Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-38

3179 Az Országgyűlés 38. ülése, 1989. január 11-én, szerdán 3180 kasza megoldja, amelyben pontosan az foglaltatik, hogy ilyen elnevezéseket nem lehet használni anélkül, hogy az érintett jogi személyek ehhez hozzá ne járuljanak. Azt szeretném mondani, nem javasolnám ugyan, hogy állítsuk vissza ezt a 3. bekezdést, mert ez sok minden másról is szól, azt azonban igen, hogy a jelenlegihez képest részletesebben térjünk ki az indoklásban erre a problémára. Most is egyházi példa van az indoklásban, tessék megnézni, a római katolikus egyházra történik utalás. Azt gondolom, hogy ezt egy kicsit ki fogjuk tágítani, hogy teljesen egyértelmű legyen ennek a rendelkezésnek a tartalma, és ne kerülhessen sor félreértésekre és az egyházak ilyen érdekei védve legyenek. A sportegyesületek problémája. Való igaz, hogy ez a törvényjavaslat a sportegyesületeket nem kezeli külön, „sajátosságaikra" annyiban van tekintettel, amennyiben a törvénybe belefértek. Azt gondolom, hogy a sportegyesületek sajátosságait ennél komolyabban nem is kell védeni. Amiről szó van, s amire a képviselői indítvány irányult, az két külön dolog. Az egyik az, hogy a sportegyesületekre is érvényes, az egyesületek belső gazdálkodását meghatározó minisztertanácsi rendelet kerüljön benyújtásra az ifjúsági és sportbizottságba mielőtt azt kiadjuk. Ezt a kormány vállalja. Szükség is van a kontrollra és szükség is van a segítségre. A másik pedig újabb jogszabályok megalkotását teszi szükségessé. Minthogy a sportegyesületek szövetsége kényszertársulás, indokolt, hogy erre vonatkozóan jelenjen meg külön jogszabály és az egész sportéletre, igazgatásra egy sporttörvény. A kormány ezzel egyetért, erre vonatkozóan a jogalkotási munka megkezdődik, ám azokat a határidőket, amiket Géczi képviselő tegnap említett, nem tudjuk elfogadni. Tessék csak arra gondolni, hogy most föl kell gyorsítanunk a párttörvény, az alkotmánybíróságra vonatkozó törvény és több más törvény elkészítését. Ezek lekötik az erőket. Ám megfelelő időben, ahogyan maga a sportvilág és a sportot igazgató Állami Ifjúsági és Sporthivatal közreműködik, ez a törvényerejű rendelet, sportszövetségekre vonatkozóan és a „sporttörvény" el fog készülni és az Elnöki Tanács, illetőleg a Parlament elé kerül. A Parlament bármikor számonkérheti a kormánytól az elkövetkező ülésszakok során is, hogy elindult-e és hogyan halad ez a munka. A fegyveres testületek, illetőleg szervezetek: az egyesülési jognak ki kell zárni a fegyveres testületek létrehozását. Minden emberi jog s állampolgári jog békés jellegű, csak azok gyakorolhatók. Ezt egyébként a gyülekezési jog tekintetében külön ki is mondja a törvény, mint ahogy kimondja a nemzetközi konvenció is. Azok a szervezetek azonban, amelyeket a fölszólaló képviselő fölsorolt, nem fegyveres szervezetek. Hogy tagjai adott esetben fegyvert használnak, az még nem teszi „fegyveressé" a szervezetet. A vadásztársaság nem fegyveres szervezet, a sportlövő klub sem fegyveres szervezet. Erre megvannak a jogszabályi feltételek, ezeket nem tekintjük annak, tehát a javaslat semmifajta tilalmat ilyen összefüggésben nem tartalmaz. Szeretnék visszautalni még egyetlen dologra, ez pedig, hogyan értelmezhető néhány kifejezés a törvényben. Fölmerült például, mit jelent az, hogy „nem rendszeres", mit jelent az, hogy „tartós". Ezeknek a definiálása a törvényben egyrészt felesleges, másrészt lehetetlen, mert nem minden esetben, nem minden szituációban ugyanazt jelenti a „nem rendszeres" és a „tartós" kifejezés. Erre a joggyakorlatban és más jogszabályokban megfelelő értelmezés alakult ki; azt gondolom, hogy ez a törvény alkalmazása során problémát nem okoz. Tisztelt Országgyűlés! A fölmerült kérdésekre válaszolva, mégegyszer szeretném kérni, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, most már a kormány ama ígérete birtokában, hogy pártról szóló törvényt 1989. augusztus l-ig benyújtja az Országgyűlésnek, szíveskedjenek elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Előtte két megjegyzést szeretnék tenni. A jogi bizottság tegnapi ülése felhatalmazta az igazságügyi miniszter elvtársat, hogy a jogi bizottság nevében is mondja el a mostani választ. A másik pedig, azt kell, hogy kérjem a tisztelt képviselőtársaktól, hogy bizonyos okmányokat készítsenek elő a szavazáshoz. Az egyik a már szóbakerült 127-es számú javaslat, illetve jelentés, az Országgyűlési jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának jelentése. A másik Púja Frigyes képviselőtársunk javaslata az egyesülési törvény módosítására. A harmadik: indítvány az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat módosítására, Ballá Éva képviselőtársunk és még, — ha jól emlékszem — tízen nyújtották be ezt a módosító indítványt. És szükség van persze magára az egyesülési törvényjavaslatra. . Tisztelt Országgyűlés! Az ügyben érintett Géczi képviselő elvtársunk kért szót, mód van rendkívüli szóadásra. Tessék. DR. GÉCZI ISTVÁN: Köszönöm szépen a lehetőséget elnökünknek. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Amiért szót kértem az a következő: Én a miniszter elvtárs válaszát nagyon korrektnek, nagyon pontosnak tartom, azonban számomra nem megnyugtató az időpont, illetőleg nincs az időpont tisztázva. Ezért tisztelettel javasolom, hogy a jegyzőkönyvben szerepeljen az, hogy 1990. első felében kerüljön az országgyűlés elé a tervezet. Köszönöm szépen. ELNÖK: Az igazságügyi miniszter elvtársat kérem, reagáljon erre a megjegyzésre. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Amennyiben az általam említett feltételek teljesülnek, mert ezeknek a jogszabályoknak elkészítésében az Igazságügyi Minisztériumnak csak másod-