Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3199 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3200 latnak az lenne a sorsa, hogy ilyen könnyen és gyor­san megvalósítható lenne! Harmadik: Javítani kell a képviselők érdemi tá­jékoztatását. Ehhez a következőket fűzöm hozzá. Először: egyes minisztériumok a korábbi kritikák hatására annyira szorgalmasak lettek, hogy szinte el­öntik a képviselőket írásos anyagokkal. Erre lehet mondani, hogy „Segíts meg uram minket, de ne ennyire!" Át kell tekinteni tehát a bizottságunk véleménye szerint ezt az ügyet és gondoskodni ró­la, hogy a tájékoztatás valóban érdemi legyen, kikü­szöbölve annak fél- vagy egyoldalúságát is. Ezzel a témával függ össze az, hogy a parlament könyvtárá­nak tevékenységét jobban kell alárendelni a kép­viselői munka konkrét segítésének. Ugyanis elmond­hatom, hogy a mi könyvtárunknak is készülnie kell egy-egy ülésszakra. Segíthetne, ha a kulturális bizottság alakítana egy könyvtárügyi albizottságot, de azt is meg lehetne vizsgálni, hogy könyvtárunk az országgyűlés közvetlen irányítása alá kerüljön. Fontos az is, hogy a képviselők ténylegesen igénybe vegyék ezt a segítő szolgáltatást. Negyedik: A képviselői munka szakértőkkel való segítése is megoldásra vár. Elképzelhető, hogy a köz­pontban legyen egy, a közigazgatástól nem függő jogi szakértői iroda, amelynek lehetnének fő hiva­tású dolgozói. Lehetne egy listát összeállítani eseti szakértők névsorával is. Tegnap Huszár István elvtárs felszólalásában már érintette is ezt a kérdést a fia­tal ügyvédek felajánlkozásával összefüggésben. Érde­mes e kérdéssel foglalkozni. Meg kell gondolni azt is, hogy a megyei kép­viselőcsoportok mellett is lehessen „hozzájutni" szakértői segítséghez a képviselőknek. Mi a mostani javaslatunkban az állandó bizottságra koncentráltunk e tekintetben, azaz arra, hogy ott ne csak a kormány szakértői legyenek jelen. Nem bizalmatlanságról van szó — ezt már máskor is hangsúlyoztuk -, hanem arról, hogy egy képviselő se érezhesse: nincs egy súlycsoportban az előterjesztőkkel, hanem a napi­renden levő téma minden oldala kellő megvilágítás­ba kerülhessen a felelős döntés kialakításához. ötödik: A Minisztertanács elnöke többek között meggondolásra ajánlotta, hogy az országgyűlés napi­rendjén szereplő előterjesztések sokszorosítása, ki­küldése legyen a parlament irodájának a feladata. Ennek biztosítása azonban azt igényli, hogy a sze­mélyi és tárgyi feltételeket ehhez megkell teremteni. Ezt javasolja a kormány elnöke is. Hogy a személyi és tárgyi feltételeket meg kell teremteni, ideértve a nyomdai munkákat is, igazolja például a mi bizott­ságunk sokszorosítással elkészült előterjesztése. Ha ugyanis nyomdára várunk, akkor lehet, hogy még most is várhatnánk, arról nem is szólva, hogy a fény­másolás a szakértők szerint háromszor-négyszer annyiba kerül, mint a nyomdai előállítás. Hatodik: Többen szóvá tették, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jogosítványai kö­zött a tényleges helyzetnek megfelelően az orszá­gos elnökséget írjuk be a házszabályokba. Megértjük a javaslatot, mégsem kodifikáltuk azt. És kérem Huszár elvtársat, most figyeljen - elnézést kérek: most is figyeljen, vagy külön figyeljen. Az ugyanis nem a parlament feladata megítélésünk szerint, hogy ilyen megkülönböztetést tegyünk: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége vagy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Döntse el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, hogy mikor, milyen kérdésekben ruházza át hatáskörét az el­nökségre. Nyilván ezt teszi, ha a ciklus közben egyes személyi ajánlásokra kerül sor, de gondolom, hogy az országgyűlés alakuló ülésére teendő javasla­tok, vagy nagyobb horderejű személyi kérdések ese­tében az Országos Tanács fenntartja magának a jo­got az állásfoglalásra. Az MSZMP Központi Bizott­ságának egyébként is az Országos Tanács és nem an­nak elnöksége a partnere. Hetedik: Volt olyan javaslat, hogy a házszabály rendelkezzen a pótképviselőkről is. Ezt a bizott­ságunk azért nem fogadta el, mert a pótképviselő nem képviselőhelyettes és így nincsen államjogilag szabályozandó tevékenysége. Más kérdés például, hogy a Hazafias Népfront bevonja őket a közéletbe, vagy az is, hogy szervezettebbé kell tenni a tájékoz­tatásukat. Nyolcadik: Többen igényelték a képviselők jogai­nak és kötelezettségeinek a házszabályokban történő részletes taglalását. Ezek azonban — ismételten alá­húzom — nem elsősorban ügyrendi kérdések, hanem az új alkotmányra és a külön törvényre tartoznak. Kilencedik: Javaslatok érkeztek arranézve is, hogy a karzaton helyet foglaló meghívottak számára a véleménynyilvánítás tilalmát a meghívókon jelez­ni kellene. Helyesnek tartjuk és meg kell valósítani ezt a kezdeményezést. Tizedik: Javasolják többen, hogy az országgyű­lésnek is legyen állandó szóvivője — úgy látszik ma a szóvivők időszakát éljük. Meggondolandó és sze­rintünk is megoldható indítvány. Az is elhangzott végül, hogy a képviselői igazol­ványok ne egyszerű utazási igazolványok legyenek. Megoldását szintén javasoljuk. Tisztelt Országgyűlés ! Befejezésül elmondhatom: bizottságunk a módo­sítások előkészítése során számos külföldi parlament ügyrendjét tanulmányozta. Természetesen értékelte az eddigi hazai fejlődés tapasztalatait is. így áttekin­tettük a felszabadulás előtti magyar országgyűlések házszabályait. Már első látásra is meg lehet állapí­tani, hogy a mi házszabályunk rövidebb a felszaba­dulás előttinél, most a tervezet 71 szakaszt ölel fel. A felszabadulás előtti országgyűlés házszabálya 322 §-ból állott. Ez egész törvénykönyv volt, amely rész­letesen szabályozott számos kérdést. így például az országgyűlés és a bizottságai által lefolytatható vizs­gálatok egész eljárási rendjét magába foglalta. Ez a rész adta a régi házszabály nagyobb hányadát, azaz közel 180 szakasz intézkedett ezekről a kérdésekről. Nekünk valószínűleg a jövőben sem lesz szüksé­günk olyan nagy terjedelmű házszabályra, mint a 45 előtti parlamentnek. A mi házszabályunknak ugyanis egészen más a jogi struktúrája, szerkezete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom