Országgyűlési napló, 1985. III. kötet • 1988. december 20. - 1989. május 12.

Ülésnapok - 1985-36

3071 Az Országgyűlés 36. ülése, 198 időszakban jobban tudnánk felhasználni. Tehát visszaapellálok a kiinduló gondolatra: ahogy annak idején a vállalkozói nyereségadó-törvénynél c.) pontként az élelmiszer-kiskereskedelmet preferáltuk, kérem, hogy ennél a témánál is preferáljuk! — Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Dr. Czibere Tibor műveló'dési minisztert illeti a zárószó. DR. CZIBERE TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Mind a kulturális bizottság javaslataira, mind Hellner Károly képviselő javaslatára szeretnék reflektálni. A kulturális bizottság első javaslatára. Az 5. §. első bekezdésének kiegészítésével kapcsolatban kívánom megjegyezni, hogy a gyakorlati oktatáson belül az alapképzés és az üzemi képzés, ami tulajdonképpen a munkahelyi képzés, megkülönböztetése az oktatás tartalma, csakis a tartalma szempontjából lehetséges. Az alapképzés iskolában vagy vállalatnál, az üzemi vagy más szóval munkahelyi képzés pedig általában a vállalatoknál folyik, de iskolában is folyhat, ha feltételei jobban biztosíthatók. Erre van is példa, ilyen a helyzet például a híradástechnikai ipar bizonyos területein. Ezért az említett kategorizálást a gyakorlati oktatás költségeinek viselése szempontjából szerintem nem célszerű alkalmazni. A jogszabály lehetőségek alapján kialakult gyakorlat szerint a középfokú szakoktatási intézményekben tanulók többsége a gazdálkodó szervezeteknél sajátítja el a gyakorlati ismereteit. A szakmunkásképző iskolai tanulók 85,6 százaléka és a szakmunkásképzést folytató szakközépiskolai tanulók 44,2 százaléka. Az a javaslat, hogy a szakképzési alapból a gyakorlati oktatással összefüggő beruházási támogatásra iskolák is pályázhassanak, a törvényjavaslat előkészítése során már felmerült, azonban a tervgazdasági bizottság ezt elvetette. A szakképzési alapból beruházási támogatásra jogosultak körének meghatározásánál a tervgazdasági bizottság abból indult ki, hogy a szakképzési hozzájárulás célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati oktatás költségeinek megosztása a gazdálkodó szervezetek között. A Minisztertanács a törvényjavaslat tárgyalásakor azokra a szakterületekre tekintettel, amelyeken a tanulók gyakorlati oktatását az oktatási intézményekben célszerű megszervezni — ilyen például a híradástechnikai ipar, postaforgalom, a vízgazdálkodás —, indokoltnak látta, hogy a gazdálkodó szervezetek a hozzájárulási kötelezettségüknek szakközépiskolák számára fejlesztési támogatás nyújtásával tegyenek eleget. S erre a célra a hozzájárulásra kötelezettek beruházási támogatásra is pályázhassanak. Ezek a rendelkezések a törvényjavaslat 2. §-ának (4) bekezdésében és 5. §-ának (1 ) bekezdésében találhatók. A gazdálkodó szervezetek kötelező befizetéseinek az iskolai gyakorlati oktatás céljára az előbbieknél szélesebb körben való felhasználása nem lenne összhangban a szabályozás említett céljával, és azzal az elvvel, hogy ezeket a befizetéseket ne lehessen az l december 22-én, csütörtökön 3072 állami költségvetést terhelő feladatok finanszírozására fordítani. Ugyanakkor szeretném felhívni szíves figyelmüket a javaslat 5. §-ának (2) bekezdésére is, amely szerint a szakképzési alapba teljesített önkéntes befizetésekből a kulturális bizottság első módosító javaslatának megfelelő támogatás adható az oktatási intézményekben folyó szakmai oktatás céljára, következésképpen a gyakorlati oktatás feltételeinek javítására is. A kulturális bizottság második javaslatára a megjegyzésem: a 6. §.(2) bekezdésére vonatkozó módosítási javaslatot azért nem lenne célszerű elfogadni, mert a javasolt elosztási rend konzerválná a jelenlegi szakmai szerkezetet, holott elő kellene segíteni a gazdaság szerkezetváltásához jobban igazodó, azt ösztönző és könnyítő képzést. A törvényjavaslatnak megfelelő összetételű bizottság, amely az ágazatok közötti felosztásról is dönt, véleményünk szerint körültekintően, a gazdaság változó igényeinek megfelelően képes meghatározni az elosztás elveit. Hellner Károly képviselő módosító javaslatára szeretném megjegyezni: a művelődési tárca előzetes számításai szerint a kor követelményeinek megfelelő szakképzésben a gyakorlati oktatás költségeinek fedezésére a gazdálkodó szervezetek bérköltségeinek mintegy 2 százalékára lenne szükség. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban a gazdálkodó szervezetek az amúgyis magas szintű elvonások további növelését már nem tartják elviselhetőnek. Ezért csökkent a szakképzési hozzájárulás mértéke 1—1,5%-ra. Ha mármost az egy százalékos kedvezményezettek körét tovább bővítenénk, akkor nézetem szerint növelnénk annak kockázatát, hogy szakképzési struktúránk korszerűsítését nem a kellő időben és nem is a kellő ütemben tudjuk végrehajtani. És.végül még egy megjegyzés: meggyőződésem az, hogy a szakképzési alapba történő befizetések olyan humán beruházást jelentenek, amelyek később — és szeretném hangsúlyozni, nem most, hanem később —, de biztosan megtérülnek. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakra figyelemmel kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés az eredeti szöveggel fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Amint hallottuk és olvashattuk, a kulturális bizottság módosító javaslatot nyújtott be a törvényjavaslathoz. A javaslatot szétosztattam, a beterjesztő miniszter ezzel a módosító bizottságijavaslattal csak részben ért egyet, más részeivel nem tud azonosulni, ezt most kifejtette. A törvényjavaslat 1. §-a (2) bekezdéséhez dr. Hellner Károly képviselőtársunk terjesztett be módosító indítványt, ezt kifejtette. Miniszter elvtárs elmondotta, hogy voltaképpen ragaszkodik a beterjesztett javaslat elfogadásához, pontosabban azt kéri elfogadni. Ilyen esetben a házszabályok szerint először a beterjesztő miniszter javaslatáról kell dönteni. A módosítás tulajdonképpen a törvényjavaslat 6. §-a (2) bekezdését és az 1. § (2) bekezdését érinti.