Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.
Ülésnapok - 1985-38
3225 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3226 tásához munkavégzés alóli felmentésre jogosult, amely időszakra átlagkereset illeti meg. A munkáltató a képviselő bejelentése alapján köteles a munkavégzés alóli felmentést tudomásul venni. Akár húsz nap, akár negyven nap. És a harmadik, a 15. §. (3) bekezdésénél: az országgyűlés a munkáltatónak az országos átlagkereset alapján negyven napot utólag megtérít. Indoklásom a következő: a megnövekedett képviselői feladatok elvégzése érdekében nem célszerű a bürokráciát és az adminisztrációt tovább fokozni és felesleges az elnökre plusz terheket róni, mint ami az eredeti javaslatban van. A negyven napos térítést azért tartom indokoltnak, mert vannak olyan munkahelyek, ahol helyettesíteni kell, és a helyettesítés időnként problémákat okozhat, és valakinek át kell venni ezeket a feladatokat. Itt gondolok pedagógusoknál, körzeti orvosoknál, vagy jó néhány más foglalkozási ágat is fel lehetne sorolni. A módosító javaslataim harmadik része: a képviselő jogainak erősítése érdekében a 42. § (1) bekezdését az alábbiak szerint: szólásra az elnöknél kell jelentkezni, és a 42. § (2) bekezdését: vita közben ismételt felszólalásra az elnök adhat engedélyt. A további rész változatlan maradna. Király elvtárs is említette hozzászólásában, de én is megemlíteném; szóbeli kiegészítőben, vagy vita közben felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek a képviselőt szólásra késztetik. Ezzel a módosítással a képviselők és a Minisztertanács tagjai vitában való részvétele egyenrangúvá válna, ugyanakkor természetesen fontosnak tartom azt, hogy ha valaki már előre eldöntötte, bejelentse hozzászólási szándékát, azt jelezze, hiszen valamilyen formában szabályozni kell az ittlétünket is, és az ülés menetrendjét is. Tisztelt Országgyűlés! Észrevételeim arra irányultak, hogy az országgyűlés, mint legfelsőbb népképviseleti szerv tartalmi munkája tovább erősödjék, ezáltal is elősegítve társadalmi életünk demokratizmusát. Befejezésül az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. decemberi szózatából idéznék egy gondolatot, mert úgy érzem, hogy tanulságos a mai társadalmi folyamatokra, és számunkra, képviselők számára is. „Széles körű politikai jogokat biztosítunk a dolgozó tömegeknek, hogy megvédhessék érdekeiket és hallathassák szavukat az ország ügyeinek eldöntésénél." Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Egyórás ebédszünet következik. Munkánkat 14 óra 25 perckor folytatjuk. Jó étvágyat kívánok. {Szünet: 13.22-14.28 - Elnök: Jakab Róbertné) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Dr. Sütő Kálmán képviselőtársunk felszólalása következik, Vas megye 9. választókörzetéből. DR. SÜTŐ KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Megszokott, hogy a szünet után tartalmas, hosszú hozzászólások következnek. Engedjék meg, hogy én most ezzel szakítsak, és mondandómat röviden, egy-két percben foglaljam össze. Megtehetem ezt, mert a megfogalmazott gondolataimat és javaslataimat is úgy érzem, megnyugtatóan megválaszolta Korom elvtárs expozéja. S hogy mégis élek a szólás lehetőségével, annak egyetlen, régen megfogalmazott oka van, és egy javaslat, ami ebből következik. Amint a parlament szerepe megnövekddett, s a munkája az érdeklődés középpontjába került, úgy az ország Háza iránt is egyre növekszik az érdeklődés. Nagyon sokan szeretnék a parlament munkájának műhelyét, az ország Házát belülről is megismerni. Sajnos ennek a jelenlegi gyakorlat igen sokszor határt szab. Ezért is van, hogy minket, képviselőket is, nagyon gyakran keresnek fel iskolák, különböző gyárak, szakszervezeti bizottságai, termelőszövetkezeti nyugdíjasok, hogy segítsünk abban, hogy bejuthassanak a Parlamentbe. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis 4-6 hónappal előre elő kell jegyeztetni egy-egy parlamenti látogatást. Szívesen segítünk, mert azt gondolom valamennyiünk meggyőződése, hogy annak, aki a Parlamentbe látogat, erősödik nemzeti öntudata és segít abban, hogy történelmi értékeinket jobban értékelni tudják. Szükségesnek tartom éppen ezért, hogy a parlament elnökét tisztelettel fölkérjem, tegye szóvá ezt a kérdést, vizsgálják meg az illetékesek^ hogy hogyan, mi módon lehetne a látogatást kiszélesíteni, hogy minél többen eljuthassanak ide az ország Házába. Én akkor lennék igazán boldog, hogyha minden magyar ember legalább egyszer ellátogathatna a parlamentbe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Vass Józsefné képviselőtársunk felszólalása következik Békés megye 15-ös választókörzetéből. VASS JÓZSEFNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Parlamentünk munkáját folyamatosan nagy figyelem kíséri. A telvízió, a sajtó jóvoltából választóink szinte velünk lehetnek itt, a tisztelt Házban. A nyilvánosság, az egyre demokratizálódó közéleti légkör, a nehéz, de újszerű gazdasági környezet, a jogállamiság megteremtésének első lépései újabb nagy kihívást, feladatot jelentenek számunkra. Parlamenti munkánkkal szemben rendkívül nagy igény mutatkozik a minél szélesebb körben történő törvényszintű szabályozásra. Ugyanakkor teljes joggal egy méltóságteljesebb, érdemi parlamenti munkát, tiszteletreméltó, érthető, értékálló törvények megalkotását várják választóink tőlünk és várják körzetünk érdekeinek következetes képviseletét. Megítélésem szerint a beterjesztett házszabály nem nyújt kellő garanciát, hogy ezeknek az új minőségi követelményeknek meg tudjunk felelni. Különösen nem a következő területeken: az érdemi törvényhozó munka feltételeinek megteremtésében,
