Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-37

3097 Az Országgyűlés 37. ülése, 1989. január 10-én, kedden 3098 Megújuló közéletünknek jelentős eseménye volt a törvénytervezetek helyenként éles, de termékeny társadalmi vitája. Aligha szorul bizonyításra az országgyűlés elé beterjesztett javaslatok ismeretében, hogy a társadalmi vita tapasztalatait, eredményeit meszszemenően hasznosítottuk, a beterjesztett törvényjavaslatok a társadalmi vitára bocsátott tervezetektől jelentősen eltérnek. A társadalmi vita hatására egyszerűsödött, sőt a benyújtott szöveghez képest a bizottsági tárgyalás alapján — ahogyan ezt a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglalt javaslatok jelzik — tovább egyszerűsödött a szabályozás, konkrétabbá és egyértelműbbé vált e két szabadságjog gyakorlásának lehetősége. Ügy vélem, e két törvényjavaslat és előkészítésük demokratikus módszere erősítheti a bizalmat és elősegítheti a társadalmi közmegegyezés kialakulását. Tisztelt Ház! Az egyesülési jog és a gyülekezési jog két olyan, egymáshoz szorosan kapcsolódó szabadságjog, amelynek szabályozása alapvetően meghatározza az állampolgároknak a közéletben való részvételét, szabályozásuk tartalma pedig a társadalom demokratizmusának fontos mércéje. Az egyesülési jog és a gyülekezési jog az emberek elidegeníthetetlen joga, amelyek demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásnak alávethetők, amelyek a társadalom és tagjai védelme érdekében szükségesek. Ebből viszont az következik, hogy a szabályozás alapeszmélye szerint e szabadságjogok sem tekinthetők abszolút, vagyis korlátozhatatlan jognak, ám gyakorlásukat csak a büntetőjog által védett érdekek, illetőleg mások jogai és szabadsága korlátozhatja. Erre az utóbbi korlátozó tényezőre később majd részletesebben visszatérek. Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat mindezekre figyelemmel határozza meg e jog tartalmát, gyakorlásának módját, garanciáit és törvényes korlátait. Általános végrehajtási jogszasbály alkotására vonatkozó felhatalmazás hiányában ezek a meghatározások kizárólagosak, más jogszabály által nem módosíthatók. A javaslat terjedelme pedig azt mutatja, hogy az előkészítés során — figyelemmel a társadalmi vitákra is — arra törekedtünk, hogy elkerüljük a túlszabályozást, az egyesülési jog gyakorlatába való indokolatlan állami beavatkozást. A törvényjavaslat tehát abból az alapelvből indult ki, hogy az egyesülési jog alapvető szabadságjog, amelyet az állam nem adományoz, hanem a népszuverenitásból következően mindenkit, bármilyen feltétel és megkülönböztetés nélkül megillet. Tartalmilag a javaslat szerint az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, a szervezet szervezettségi szintjét el nem érő közösségeket hozzon létre, illetőleg azok tevékenységében részt vegyen. E tekintetben a tervezett szabályozás nem ír elő semmiféle szervezeti formakényszert, az alapítókra bízza, hogy milyen típusú szervezetet kívánnak létrehozni. A szervezetek minden olyan tevékenység végzése céljából létrehozhatók, amely összhangban áll az alkotmánnyal és amelyet törvény nem tilt. E tekintetben a javaslat mindössze két konkrét korlátot állít fel. Az egyik korlát: az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre.Ez aligha szorul részletesebb magyarázatra. A másik: társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Ennek indoka az, hogy az ilyen célú személyegyesülések a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján jöhetnek létre. A korábbi szabályozáshoz képest a javaslat lényegesen egyszerűbben szabályozza az egyesülési jog alapján létrejövő szervezet megalakítását. Megalakulásához mindössze három feltételt ír elő. Ezek a következők: legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, az alapszabályt megállapítsa, az ügyintézés képviseleti szerveit megválassza. Ezt követően kérhető a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel azonban nem a megalakulás, hanem a jogi személlyé válás feltétele. A bíróság által történő nyilvántartásba vétel ebből következően nem tagadható meg, ha az alapítók a törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A társadalmi szervezet alapszabályával, a tagok jogaival és kötelezettségeivel, a társadalmi szervezet szervezeti rendjével kapcsolatban a javaslat csak azokat a minimális követelményeket határozza meg, mindössze két paragrafusban, amelyek elengedhetetlenek a jogi személlyé váláshoz, illetőleg amelyek a társadalmi szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló belső működésének garanciái. Tisztelt Ház! A javaslat vitájábam, de benyújtása óta is vitatott, a társadalmi szervezet belső életével kapcsolatos szabályozás mértéke és mélysége. Megjelent olyan nézet is, miszerint a javaslat eme szabályai „gyámkodó" jellegűek, mert — idézem egy újságcikkből — „Az ilyen típusú szabályra a polgári jogban van szükség, ha a szerződő felek megfeledkeznek valami lényeges kérdésben megállapodni, akkor a vitát a törvény rendelkezése dönti el. Egy társadalmi szervezetnek azonban nincs szüksége ilyen mankóra." Kétségtelen, hogy jóllehet az egyesülési jog szabályozása, méginkább vitája során alapvetően a közjogi jelleg, a közjogi megközelítés dominált, nem minden társadalmi szervezet közjogi jellegű. Sőt, az egyesületek túlnyomó részében éppen a polgári jogi viszonyok a legjelentősebbek, mert hiszen az egyesületek túlnyomó része polgári jogi jellegű célok megvalósítására hozatik létre. Egységes szabályozás készült azonban éppen azért, hogy ne diszkrimináljunk az egyes formák között sem, igyekezve megragadni azt, ami közös bennük. Ügy hiszem, a jogi személyiség minimális feltételéül adott szabályozás aligha tekinthető gyámkodásnak, annál is kevésbé, mert a szabályok egyrésze akkor lép előtérbe, ha a szervezet alapszabályai másként nem, vagy egyáltalán nem rendelkeznek az adott kérdésben. A javaslat a korábbi szabályozáshoz viszonyítva új elvekből vezeti le az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek feletti állami felügyelet szabályozását. Megszünteti annak lehetőségét, hogy az államigazgatási szervek, a társadalmi szervezetek fe-