Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3075 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3076 ékben számos országgal kötött. Közismert, hogy a vi­lágon több ország fejlődésének egyik döntő tényező­jévé vált a külföldi befektetések, vállalkozások támo­gatása és az így szerzett gazdasági előnyök felhaszná­lása. Az ilyen országok közül kiemelkednek az ismert távol-keleti társadalmak, de európai példák is mond­hatók, így például Írország. Általánosabban kifejezve ez azt jelenti, hogy szinte mindenütt felismerték a nemzetközi munkamegosztás e formájának kiemelt jelentőségét a hazai gazdasági viszonyok fejlesztése szempontjából is. Ezen felismerés nélkül a nemzet­közi szintekhez való felzárkózás ma már alig képzel­hető el akár a termelési technológia, akár szolgáltatá­sok, akár az értékesítés területein. Köztudott az is, hogy hazánk a hetvenes évtized­ben, illetve a nyolcvanas évek közepéig elsősorban hi­teleket vett fel és elsősorban ideológiai megfontolás­ból háttérbe szorította a vegyesvállalatokat. 1972-ben egy pénzügyminiszteri rendelet ugyan lehetővé tette a külföldiek betársulását is, de az alacsony jogforrási szintből adódó jogi bizonytalanságok, a nem kedvező gazdasági feltételek visszatartották a külföldi beruhá­zókat. Ezért igen kis számú és csekély tőkéjű vegyes­vállalatjött létre. A magyarhoz hasonló gazdasági reformokat megva­lósító szocialista országokban a külföldi befektetések ösztönzése jóval nagyobb szerepet kapott, mint ná­lunk. Például a kínai gazdasági reform 1979-ben a kül­földi beruházásokról szóló törvénnyel indult. A Szov­jetunióban 1986-ban a joint venture törvény meg­előzte a belső társasági jog kialakítását. Nálunk ez for­dítva történt. Ennek természetesen előnyei is vannak, hiszen a külföldi betársulások beilleszkedhetnek egy teljes belső társasági jogba. Nem mondhatunk le ter­mészetesen a külföldi betársulások támogatásáról, ezek nemcsak tőkéhez juttatják eszközhiányos vál­lalatainkat, de fejlett technika, magasabb szintű veze­tési, szervezési kultúra és szakértelem beáramlásával is járnak. Azok az országok, amelyek jelentős mértékű kül­földi tőkét működtetnek egyrészt a befektetésre vo­natkozó korszerű szervezeti szabályozás kialakításá­val, másrészt differenciált módon alkalmazott pénz­ügyi kedvezményekkel teszik érdekeltté a befekte­tőket. A jelen javaslat mindkét területen komoly előre­lépést tartalmaz. Szervezeti kérdésekben az alábbiakban sorolnám fel a főbb változásokat. A külföldi befektetők a társasági törvény által biztosított mind a hat társasági formában részt vehet­nek a jelenleg biztosított három szervezeti formával szemben, és ez módot ad kisebb, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások folytatására. A külföl­diek már nemcsak az állami vállalatokkal és szövetke­zetekkel társulhatnak, hanem belföldi természetes személyekkel, kisvállalkozókkal is. Tisztán külföldi­ekből álló társaság, illetőleg száz százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is megengedett. Ha a kül­földi részesedése nem éri el az 51 százalékot, a társa­ság alapításához, illetőleg az ilyen társaságba való be­lépéshez semmilyen államigazgatási engedélyre, így devizahatósági engedélyre sincs szükség. Az államigaz­gatási engedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg az egyébként minden társaság bejegyzéséhez szükséges cégbírósági eljárást, amennyiben a külföldi többségben van, avagy a gazdasági társaság teljesen külföldi tulajdonban áll. Ez esetben is az engedély kérdésében 90 napon belül dönteni kell. Más szóval: nem lesz mód arra, hogy az eljárás bürokratikus okok miatt elhúzódjék, amelyet egyébként a külföldi és belföldi vállalkozók egyaránt állandóan bíráltak. A külföldi befektetők részére a legtöbb ország gaz­dasági kedvezményeket állapít meg, hiszen ösztönözni akarja a külföldi befektetéseket, a konvertibilis valu­ta, illetve a csúcstechnológia és az előbb említett más előnyök behozatalát. Ezeket a szubvenciókat, ame­lyek zömmel adókedvezményekből állnak, már a vál­lalkozói nyereségadó-törvény felsorolta. A törvényja­vaslat — a jelenelgi törvényjavaslat — csak csokorba gyűjtve a külföldi befektető számára áttekinthető mó­don tartalmazza a pénzügyi kedvezményeket. Az adóvisszatartás formájában megnyilvánuló elő­nyök mellett a törvényjavaslat további kedvezménye­ket ad, például a technikai apport vámmentessége formájában, vagy a külföldi pénzbefektetésekből tör­ténő beszerzés esetén az importengedélyezés meg­szüntetésével. A külföldi részvételű társaság továbbá megszerezheti ingatlan tulajdonjogát, és külföldi al­kalmazottat is foglalkoztathat. Tisztelt Országgyűlés! Külön szeretném hangsú­lyozni a külföldi befektetések védelmét a kisajátítás­sal és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénzne­mében való szabad felhasználására irányuló garanciális rendelkezést. Ezzel a Magyar Népköztársaság jelentős gazdaság­politikai kockázatot is vállal, hiszen lehetséges, hogy adott esetben több konvertibilis valuta áramol ki, mint amelyet befektettek. Ezt a kockázatot azonban vállalnunk kell. Ha a megfelelő gazdasági környezetet biztosítjuk a külföldi vállalkozók számára, úgy a ve­gyes vállalatok jelentősen gazdagíthatják vállalat­struktúránkat, növelhetik a gazdaság hatékonyságát és elősegíthetik a tőkeáramlást. Megemlítem, hogy a külföldi betársulásnál nem­csak a nyugati beruházókra kell gondolni. Erőteljesen fejleszteni kívánjuk a KGST országokkal való közvet­len vállalatközi kapcsolatokat, a gazdasági kooperá­ciót, amelyek között jelentős szerepet kell kapniok a multilaterális és bilaterális vegyes vállalatoknak. Van olyan aggály, megfogalmazódott sajtóban, vi­tákban, s itt a házban is, hogy nem fogjuk-e az orszá­got kiárusítani. Szeretnék megnyugtatni mindenkit: a magyar kormány a jövőben is minden eszközzel ren­delkezik ahhoz, hogy csak az általunk kívánatos mér­tékű és arányú külföldi tulajdon jöjjön létre Magyar­országon. Egyelőre azonban nem a korlátozáson, hanem az ösztönzésen kell gondolkodnunk. Ne feled­jük: a külföldi működő tőkeáramlás nem egyirányú

Next

/
Oldalképek
Tartalom