Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3073 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3074 Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy kézfelemeléssel szavazzon. Ki ért egyet a miniszter beterjesztett, és a módosításokat elvetó' javaslatával? Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Többség. Köszönöm szépen. Ki van ellene? 74 képviselőtársunk van ellene. Ki tartózkodott a szavazástól? 23 képviselőtársunk tartózkodott a szavazástól. Az országgyűlés a miniszter által beterjesztett javaslatok e részleteit többségi szavazattal, 74 ellenszavazattal, 23 tartózkodás mellett elfogadta. Most azt kérdem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a törvényjavaslatot a már megszavazott módosításokkal általánosságban is elfogadja-e? Kérem, aki igen, kézfelemeléssel szavazzon. (Moraj.) Bocsánat, ez egy része volt, a vita egy rész fölött zajlott. A 6. § 2. pontjának és az 1. § 2. pontjának a megváltoztatása mellett vagy ellen szólt. Erről szavaztunk először. Helyes? Van valakinek más véleménye erről? Ez ugye egy részszavazás volt. DR. HELLNER KÁROLY: Úgy érzem, két különböző témáról van szó a módosítási javaslatban. Azt javasoltam volna, hogy külön-külön szavazzunk a két módosításról. Három módosítás van. Én egy témában nem értettem egyet a miniszter elvtárssal, ezért nem lehet keverni a különböző témákat egy szavazás keretében. Köszönöm szépen. ELNÖK: Kérem, tekintsük ügyrendi kérdésnek. Ezen valóban nem múlhat. Kérek egy új szavazást. Tehát a miniszter elvtárs által beterjesztett törvényjavaslat mellett az van, aki kézfelemeléssel szavaz abban az esetben, ha a bizottsági javaslatot elutasítja. Kérem ezt megszavazni. (Képviselők: Ezt már megszavaztuk. ) Igen, rendben van. Megszavaztuk. Következik a másik kérdés: Hellner elvtárs javaslatáról szavazzunk. Ki ért egyet Hellner elvtárs beterjesztett javaslatával? (A szavazás megtörténik.) Hellner elvtárs javaslata 56 szavazatot kapott, ez mindenképp kisebbségi szavazat. Menjünk tovább. Azt kérdem most a tisztelt Országgyűléstől: aki a törvényjavaslat egészével — most már a megszavazott részletek mellett - egyetért, az kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) A többség. Ki van ellene? Nyolcan vannak ellene. Ki tartózkodott a szavazástól? Huszonnégyen tartózkodtak a szavazástól. Kimondom a határozatot: Az országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslatot nyolc ellenszavazattal és 24 tartózkodás mellett a részleteiben és általánosságban is elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslat és a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter elvtársat illeti a szó. DR. KULCSÁR KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Sajnos, nem ígérhetem, hogy olyan dicséretesen rövid expozét tartok, mint Czibere Tibor kollégám. A gazdasági társaságokról szóló törvény előterjesztésekor, nemkülönben a novemberi ülésszakon is hangsúlyoztam, hogy ez a nagyjelentőségű törvény fontos politikai, gazdasági és ideológiai következményekkel járó jogszabály. Érvényesülésének feltételeit számos területen biztosítani kell, különösen fontos azonban a törvény megvalósulása, jogszabályi környezetének átalakítása. A társasági törvény szükségessé teszi jogrendszerünk teljes áttekintését, a társasági törvénnyel összhangban álló átfogó korszerűsítését. Ebből a körből most két törvényt kívánok a kormány nevében az országgyűlésnek előterjeszteni. A társasági törvény megalkotásakor felmerült, hogy a külföldiek magyarországi befektetéseiről a társasági törvény mellett külön törvénynek kell rendelkeznie, ugyanakkor elkerülhetetlenné vált a polgárjogi törvénykönyv szabályainak a társasági törvény rendelkezéseivel való összhangba hozása is. A következőkben a témakörök összefüggésére tekintettel e két törvényjavaslatról együtt kívánok szólni. A külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslat ,jogi—elméleti" szempontból másodlagos jellegű de politikai szempontból nagyon is jelentősjogszabálytervezet . Ismeretes önök előtt, hogy a társasági törvény az elmúlt ülésszakon elfogadott vállalkozási és nyereségadó törvény számos, a külföldieket érintő rendelkezést is tartalmazott. Ezek a rendelkezések azonban az említett jogszabályokban, azok szerkezeti logikájából adódóan több helyen a külföldiek számára kevéssé érthető, nem egységes rendszerben jelennek meg. E mellett számos államigazgatási, pénzügyi, munkaügyi norma vonatkozik a külföldiek részvételével működő társaságokra. Emiatt célszerűnek látszik a külföldi befektetésre vonatkozó rendelkezéseknek egy egységes törvényben való összefoglalása. Mivel zömmel más törvényekben, illetve jogszabályokban szereplő normák összegyűjtéséről van szó, ez a törvény tisztán jogi szempontból másodlagos. Más a helyzet azonban, — amint említettem — politikai aspektusból. A szabályozás egészének törvényi szintre emelése ugyanis fokozott biztonságot nyújt a külföldi beruházók és a belföldi partnereik számára a jelenleg szétszórtan, alacsony szinten, nem kis részben utasításokban rögzített joganyaghoz képest. A törvényi szint értékein túlmenően az önök előtt fekvő javaslat tartalmilag is tovább lép elődeinél. A korábbi eredmények megőrzése mellett a külföldi befektetések védelmének és ösztönzésének minőségileg új eszköztárát hozza létre. Ezen fejlődést részben a magyar társasági jog újraszabályozása tette lehetővé, amely alapul szolgál a külföldiek Magyarországon történő tőkebefektetéséhez, megteremtve ehhez a külföldi tőke felhasználásának korszerű szervezeti kereteit. Részben e törvény előfutárát jelentették azok a nemzetközi beruházásvédelmi államközi megállapodások, amelyeket a Magyar Népköztársaság az elmúlt év-