Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-38
3231 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3232 len szavaztatás, vagy a titkár illetve az elnök figyelmetlensége során képviselői javaslatok süllyedtek el. Erről jónéhány képviselőtársam az előzőekben szólt. Úgy érzem, ha a javaslatomat a plénum elfogadná, akkor ezeket ki lehetne küszöbölni, hiszen végül is akkor az elnökök és titkárok személye az első perctől kezdve a bizottság tagjainak lenne alárendelve. És ugyanúgy, ahogy minket most választóink számon kérhetnek, ugyanúgy a bizottsági tagok is számon kérhetnék választott vezetőjüket egy év után, és megerősíthetnék vagy leválthatnák őket. A második javaslatom az bizonyos fokig csatlakozik Viola képviselőtársam javaslatához. Én is az 59. § (3) bekezdését javasolnám megváltoztatni. Elmondanám a konkrét szövegjavaslatomat. „A bizottságok tárgyalásukra szakértőket hívhatnak meg. A szakértők meghívására, — innét kezdődne a módosításom — állandó vagy ideiglenes szakértői csoport létrehozására a képviselők is javaslatot tehetnek. A javaslatról a bizottság dönt." A törvényjavaslat második mondatában javasolnám a változtatást a következőképpen: ,,A szakértők a tudomásukra jutott államtitkot és szolgálati titkot kötelesek megőrizni.". Engedjék meg, hogy megindokoljam javaslatomat. Meggyőződésem, hogy mindennapi képviselői munkánkban nagyon sokszor álltunk úgy bizottsági vitákon, vagy akár a plénumon is javaslatainkkal, hogy egyszál magunkban kellett, hogy felvegyük a harcot az előterjesztők komoly, megfontolt és nagy létszámú szakértői testületével szemben. Úgy érzem, hogyha az ügyrendbe ez a megfogalmazás bekerülne, akkor gyakorlatilag lehetőség nyílna, függetlenül létszámtól és attól, hogy állandó vagy ideiglenes jellegű-e, szakértői csoportok létrehozására. A javasolt szövegben az a megfogalmazás szerepel, hogy a bizottsági ülésen jelenlevők kötelesek a tudomásukra jutott államtitkot, illetve szolgálati titkot megőrizni. Én ezt azért javasolnám megváltoztatni, mert meggyőződésem, hogy ezek a szakértők nemcsak a bizottsági ülések kapcsán juthatnak esetleg olyan információkhoz, amelyek államtitkot képeznek. Persze működésük során végül is legyenek kötelesek minden lépésükben megőrizni az államtitkot. Harmadik mósosító javaslatom az ügyrendi bizottság kiegészítő javaslatához kapcsolódna. Itt a 3. számú, a 11. §-hoz a következő bekezdést javasolja az ügyrendi bizottság pótlólagosan betenni a törvénytervezetbe: Az országgyűlés az általa megválasztottakat bármikor visszahívhatja. Kedves Képviselőtársaim! Nagyon örülök annak, hogy ez bekerült az anyagba. Egyetlen egy gondom van csak vele, és ez az, hogy az országgyűlés tisztségviselőit titkos szavazással választjuk meg. Amenynyiben a logika szerint végiggondoljuk a visszahívásnak a menetét, akkor az csak az lehet, hogy valamelyik képviselő önálló indítványként benyújtja a választott tisztségviselővel kapcsolatban a viszszahívást. Ezt az ülés előtt legkésőbb nyolc nappal kell benyújtani és végül a plénum egyszerű szótöbbséggel és nyüt szavazással döntene ez ügyben. Ezért javasolnám, hogy az országgyűlés az általa megválasztottakat a választásukra vonatkozó előírások szerint bármikor visszahívhatja. Tehát ez a visszahívás is ugyanolyan módszerrel történjen, mint a megválasztás. Ezt mindenképpen korrektebbnek érezném. Kedves Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy egy érdekes dologra felhívjam a figyelmet. Több képviselőtársam is megkritizálta azt, hogy parlamentünknek ez a ház tulajdonképpen nem az otthona. Három képviselőtársnőnek most az ebédszünetben sétálván itt, a parlament épületében, elég erőteljesen el lett parancsolva a folyosó egyik részéről, olyan alapon, hogy mit keresnek ott, hiszen ez miniszterelnök elvtársunk rezidenciája és hogy itt ne vonuljanak, ne sétálgassanak. Én azt hiszem elsősorban nem a képviselőktől kell féltenünk miniszterelnökünket. Még egy dolgot szeretnék felvetni befejezésül, tisztelt képviselőtársak. Nagyon sok kritikát kaptunk a bizottsági ülések kapcsán arról, hogy a bizottsági ülések elhúzódása miatt végül is a bizottságok határozatképtelenné válnak. Tisztelt Képviselőtársaim, én nagyon kérek mindenkit, próbáljuk meg a jövőben úgy megszervezni munkánkat, hogy ne hozzuk a bizottsági ülésen végig résztvevő képviselőtársainkat olyan helyzetbe, hogy nekik is vállalni kelljen azt a konklúziót, hogy a bizottság határozatképtelenné válik. Én tudom, hogy ez sok problémával jár és valószínű, hogy minden bizottságnak át kell azt is gondolnia, hogy a bizottsági ülések időtartamát meghatározza. Tehát, hogy mikor kezdi és mikor fejezi be, sőt azt is elképzelhetőnek tartom, hogy akár több napos is legyen. Természetesen ehhez a képviselőknek a feltételeket biztosítani kell. Nagyon köszönöm, hogy meghallgattak és kérem, hogy módosító javaslataimat, amennyiben azzal egyetértenek, támogassák. Köszönömj. (Taps.) ELNÖK: Kovács András képviselőtársunkat Heves megye 10-es választókörzetéből illeti a szó. KOVÁCS ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Filló Pál jóvoltából én rendkívül rövid leszek. Kár, hogy nem egyeztettünk, mert felszólalásom lényege hasonló. Én azt javaslom, tehát a lényeget mondom el, mert nem pontosan egyezik, hogy a ciklus alatt, tehát a megalakulás után,, az országgyűlési bizottságok elnökeit, titkárait, — a változás talán az, hogy a tagjait is — ne az országgyűlés plénuma, hanem a bizottság választhassa meg. Mert a szakmai összetétel szempontjából is, én most ezt csak a tervés költségvetési bizottság tekintetében tudom kellőképpen értékelni, messze nem közömbös, hogy hány olyan képviselő tagja van a bizottságoknak, a szakbizottságoknak, akik valóban értenek is a dolgukhoz, és ez a mostani parlamenti demokrácia erősödésében úgy gondolom, az előttünk levő javaslat, a következő napirendi javaslat is némi disszonanciát jelent, mert formalitásokat tartalmaz és a régi statisztikai elveket is tükrözi.