Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3075 Az Országgyűlés 36. ülése, 1988. december 22-én, csütörtökön 3076 ékben számos országgal kötött. Közismert, hogy a világon több ország fejlődésének egyik döntő tényezőjévé vált a külföldi befektetések, vállalkozások támogatása és az így szerzett gazdasági előnyök felhasználása. Az ilyen országok közül kiemelkednek az ismert távol-keleti társadalmak, de európai példák is mondhatók, így például Írország. Általánosabban kifejezve ez azt jelenti, hogy szinte mindenütt felismerték a nemzetközi munkamegosztás e formájának kiemelt jelentőségét a hazai gazdasági viszonyok fejlesztése szempontjából is. Ezen felismerés nélkül a nemzetközi szintekhez való felzárkózás ma már alig képzelhető el akár a termelési technológia, akár szolgáltatások, akár az értékesítés területein. Köztudott az is, hogy hazánk a hetvenes évtizedben, illetve a nyolcvanas évek közepéig elsősorban hiteleket vett fel és elsősorban ideológiai megfontolásból háttérbe szorította a vegyesvállalatokat. 1972-ben egy pénzügyminiszteri rendelet ugyan lehetővé tette a külföldiek betársulását is, de az alacsony jogforrási szintből adódó jogi bizonytalanságok, a nem kedvező gazdasági feltételek visszatartották a külföldi beruházókat. Ezért igen kis számú és csekély tőkéjű vegyesvállalatjött létre. A magyarhoz hasonló gazdasági reformokat megvalósító szocialista országokban a külföldi befektetések ösztönzése jóval nagyobb szerepet kapott, mint nálunk. Például a kínai gazdasági reform 1979-ben a külföldi beruházásokról szóló törvénnyel indult. A Szovjetunióban 1986-ban a joint venture törvény megelőzte a belső társasági jog kialakítását. Nálunk ez fordítva történt. Ennek természetesen előnyei is vannak, hiszen a külföldi betársulások beilleszkedhetnek egy teljes belső társasági jogba. Nem mondhatunk le természetesen a külföldi betársulások támogatásáról, ezek nemcsak tőkéhez juttatják eszközhiányos vállalatainkat, de fejlett technika, magasabb szintű vezetési, szervezési kultúra és szakértelem beáramlásával is járnak. Azok az országok, amelyek jelentős mértékű külföldi tőkét működtetnek egyrészt a befektetésre vonatkozó korszerű szervezeti szabályozás kialakításával, másrészt differenciált módon alkalmazott pénzügyi kedvezményekkel teszik érdekeltté a befektetőket. A jelen javaslat mindkét területen komoly előrelépést tartalmaz. Szervezeti kérdésekben az alábbiakban sorolnám fel a főbb változásokat. A külföldi befektetők a társasági törvény által biztosított mind a hat társasági formában részt vehetnek a jelenleg biztosított három szervezeti formával szemben, és ez módot ad kisebb, jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások folytatására. A külföldiek már nemcsak az állami vállalatokkal és szövetkezetekkel társulhatnak, hanem belföldi természetes személyekkel, kisvállalkozókkal is. Tisztán külföldiekből álló társaság, illetőleg száz százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is megengedett. Ha a külföldi részesedése nem éri el az 51 százalékot, a társaság alapításához, illetőleg az ilyen társaságba való belépéshez semmilyen államigazgatási engedélyre, így devizahatósági engedélyre sincs szükség. Az államigazgatási engedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg az egyébként minden társaság bejegyzéséhez szükséges cégbírósági eljárást, amennyiben a külföldi többségben van, avagy a gazdasági társaság teljesen külföldi tulajdonban áll. Ez esetben is az engedély kérdésében 90 napon belül dönteni kell. Más szóval: nem lesz mód arra, hogy az eljárás bürokratikus okok miatt elhúzódjék, amelyet egyébként a külföldi és belföldi vállalkozók egyaránt állandóan bíráltak. A külföldi befektetők részére a legtöbb ország gazdasági kedvezményeket állapít meg, hiszen ösztönözni akarja a külföldi befektetéseket, a konvertibilis valuta, illetve a csúcstechnológia és az előbb említett más előnyök behozatalát. Ezeket a szubvenciókat, amelyek zömmel adókedvezményekből állnak, már a vállalkozói nyereségadó-törvény felsorolta. A törvényjavaslat — a jelenelgi törvényjavaslat — csak csokorba gyűjtve a külföldi befektető számára áttekinthető módon tartalmazza a pénzügyi kedvezményeket. Az adóvisszatartás formájában megnyilvánuló előnyök mellett a törvényjavaslat további kedvezményeket ad, például a technikai apport vámmentessége formájában, vagy a külföldi pénzbefektetésekből történő beszerzés esetén az importengedélyezés megszüntetésével. A külföldi részvételű társaság továbbá megszerezheti ingatlan tulajdonjogát, és külföldi alkalmazottat is foglalkoztathat. Tisztelt Országgyűlés! Külön szeretném hangsúlyozni a külföldi befektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad felhasználására irányuló garanciális rendelkezést. Ezzel a Magyar Népköztársaság jelentős gazdaságpolitikai kockázatot is vállal, hiszen lehetséges, hogy adott esetben több konvertibilis valuta áramol ki, mint amelyet befektettek. Ezt a kockázatot azonban vállalnunk kell. Ha a megfelelő gazdasági környezetet biztosítjuk a külföldi vállalkozók számára, úgy a vegyes vállalatok jelentősen gazdagíthatják vállalatstruktúránkat, növelhetik a gazdaság hatékonyságát és elősegíthetik a tőkeáramlást. Megemlítem, hogy a külföldi betársulásnál nemcsak a nyugati beruházókra kell gondolni. Erőteljesen fejleszteni kívánjuk a KGST országokkal való közvetlen vállalatközi kapcsolatokat, a gazdasági kooperációt, amelyek között jelentős szerepet kell kapniok a multilaterális és bilaterális vegyes vállalatoknak. Van olyan aggály, megfogalmazódott sajtóban, vitákban, s itt a házban is, hogy nem fogjuk-e az országot kiárusítani. Szeretnék megnyugtatni mindenkit: a magyar kormány a jövőben is minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy csak az általunk kívánatos mértékű és arányú külföldi tulajdon jöjjön létre Magyarországon. Egyelőre azonban nem a korlátozáson, hanem az ösztönzésen kell gondolkodnunk. Ne feledjük: a külföldi működő tőkeáramlás nem egyirányú