Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3233 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3234 Tehát javaslatom lényege az, hogy az elnököket, titkárokat és a tagokat is a bizottságok maguk választhassák. Ezen túl szeretnék még egy kiegészítést tenni. Néhány képviselőtársam, mivel látta a mikrofont előttem és nem olvasta a nevem a felszólalók listáján, megkérdezte, hogy miről akarok beszélni. Elmondtam. A többi bizottságok tagjai voltak ezek néhányan és azt közölték velem, hogy akkor feltétlen mondjam el azt is, hogy az itt szereplő nevek az adott bizottságokkal, a jelölő népfront részéről nem voltak megbeszélve. A terv- és költségvetési bizottságban a megbeszélést én nem tudom kontrollálni, de mindenesetre olyan információ érkezett, — és énnekem most az a javaslatom, hogy amennyiben a tisztelt Ház elfogadja Filló Pál és az én javaslatomat, akkor az vonatkozzon arra a választásra is, ami itt előttünk a következő napirendi pontban szerepel. És akkor ez annyit jelent mindössze, — nem biztos, hogy személyi változásokat jelent —, de annyit jelent, hogy februárra halasztódnak ezek a tisztség-betöltések, de úgy gondolom, hogy a parlament tekintélye szempontjából sokkal komolyabb jelentőségű annál, minthogy ne érjen meg még egy hónapot várni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Bödőné Rózsa Edit, Csongrád megye 3-as számú választókörzetének képviselője kért szót. BÖDŐNÉ RÓZSA EDIT: Tisztelt Országgyűlés! Több sóhajtás és megjegyzés is arra késztet, hogy másfél perc erejéig, maximum másfél perc erejéig, de türelmüket kérjem, mégpedig azért, mert Kovács László képviselőtársam egyik javaslatához képest szeretnék egy kompromisszumot, illetve alternatív javaslatot tenni. Mindenekelőtt röviden hadd beszéljek arról, hogy számomra az ügyrend, a tervezett új ügyrend megnyugtatóan rendezi a tárgyalási rendet, mégpedig azért, mert a különböző módosító indítványok sorsát megfelelően rendezi, tehát hogy az általános vita lezárásáig még módjuk van arra a képviselőknek, hogy módosító indítványaikat megtegyék. Ezek után már természetesen csak csatlakozó indítványoknak lehet szót adni, hangot adni a részletes vitában is. De az érdemi vita érdekében, illetve hogy a félreértelmezhető javaslatok tisztázása is megtörténhessen, tehát a megalapozott döntés elősegítése érdekében is, és figyelve a vitát, már most is történtek utólagosan hozzászólások és most az én hozzászólásom is egyértelműen elnöknőnk jóindulatán múlt, illetve az, hogy a szünetben kérhettem engedélyt hozzászólásra, javasolnám a rövid hozzászólás intézményének bevezetését. Javasolnám, hogy a 42. szakasz (3) bekezdése helyett ez szerepeljen: A vita közben további felszólalásra való reagálás céljából bármelyik képviselő rövid, két perces hozzászólásra kérhet szót. A rövid felszólalásra a szót az elnök adja meg, és itt az alternatív módosítás: tehát, hogy erre is lehessen az elnöknek engedélyt adni. Ez több mindent is kizárna, többek között azokat az indokokat is, amelyeket kaptam ellenérvként a jogi bizottság ülésén: tehát, hogy parttalanná válhat a vita, esetleg. Nyilvánvalóan feltételezem én azt is, hogy a képviselők ezt komolyan veszik, és nyilván az adott témához kapcsolódva kérnek szót, az előbb elmondottak érdekében, és ez nem fogja meghosszabbítani, vagy tartalmatlanná tenni a vitát. Természetesen azzal együtt, hogy ezt az elnökünk is komolyan, keményen betartatja. Annyit még hadd mondjak, hogyha a másfél percből még kitelik . . . {Derültség.) Letelt? {Felkiáltások: Igen!) Jó, akkor ígéretemhez híven köszönöm szépen figyelmüket. {Taps. ) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ügyrend módosításához több képviselő hozzászólásra nem jelentkezett, ezért a vitát lezárom. Kérem, hogy az ügyrendi bizottság és minden javaslattevő képviselő, illetve olyan képviselőtársunk, aki javaslatát fenntartja, a szünetben a 37—38-as teremben gyülekezzen. Bizottsági ülés lesz, s hogy a szünet meddig tart, nem tudom megmondani, — 15 percnél kevesebb ideig biztosan nem! Kérem a képviselőket, nagyon távolra ne menjenek. {Szünet: 15.02-16.48 - Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Dr. Korom Mihály, az ügyrend előkészítő bizottság elnökének válasza következik. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlési Mindenekelőtt elnézést kérünk, hogy ilyen sokáig tanácskoztunk, de ez is azt mutatja, hogy a felszólalásokban elhangzott javaslatokat nagyon komolyan mérlegre tettük, pro és kontra érveket meghallgatva alakítottuk ki azokat az állásfoglalásokat, amelyeket én most a bizottság nevében elő fogok terjeszteni. Eszembe jutott az egyik elvtársnőnek az a mondata a felszólalásából, ami elhangzott, hogy közben volt karácsony, mert eredetileg ez a téma is az elmúlt évi ülésszakunkon került volna előterjesztésre, de közben a képviselő elvtársaknak módjuk és lehetőségük volt arra, hogy mégegyszer foglalkozzanak a kérdésekkel, áttanulmányozzák, konzultáljanak. Ennek a következménye volt az ,hogy — ha jól számoltam — 13 képviselő mondotta el most a véleményét, tett észrevételeket, javaslatokat ahhoz képest, hogy ha jól emlékszem a decemberi ülésszakon eredetileg tán csak egy vagy két képviselő elvtárs iratkozott fel hozzászólásra. Én nagyon jó dolognak tartom különben, hogy ilyen nagy érdeklődést váltott ki a téma a képviselő elvtársak körében, még hogyha a bizottság számára nem is volt könnyű a „szülés". De ez is mutatja, hogy mindannyiunk közös ügyéről, közös ügyünkről van szó és a téma mindannyiunkat közelről és közvetlenül érint, mármint az ügyrend egyik-másik rendelkezésének a szabálya. Mindegyik képviselő elvtárs javaslataira, elgondolásaira, felszólalására azt tudom mondani, hogy segítő szándékúak, jószándékúak és konstruktívak voltak. Még akkor is, ha bizonyos kér-