Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3189 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3190 Országgyűlés 16 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett az eredeti, a törvényjavaslatban megfogalmazott szöveggel fogadta el. Ugyancsak Ballá Éva képviselőtársunk és társai tettek előterjesdztést a 10. § (3) bekezdését illetően arra vonatkozólag, hogy a rendőrség képviselőjének a rendezvényeken való részvételét csak a bejelentéshez kötött rendezvényekre korlátozza a törvény. A kormány és a bizottság fenntartja a miniszter előbbi indoklásának megfelelően az eredeti szövegjavaslatot. Kérem a tisztelt országgyűlést, állástfoglalni szíveskedjék. Aki a kormány és a bizottság eredeti szöveg szerinti javaslatát elfogadja, kérem, kézfelemeléssel szavazni szíveskedjék. (Megtörténik.) Köszönöm. Látható többség. Ki van ellene? (45). Ki tartózkodott a szavazástól? (13). Tisztelt Országgyűlés! Kimondom a határozatot. A törvényjavaslat 10. §-a (3) bekezdésének szövegét az Országgyűlés az eredeti szöveg szerint fogadta el 45 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett. Tisztelt Országgyűlés! Most a már elfogadott módosításokkal az egész törvényjavaslat felett szavazunk. Kérdem a tisztelt országgyűlést, hogy elfogadja-e a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot a már elfogadott módosításokkal? Aki igen, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazni szíveskedjék. (Megtörténik.) Köszönöm. Látható többség. Ki van ellene? (2). Köszönöm. Ki tartózkodott a szavazástól? (16). Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazat és 16 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása. Dr. Korom Mihály, az ügyrendelőkészítő bizottság elnöke kap szót. Dr. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Az országgyűlés ügyrendjének felülvizsgálatával és korszerűsítésének előkészítésével önök által megbízott bizottság elvégezte a munkáját és a Tisztelt Ház asztalára letette a házszabályok módosítására vonatkozó javaslatait. Az 1944. decemberében megalakult Ideiglenes Nemzetgyűléstől mostanáig — elfogadása esetén — az általunk kidolgozott házszabály lesz országgyűlésünknek e tárgyban alkotott 12. dokumentuma. Ebből is látható, hogy a házszabályok mennyire nem örökéletűek. Azoknak igazodniok kell a kor követelményeihez, így biztosítva mindenkor az országgyűlés munkájának, működési mechanizmusának és tárgyalási rendjének jogilag is szabályozott kereteit. A bizottságot munkája során az vezette, hogy őrizzük meg az eddigi házszabályok közül mindazokat az előírásokat, amelyek időtállónak bizonyultak, és javasoljuk olyan előírások kiiktatását, amelyek felett eljárt az idő, vagy nem váltották be a megalkotásukkor hozzájuk fűzött elvárásokat. Javaslataink ugyanakkor számos új rendelkezést tartalmaznak a nemzetközi, de a saját gyakorlati tapasztalataink figyelembevételével is, ideértve számos mai szabály pontosítását, és egyértelműbbé tételét. Az előkészítő munkálatok során kidolgozott tervezetet megtárgyalták és a javaslatokat minősítették a megyei képviselőcsoportok, véleményt mondott számos állandó bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is. Sok képviselő keresett meg bennünket külön is és tett javaslatokat. A tervezett szabályozás fő vonalával, törekvéseink irányával általánosnak mondható egyetértés a jellemző. A tervezetben megfogalmazott, a parlament működési és tárgyalási rendjére vonatkozó javasolt új szabályokat általában olyannak ítélik meg a véleményt formáló testületek és a képviselő elvtársak is, hogy azok jól szolgálják a legfelsőbb népképviseleti és államhatalmi szerv alkotmányos szerepének erősítését, a döntéshozatal mechanizmusának még demokratikusabbá válását, a társadalompolitikai elvárásokhoz igazodóan. Tisztelt Országgyűlés! A bizottságunkhoz eljutott észrevételek és javaslatok közül igazából egy sarkalatos témakört nem fogadtunk el. Ez pedig az országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó kérdéseknek a most — és ezt hangsúlyozom, a most — előterjesztett házszabályokban való rendezése. Közelebbről: a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére és választására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményének szabályozásáról van szó. Ez utóbbira még visszatérek. Bizottságunk határozott álláspontja szerint is nagy fontosságú politikai és államjogi ügyről van szó, amelyek azonban nem elsősorban eljárási kérdések, hanem az alkotmány rendelkezései között szabályozandó témák. Együttesen elfogadtuk éppen tegnap, hogy most csak kisebb alkotmánymódosításra kerül sor a házszabályokat érintően. Javaslataink összhangban vannak e módosításokkal. Ezért tisztelettel kérem képviselőtársaimat, — javaslataik jogosságának ismételt elismerése mellett — legyenek türelemmel és várjuk meg új alaptörvényünk megalkotását. Azt követően természetesen az eljárás rendjét tartalmazni kell majd a házszabályoknak is. Ami már most a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány kodifikálásával kapcsolatos helyzetet illeti: én is aláhúzom, ami tegnap egyébként elhangzott, és az országgyűlés azt tudomásul vette, hogy azzal ne várjuk meg az új alktományt, hanem március 31-ig előterjesztés készüljön az országgyűlés elé. A törvény előkészítésével párhuzamosan kell a mi bizottságunknak is a házszabályok kiegészítésével foglalkozni, illetve a megfelelő javaslatokat majd előterjeszteni. A parlament és a kormány kapcsolatainak keretében viszont már most javasoljuk annak a kép-