Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3223 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán , 3224 nem nagyon puha debattőr és nem nagyon kíméletes vitapartner hírében állt, azt mondta: csak azzal vitatkozom, akit tisztelek, akivel van mit megvitatnom. Tehát ismétlem, nem a kemény vita csorbítja a parlament méltóságát. A parlament érdemi, tartalmi tevékenysége csak vitákban formálódik, csak így válhat ez az egyébként ígéretes folyamat visszafordíthatatlanná. Itt nekünk a legkényesebb és a legkényelmetlenebb igazságokat is ki kell mondanunk. Nincs jogunk ezeket megkerülni, következésképpen természetesen gyakran igen szenvedélyesen vitázunk. Ez azonban — mint mondottam —, csak növeli a parlament hitelét, méltóságát és — meggyőződésem szerint — végső soron egész politikánk legitimációs tőkéjét. Mert igaz az, hogy a költségvetési deficitünk az nyomasztó, súlyos, de ennél sokkal súlyosabb a legitimációs deficit. Köszönöm szépen, tulajdonképpen ezeket akartam mondani. (Taps.) ELNÖK: Kovács László, Pest megyei képviselőtársunk felszólalása következik. KOVÁCS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban sok kritika érte az országgyűlés munkáját, bevezetőmben ezekből idéznék néhányat. „Az utóbbi hónapokban megerősödtek a reformtörekvéseket támogató erők, a parlament viszont változatlan. Ez az országgyűlés képviselőivel és működési mechanizmusával a régi mechanizmus kövülete. Természete szerint nem más, mint a politikai hatalmi struktúra akaratát állami vonalon szentesítő intézmény, s mint ilyen, tökéletesen is működött. Az más kérdés, hogy ebben a formában erre az intézményre lényegében már sem a hatalomnak, sem az állampolgárnak nincs szüksége. Lehetetlen, hogy a képviselőkben ne tudatosult volna, hogy feladatuk nem más, mint a vezetők szándékának jóváhagyása. A képviselők munkájára sem az elmélyült szakszerűség, sem pedig a választópolgárokkal való élő kapcsolattartás nem jellemző." Eddig az idézet. Nem vitatom, hogy ezen megállapítások döntő többsége jobbító szándékkal született. De hiányolom az alkotó, előremutató észrevételeket és a lezajló folyamatok reális bemutatását. Állításomat igazolja, hogy ez a parlament 1985 óta folyamatosan aktivizálódott, rugalmasabb lett munkája. Szélesedett a törvények útján szabályozott társadalmi, gazdasági viszonyok köre. A képviselők felkészültebbek, tájékozottabbak, és döntő többségük igenis rendszeres kapcsolatot tart a választóival. Az állampolgárok észrevételeit felhasználják a parlamenti munka különböző területein. Nem tudok egyetérteni azon megállapítással sem, hogy a megnövekedett feladatokat képtelen ellátni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a tartalmi munka és a működési mechanizmus területén nincs mit javítani. A parlamenti munka demokratizmusának erősítése érdekében javítanunk kell a tényleges érdekkülönbségek nyíltabb ütköztetését, a törvényhozó, s ellenőrzői munka szakszerűségét. Felmerül a kérdés, hogy a megfogalmazott cél érdekében milyen módszereket kell alkalmazni. Elsődleges feladat, véleményem szerint, a választókkal való kapcsolat további erősítése Lehetőséget kell biztosítani, hogy az országgyűlés ülésszakán napirendre kerülő kérdésekben a választók véleményét szélesebb körben megismerjék a képviselők. Szükséges, hogy a parlament évente meghatározza munkaprogramját, gyakran éljen a kétfordulós tárgyalási módszerrel, és időben rendelkezésre álljanak a minőségi információk. Véleményem szerint így jobban megjeleníthetők az eltérő érdekek, az alternatív elképzelések, a képviselőknek lehetősége lenne, hogy folyamatosabb munkát végezzenek, és elkerülhetővé válna, hogy a lakosság széles körét érintő kérdések évekig szerepeljenek az országgyűlés munkaprogramjában, de napirendre mégse kerüljenek. A törvényhozó és ellenőrző tevékenység szakszerűségének fokozása érdekében létre kell hozni az országgyűlésnek dolgozó állandó szakértői csoportot, mint erről már Korom elvtárs és sok képviselőtársam is szólt, és a beszámoltatáskor gyakrabban kell élni a feladatmeghatározással, hogy elkerülhessük azon anomáliát, amit Kovács Mátyás képviselő mondott, hogy bizonyos kérdések megválaszolatlanul maradnak. így a testületnek lehetősége lenne, hogy az ország életét meghatározó döntéseket az eddiginél elemzőbb és az összefüggéseket több irányú feltáró információk alapján hozza. Ezen észrevételeim alapján szükségesnek tartok néhány módosítást a beterjesztett házszabályokban, a módosító javaslataimat decemberben Korom elvtársnak átadtam. Engedje meg a tisztelt Ház, hogy nagyon röviden ismertessem őket és egy pár mondatos indoklást is fűzzek hozzá. A képviselői munka feltételeinek, javítása érdekében a 25. §. (1) bekezdését a következő szerint kellene módosítani. Az országgyűlés éves munkaprogram alapján tartja üléseit, de évenként legalább négy ülésszakot tart. Ehhez kapcsolódóan a 25. §. (2) pontját az országgyűlés indokolt esetben az Elnöki Tanács, illetőleg a Minisztertanács által indítványozott időpontra és napirendre is össze kell hívni. És az elnöki teendőkkel kapcsolatos a 17. §. (2/d) pontja, hogy az elnök javaslatot tesz a képviselőknek az országgyűlés éves munkaprogramjára. Mint említettem, ez a forma nagyobb lehetőséget biztosít a képviselőknek a folyamatos munkára, konzultációra. Elkerülhető az a képtelen helyzet, hogy a képviselő csak a választópolgárokkal együtt a tömegkommunikációs eszközökből értesüljön arról, hogy miről fog legközelebb a parlament tárgyalni. És megelőzhető az is, hogy bizonyos témák elsikkadjanak. Ugyanakkor biztosítani lehet, hogy a működésünk ne merevedjen meg; a megfelelő rugalmasságot is. A következő ilyen lenne, — Réger képviselőtársam már egy módosítást terjesztett be a 15. §. (2) pontjával kapcsolatosan — én másképp módosítanám. A képviselő munkahelyén képviselői tevékenysége ellá-