőségéről , 4) az ENSZ és annak menekültügyi segítőkészségének igénybevételéről, melyről értesüléseim szerint már folynak tárgyalások. Hiszem, hogy a tájékoztatás hozzásegíti majd a hazai és a nemzetközi közvéleményt, valamint a sajtót a helyzet reális megítéléséhez. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat javaslatom elfogadására. (Nagy taps.) ELNÖK: Az országgyűlés külügyi bizottsága részéről dr. Tóth Károly képviselőtársunk kíván szólni. DR. TÓTH KÁROLY: Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A parlament külügyi bizottsága megbízásából és az egyházak menekülteket segítő szolgálatának tapasztalatai alapján kívánok hozzászólni Bánffy György képviselőtársunk indítványához. Az indítvány hátterét egyszerűen kifejezve arról van szó egyrészt, hogy a Romániából hozzánk érkező menekültek befogadásának vagy be nem fogadásának a kérdései tisztázatlanok. Ki milyen szempontok szerint jogosult dönteni a befogadásról, vagy a visszautasításról — ez nem világos. Másrészt a befogadottak jogi helyzetének rendezése tovább már nem halasztható feladat. A külügyi bizottság Bánffy György képviselőtársunk indítványát tárgyaló tegnapi vitájának a főbb pontjai a következők voltak, nagyon tömören szeretném ezeket összefoglalni. Először is szükségesnek látszik egy menekült tábor, vagy menekült táborok létesítése annak érdekében, hogy a befogadás és az esetleges visszautasítás alapos vizsgálat eredménye legyen. Természetesen a vizsgálatok ellenőrzését egy albizottság, vagy más szerv végezheti el. Másodszor. Sürgős feladat a genfi menekültügyi egyezményhez való csatlakozásunk ügye. Ez a bonyolult kérdés rendezés alatt áll, bizonyos időbe telik azonban minden vonatkozásának a tisztázása, itt még türelemre van szükség. Harmadszor. Nagyon fájó seb a családegyesítés gondja. Illetékes hatóságaink valóban őszinte és nyílt tájékoztatást kell, hogy adjanak a lehetőségeinkről, az eddigi erőfeszítéseinkről, az eredményekről és az eredménytelenségről is. Negyedszer. A román—magyar állampolgári egyezmény felmondása segítené a menekültek magyarországi jogi helyzetének rendezését. Az egyház, a magyarországi református egyház ilyen irányú előterjesztésére az igazságügyminisztertől olyan tájékoztatást kaptunk, miszerint megérősödőben van az a szándék, hogy az első adódó alkalommal megtörténjen az egyezmény hatályának megszüntetése. ötödször. Felmerült a külügyi bizottság ülésén az a gondolat is, hogy nem kellene-é a kormánynak az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordulnia romániai nemzeti kisebbségek és a menekültek ügyében. Hallottuk, hogy e tekintetben több képviselőtársunk sürgető kérést kapott választóitól és ezekre a kérésekre, javaslatokra válaszolni kell. Nagyon röviden az egyházak tapasztalatairól. Az egyházak tapasztalatairól szólva azt kell mondani, hogy igen széles körű tevékenységet folytatnak a menekültek érdekében, hitbeli meggyőződésükből adódóan és a keresztény emberszeretet jegyében. A legsürgősebb és legfontosabb feladatnak a menekültek jogi helyzetének sürgős rendezését tartják. Akkor, amikor kormányunknak a menekültek érdekében tett erőfeszítéseit értékeljük, a nehézségeket látjuk és megértjük, mégis meg kell őszintén és nyíltan mondani, hogy a gyors és hatékony segítség számos bürokratikus akadályba ütközik, sajnos. Ezek közül néhányat felsorolok. Először is a központi intézkedések, főleg a letelepedés és a pénzügyi kérdésekben — a lakásügyek, a hitelügyek - lassan, vagy egyáltalán nem jutnak el vidékre. Sajnos ez a helyzet, lelkészeink és a menekültekkel foglalkozó munkatársaink ezt panaszollak. Véleményünk szerint kormánybiztos kinevezése lenne kívánatos az ügyek gyorsabb intézése érdekében, a tárcaközi bizottság működése mellett. Azután: nehéz kérdés a nem magyar anyanyelvű menekültek tovább utaztatásának az ügye is. A nem magyar anyanyelvű menekültek, a románok nagyon sok problémát okoznak azoknak, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. Alaptalan követeléseikkel, vádaskodásaikkal, de ezt nem akarom részletezni, ezért azt gondolom, nagyon fontos lenne segítséget nyújtani nekik ahhoz, hogy tovább utazhassanak. Persze nyitott kérdés sok esetben a tetemes útiköltség terheinek viselése is. Egy-egy öt-hat-nyolc tagú család repülőjegy költsége Dániába például több mint százezer forint. Hogy ha tíz család jelentkezik az egyháznál ilyen kéréssel, ezt a kérést semmiképpen nem tudjuk teljesíteni. Végül meg kellene gyorsítani a segélyküldemények, főleg a nyugati országokból érkező ruhaneműés élelmiszerküldemények vállalási eljárását. Jelenleg két hetet kell várnunk a folyamat megindításáig. Ha a Magyar Nemzeti Bank felmentést ad a segélyküldemények devizaelbírálása alól, a vámolási eljárás két-három nap alatt megtörténhetne. Nagyon sok ruhasegélyt és élelmiszersegélyt osztunk szét a menekültek között. Végül hangsúlyozni kell, és hangsúlyozni szeretném a tömegtájékoztatási eszközök felelősségét, főleg két vonatkozásban. Bizonyára ez egy vitatott kérdés,
